Fórumokat szervezett és lakossági tájékoztatási irodákat működtet a leendő autópálya környékén élők számára az autópálya-építéseknél a valamikor jellemző egyoldalú információközlés helyett a Nemzeti Autópálya Rt.
Ilyen irodát tartanak fenn az M0-s környékén Ecseren és Gyálon, az M7-es környezetében Becsehelyen és Balatonföldváron, az M3-asnál pedig Miskolcon. Terveik szerint Polgár körzetébe is kerül egy iroda.
A lakosságot folyamatosan tájékoztatták többek között a telekvásárlásokról, de az építők is kaptak információkat például a lőszerszennyezett területekről. Az építési területeken élők az irodákban jelentik be azokat a zöldkárokat is, amelyek a geodéziai munkálatoknál keletkeztek az igénybe vett földterületeken.
A részvénytársaság az építési körzetekben lévő önkormányzatok polgálmesterei alkotta testületekkel együttműködési megállapodásokat kötött. Ezek alapján az adott területen már az építkezés megkezdése előtt egyeztethetik – s így felgyorsíthatják – a közigazgatási eljárások lefolytatását. Az irodák működését Bakonyi István sikeresnek tartja, segítségükkel az NA Rt. elérheti, hogy a helyi problémák helyben oldódjanak meg, így az iroda megkíméli az rt.-t a mindennapi, folyamatos, apró-cseprő kérdések megválaszolásától.
A kapcsolati igazgató példaként említi, hogy az Ecserért Községfejlesztő és Szépítő Egyesületnél a naponta négyen-öten érdeklődnek telefonon vagy személyesen. Ők az egyesület megbízottjától szinte teljes körű tájékoztatást kapnak. Azokban az esetekben, amikor a Nemzeti Autópálya Rt. által megbízott cégek szakembereinek közreműködésére is szükség van, az érdeklődők számára ezt is lehetővé teszik. A tapasztalatok szerint az érintettek mindig az építkezés előrehaladásának megfelelő aktuális kérdéseket tesznek fel; míg korábban a kisajátításról tájékozódtak, ma a szerződéskötés és a várható kifizetések időpontja felől érdeklődnek.
A lakossági tájékoztató iroda segítségével nemcsak a lakosok, hanem kérdéseiken keresztül az NA Rt. is tájékozódhat a lakosokat érintő problémákról. Előfordult, hogy a helyi vadászok érdeklődtek a vadátjárók tervezett helyéről, mert az adott pályavonalon keresztül sok vadcsapás halad át, ami a forgalom beindulása után balesetveszélyt jelenthet.
A szakemberek úgy vélik, hogy az építkezés intenzív megindulásakor az említett iroda forgalma megsokszorozódik. Ezt abból gondolják, hogy látogatóik a működési területük teljes hosszáról – Vecsés elkerülő csomóponttól Ecser, Maglód, Pécel és Budapest XVII. kerületéig – érintett állampolgárok. Emellett a vállalkozások fejlesztésének reményében gyömrői, monori, budapesti és külföldi érdekeltségű cégek érdeklődnek folyamatosan az irodánál.
Bakonyi István tájékoztat arról is, hogy az M7–M70-es autópálya felújítását segítő Somogy megyei irodához 75 kilométer hosszúságú útszakasz tartozik, ebből közvetlenül 20 kilométer érintett és további 12 szomszédos település tartozik hozzá. A Zala megyei iroda hatáskörébe 67 kilométernyi autópálya-szakaszon 18 érintett, valamint nyolc szomszédos település került.
A mintegy 140 kilométeres autópálya-szakaszon kívül a feladatok közé tartozik 73 kilométernyi egyéb keresztező- és 51 kilométernyi párhuzamos út építésének előkészítése is.
A szakember a lakossági tájékoztató irodák működésének 18 hónapos tapasztalatait összegezve sikeresnek ítéli azok működését. Mint mondja: az NA Rt. alig több mint egy év alatt sikeresen lebonyolította az irodák aktív közreműködésével az M70-es autópálya Letenye–Tornyiszentmiklós, az M7-es autópálya Balatonszárszó–Letenye, Zamárdi–Balatonszárszó közötti szakaszainak környezetvédelmi eljárását. Az M70-es autópálya Letenye–Tornyiszentmiklós és az M7-es Becsehely– Letenye Balatonszárszó–Ordacsehi, valamint Zamárdi–Balatonszárszó közötti szakaszainak építési engedélyezési eljárásai is ez alatt az idő alatt zajlottak le.
Bakonyi István szerint ilyen ütemben még soha nem sikerült az engedélyezési eljárásokat felgyorsítani egyetlen korábbi autópálya előkészítése során. Az irodák szerepének értékét az is növeli, hogy az M7-es autópálya balatoni szakasza környezeti szempontból különösen érzékeny területen halad át, ezért ott a lakosság és a védett természeti értékek kímélése alapvető szempont volt. Emellett meg kellett felelni az időközben életbe lépett Balaton-törvénynek és az új környezetvédelmi tervezési előírásoknak is.
A lakossági tájékoztatóiroda-hálózat kialakításának igen kedvező visszhangja volt az érintett és az érdeklődő lakosság, valamint a helyi önkormányzatok körében. A nyitvatartási időt úgy határozták meg – igazodva a helyi lakossági szokásokhoz, a munkarendhez, az autóbusz- és vasúti menetrendhez –, hogy az irodákat minél többen fel tudják keresni. Mivel a helyiek nemcsak tájékoztatást és műszaki felvilágosítást, hanem jogi tanácsot is igényeltek, heti két alkalommal az ügyvédi félfogadást is bevezették. Így a műszaki és jogi természetű problémákat – például a zöldkárigény-bejelentések felülvizsgálatát és a kártalanítási összeg megállapítását – egy helyen lehetett rendezni. Sok problémát okozott az, hogy az igénybe veendő területeket általában nem a tulajdonosok használták, így a haszonbérlőkkel is fel kellett venni a kapcsolatot, ami az ügyvédeknek jelentett további feladatot.
Bakonyi László elmondta: az elmúlt évben folyamatosan emelkedett az irodák forgalma. Az ügyfelek által felvetett problémákról naplót vezetnek, így lehetőség van a heti forgalom megállapítására is. Ez átlagosan irodánként hetente 14 ügyfelet jelent, akikből hatan elsősorban jogi felvilágosítást várnak. Megjegyzi azonban, hogy egy ügyfél általában 6-8, sőt több, hasonló módon érintett szomszédja, rokona nevében keresi fel az irodákat, így a tényleges ügyfélszám az említettnek többszöröse.
A régészeti feltárások, a lőszermentesítés és a geodéziai munkák végzése során elsősorban a zöldkár okozása és annak rendezése áll a középpontban, a területvásárlási fázisban a vételár és a visszamaradó területek helyzete a leggyakoribb téma, míg az engedélyezési eljárásban a területek megközelítése, a párhuzamos és keresztező utak kialakításának optimalizálása a feladat, később pedig a már megvásárolt területek gondozása.
A miskolci iroda 2002. január 1-jétől működik, az M3-asról és az M30-asról szolgáltat információkat. Az érdeklődők főleg a nyomvonalról és a kisajátításokról kérdeznek. Itt hetente 40-50 érdeklődő érkezik. A kérdezők jó néven vennék, ha a kisajátítási egyezségi tárgyalás előtt szemrevételeznék a művelés alatt álló területeket. Újabban érkelődnek az M3-as Miskolc utáni nyomvonaláról is.
Újbuda
Rejtélyes haláleset történt a XI. kerületben
