Hároméves átmenet az agrárpolitikában

Magyarország számára EU-csatlakozása után hároméves átmeneti időszak lenne elfogadható az unió közös agrárpolitikája keretében nyújtott közvetlen jövedelemtámogatások bevezetésére – közölte Kovács László az EU–magyar csatlakozási tárgyalások hétfőn, Luxembourgban tartott fordulóján.

A külügyminiszter sajnálattal nyugtázta, hogy az uniós külügyminiszterek közvetlenül ezt megelőzően tartott tanácsülésükön nem tudtak dűlőre jutni a közvetlen kifizetések ügyében, s így továbbra sincs közös uniós tárgyalási álláspont a mezőgazdasági fejezetről. Ennek egyik része, az állat- és növényegészségüggyel kapcsolatos uniós joganyag átvétele és alkalmazása mindamellett szerepelt a hétfői forduló napirendjén, mert e részterületet már korábban további tárgyalásokat nem igénylőnek nyilvánították, s ezt most miniszteri szinten is megerősítették.
A csatlakozási tárgyalásokon még nyitott egyéb témakörök közül a közös költségvetéssel kapcsolatban Kovács László megállapította, hogy ennek lezárása az összes többi olyan nyitott kérdésről való megállapodás függvénye, amelyeknek pénzügyi-költségvetési kihatásai vannak. Leszögezte ugyanakkor: Magyarország nem csupán azt szeretné, hogy a csatlakozása utáni első évben ne romoljon költségvetési pozíciója, hanem azt, hogy javuljon, általában pedig egy pillanatra se váljon nettó befizetővé.
Magyar részről azt is alapvetőnek tartják, hogy a bővítési folyamatot sem a közös mezőgazdasági politika, sem bármilyen más közösségi politika reformja ne lassítsa le. Magyarország számára a bővítés időpontja fontosabb, mint az egyidejűleg csatlakozó országok száma – jelentette ki a külügyminiszter.
A miniszter szerint a magyar kormány nem kíván újranyitni már lezárt tárgyalási fejezeteket, hanem „csendes eljárással” igyekszik javítani az eddig elért pozíciókon. A tőke szabad áramlására vonatkozó fejezettel kapcsolatban például vállalja – az előző kormány által bejelentett – azon igényt, amely szerint a külföldiek termőföldtulajdonhoz jutásának tilalmára megállapított hétéves átmeneti időszakot (bizonyos feltételek mellett) további három évvel meg lehessen hosszabbítani.
A személyek szabad áramlásának – egy éve lezárt – fejezetével kapcsolatban a miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország változatlanul igényt tart arra, hogy kétoldalú alapon, az elérhető legkedvezőbb feltételeket kapjuk meg e téren.

Bizonyítvány Csehországról. A Benes-dekrétumokról pár hónapja kirobbant vita nyomán akadozni kezdett Csehország felkészülése az EU-csatlakozásra – állapította meg hétfői elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A tagjelölt országokat bemutató cikksorozat negyedik részeként a német konzervatív újság gazdasági tudósítója, Carola Kaps prágai keltezésű összeállításában rámutatott: a vitatott rendeletekhez való ragaszkodás láttán nem csak Németország és Ausztria részéről merülnek fel kételyek Csehország erkölcsi Európa-érettségét illetően. A csehek az európai integrációs projektet kérdőjelezik meg. (MTI)