Ön a szocialisták sikerembere lehet, ha az uniós pénzeket eredményesen tudják megszerezni. Ráadásul a szociálliberális koalíció 1994–98 közötti tevékenységét alapul véve (amikor számos program nem valósult meg, mert hiányzott a társfinanszírozás, s nem megfelelően kezelték a kérdést) van hová fejlődni.
– Akkortájt valóban voltak lemaradások, ám azt látni kell, hogy egy tanulási időszak elején voltunk.
– Nem tart attól, hogy a Medgyessy-kormány választási ígéretei miatt most sem marad forrás az uniós programok társfinanszírozására?
– Nem, mert a már lekötött programokra a fedezet is megvan. Brüsszel ugyanis csak akkor ad támogatást, ha az adott ország anyagi hozzájárulása is biztosított. A további programok viszont csak most indulnak, s elemi érdekünk ezek kivitelezése.
– És ezekhez lesz forrás?
– Az igaz, hogy ezt nehéz kigazdálkodni. Az uniós támogatástól függetlenül olyan programokat kell készíteni, amelyeket a közösségi támogatás nélkül is meg kellene csinálni. A magyar költségvetésben meg kell találni azokat a forrásokat, amelyek biztosítják a feladat kivitelezését, az ezek mellé befolyó uniós pénzek pedig a programok mihamarabbi és leghatékonyabb megvalósulását segítik.
– A PHARE-források esetében mikortól lehetséges, hogy a pénzek feletti koordinálást a budapesti iroda végezze, és ne Brüsszel?
– Bízom benne, hogy 2006-tól a támogatások felhasználásának koordinálását teljes egészében már az új régiók fogják végezni.
– Ön szerint Magyarország a nagy projekteket támogató kohéziós, vagy a strukturális alapokat fogja hatékonyabban felhasználni?
– A kohéziós alapok használatát olyan ellenőrzési rendszer felügyeli, amely esetében elképzelhetetlen, hogy az ne menjen végig hibátlanul. A strukturális alapoknál viszont lehetséges, hogy a felhasználás nem lesz a legoptimálisabb, mert utóbbi esetében még nagy feladat a megfelelő intézményrendszer felállítása és a sok szakember képzése. Egyébként munkánkat külföldről érkezett szakértők is segítik. Jürgen Köppennel, az EU budapesti delegációjának vezetőjével folytatott múlt heti tárgyalásom egyik témája is ez volt, mert kérdéses, hogy egy angol szakértői csoport mikor kezdje meg azt a munkát, amelyik a strukturális alapokra történő intézményi felkészülésben segít.
– Beszéljünk a SAPARD-ról! Ön szerint mikor akkreditálják a hivatalokat, mikor lesznek kézzelfoghatók a pénzek?
– A SAPARD-programok felhasználásában milliárdos elmaradások keletkeztek az előző ciklusban.
– Ez nem az ön által említett tanulási időszak miatt következett be?
– Egyfelől igen, másfelől viszont az első időkben jelentős késedelem történt. Az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokat is jelentősen meghatározza, hogy mennyire haladunk az intézményi felkészüléssel. Véleményem szerint ez évben megvalósulhat az intézmények felállítása.
– Az önök részéről korábban, ellenzékben számos kritika érte az előző kormányt, hogy az autópálya-építések során nem éltek az uniós pénzek felhasználásával, holott az EU nem is ad támogatást sztrádaépítésre.
– A viták leginkább arról szóltak, hogy a sztrádák meddig, milyen nyomvonalon épüljenek, milyen beruházási feltételek mellett. Látni kell, hogy nemcsak a közbeszerzések miatti vita zajlott, hanem sokszor szakmai álláspontok ütköztetése történt. Egyébként erre nem tudok választ adni, mert akkor még nem voltam hivatalban. Ismereteim szerint lehetett volna támogatást szerezni, csak nem az egész projektre, hanem egyes nyomvonalakra.
– Említette a közbeszerzéseket. Nem gondolja, hogy az egy „színdarab”, amelyben a rendező a feltételeket úgy szabja meg, hogy végül az játssza a főszerepet, akire ő gondolt?
