Identitáskeresés a horvát fiataloknál

Erősödő identitáskeresés tapasztalható a tizen- és huszonéves horvát fiataloknál; érdeklődnek gyökereik, anyanyelvük és kultúrájuk iránt – derül ki abból a kutatásból, amelyet a közelmúltban készített magyarországi horvát fiatalok életmódjáról a Pécsi Tudományegyetem. A válaszadók ragaszkodnak származásukhoz, ám továbbra is Magyarországon kívánnak élni.

Felmérést készítettek a Pécsi Tudományegyetem tanárai és hallgatói a magyarországi horvát fiatalok szokásairól, életmódjáról, a Horvátok Országos Önkormányzata ifjúsági és sportbizottságának megbízásából. Baráth Árpád pszichológus, Gyurok János szociológus és Sokcsevits Dénes történész Horvát fiatalok című tanulmánya természetesen segítséget nyújthat az ifjúságpolitikusoknak és a horvát önkormányzatok szakembereinek is.
A felmérés során a kutatók hatszáz 14–25 év közötti fiatalt kérdeztek meg, akiknek a fele horvátul fejtette ki véleményét. Kiderült: a fiatalok többsége a szórakoztató média műsorait kedveli, s alig érdeklődnek a politikai, vallási műsorok iránt. Egyre nagyobb számban figyelnek oda a róluk szóló nemzetiségi műsorokra. A városi életkörülmények között élő fiatalok többsége kimondottan értelmiségi irányultságú, ami egy aktív kulturális és közéleti igényszintet jelent. Falun élő kortársaik információs és tevékenységi igényszintje inkább „etnocentrikus”, tehát nemzeti hagyományőrző értékrendszereket képviselnek.
Nagymértékű a fiatalok körében a nemzetiségükhöz való tartozás igénye, egyre többen tanulják őseik anyanyelvét, ám tíz horvát fiatalból csupán ketten beszélnek horvátul családtagjaikkal, családon kívüli társas környezetben pedig leginkább a magyar nyelvet használják. A felmérések szerint a falvakban élő fiatalság lakáskörülményei jobbak, mint a városokban élő társaiké, ám a településeken élők a nemzetiségi iskoláztatás szempontjából hátrányos helyzetben vannak. A megkérdezetteknek több mint fele él falusi környezetben. A magyarországi horvátokat tömörítő szervezetek munkájában a fiatalok fele vesz részt. Érdekeik megfelelő képviseletét és hagyományaik megőrzését nem a kisebbségi politizálásban, hanem az életképes civil szervezetek működésében látják. Magyarországon napjainkban közel 80-100 ezerre tehető azok száma, akik horvátnak vallják magukat. A hazai horvátok többsége Baranyában, Somogyban, a Nyugat-Dunántúlon, valamint a főváros környékén él.