– Igaz, hogy a közbeszerzési törvény nehézkes, egyes esetekben veszteségeket okoz, és sokszor a korrupció lehetőségét is magában rejti. Ám egy jól szerkesztett pontozási rendszerrel garantálni lehet a versenyt.
– Beszéljünk egy kicsit a Nemzeti fejlesztési tervről, arról az alapdokumentumról, mely hazánk uniós csatlakozása után lép hatályba. Megkezdték már az elkészítését?
– Igen, hozzáláttunk, bár sajnos egyéves lemaradást kell bepótolnunk.
– Azt nem mondja komolyan, hogy egyetlen sor sem született eddig e témakörben…
– Nem, nem ezt mondtam. De a munkát fel kell gyorsítani. Nem akarjuk a fejlesztési terv stratégiáját újragondolni, de bizonyos mértékű átszabására a lehető leggyorsabban szükség lesz.
– Mikorra készülnek el vele?
– A nyár végére, hiszen azt a kormánynak is tárgyalnia kell, továbbá társadalmi egyeztetés is szükséges, s a vitaanyag összefoglalóját a terv brüsszeli benyújtásakor mellékelni kell. A jövő esztendőben pedig az EU-val kell kétoldalú tárgyalásokat folytatnunk. Nem kis pénzekről van szó: 2004-ben 800 millió, 2005-ben egymilliárd, 2006-ban pedig 1,2 milliárd eurót szerezhetünk meg. Ezek a pénzek a nemzeti költségvetés beruházás-fejlesztési forrásainak 30–40 százalék közötti részét fedik le.
– Milyen feladatok hárulnak majd az ön hivatalára?
– Azzal, hogy mind a fejlesztési terv, mind az uniós alapok kezelése, valamint a fejlesztési politika ágazati koordinációs központja nálunk lesz, nagyon kedvező helyzet alakul ki. A programok felelőse az a tárca lesz, amelyik területéhez kapcsolódik a projekt, mi pedig a koordinációs munkát végezzük majd. Ez nagy felelősség, de nagy lehetőség is. A terv kidolgozásakor egyébként nemcsak a 2006-ig szóló időszakra kell gondolni, hanem már most meg kell kezdeni a felkészülést a 2013-ig terjedő uniós pénzügyi időszakra is.
– Nincs ebben ellentmondás? Önök ugyanis számtalanszor kritikával illették az Orbán-kormányt a kétéves költségvetés miatt, miközben – ahogy a példa is mutatja – az unió még ennél is tovább tervez.
– Az EU úgy gondolja, és ezzel azonosul az új kormány is, hogy van egy középtávú tervezés. Ezen belül az első év költségvetése adott, kettő pedig indikatív jellegű, míg a hét év a keretet adja. A magyar parlamentnek viszont a jövőben meg kell találni azokat a törvényi kereteket, jogi szabályozást, hogy a kormányzati ciklusokon átívelő, nagyobb fejlesztésekben a folyamatosság biztosítható legyen.
– Összekapcsolható a fejlesztési terv a Széchenyi-tervvel?
– Abszolút módon, bár nem minden eleme. Például a lakásépítés nem, de a vállalkozások és az idegenforgalom fejlesztése viszont beilleszthető.
– Terveznek változtatást a régióbeosztáson?
– Az unióban statisztikai régiókat alakítanak ki, hogy a gazdaságfejlesztés vagy egy-egy beavatkozás hosszú távon mérhető legyen. Van egy másfajta régiófogalom is, ami inkább történeti. A jövőben egyre nagyobb szerep fog jutni az eredeti történelmi régióknak, s a programokban határon átnyúló projektekben is kell gondolkodnunk. A jelenlegi régióbeosztáshoz azonban 2006-ig nem szabad hozzányúlni. Ezt követően abban, hogy kettő, három, öt vagy hét régiót alakítsunk ki, az ellenzékkel közösen kell megoldást találnunk.
– Ön szerint mikor lép be Magyarország az Európai Unióba?
– Nem mondhatok mást, mint amiben hiszek: legkésőbb 2004 második negyedévében ennek be kell következnie.
törzsőrmester
Életet mentettek a hős rendőrök
