Koalíciós tárgyalások kezdődtek Prágában

Prágában tegnap megkezdte kormányalakítási tárgyalásait lehetséges koalíciós partnereivel – a jobbközép Koalíció két pártjának vezetőivel –, Cyril Svobodával, a KDU – Csehszlovák Néppárt, illetve Hana Marvanovával, a Szabadság Unió elnökével Vladimir Spidla, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke.

Nehéznek a jelek szerint talán nem mondható, ám könnyen elhúzódó tárgyalások elé néznek a szociáldemokraták. A posztok névsora ugyan már kész, a Koalíció szűk többsége azonban komoly problémákat vethet fel. E két jobbközép párt a választásokon együttvéve 31 mandátumhoz jutott. Így ha Spidla tárgyalásai sikerrel végződnek, a kormány a képviselőházban a legkisebb, egyetlen mandátumtöbbségű támogatással számolhat. A mandátumok számából kiindulva a Koalíció hat tárcára tarthat igényt.
Előzetes információ szerint a szociáldemokraták a Koalíciónak adnák az első miniszterelnök-helyettesi posztot, plusz egy vagy két kulcsfontosságú tárcát, s három kevésbé jelentős szaktárcát. A szociáldemokraták prioritásai között van a pénzügyi, a belügyi és a honvédelmi tárca. Az új kormány miniszterelnök-helyettese és egyben külügyminisztere a KDU-néppárti Cyril Svoboda, belügyminisztere Stanislav Gross, a védelmi tárca vezetője Jaroslav Tvrdík lenne. A mezőgazdasági és az egészségügyi tárca vezetése körül viták alakulhatnak ki.
Mindeközben a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának vezetői jelezték, elfogadhatatlan számukra a szociáldemokrata– jobbközép kormánykoalíció, a parlamentben egyedül az egyszínű szociáldemokrata kisebbségi kabinetre szavaznak. Erőteljesen követelik, hogy képviselőjük helyet kapjon a képviselőház vezetésében.
Cseh lapvélemények szerint jelképes értékű, hogy a leendő miniszterelnök, Vladimir Spidla sosem volt a kommunista párt tagja. Azonban pártja képviseletében egykori kommunista párttagok is bejutottak a parlamentbe. A kétszáz tagú képviselőházban a kommunisták negyven képviselőjén kívül szociáldemokrata színekben foglal helyet harminc honatya, akik az 1989 előtti időkben tagjelöltjei vagy tagjai voltak a kommunista pártnak. Az ODS ötvennyolc képviselője közül csupán háromnak volt vörös párttagkönyve. Ebből a szempontból egyedül a Koalíció „tiszta”, ez a formáció ugyanis választási listáin egyetlen 1989 előtti kommunista párttagot sem indított.

- Háttér -
Kompromisszumok és önvizsgálat

Mélyreható önvizsgálatra kényszeríti a győzteseket, megfontolt lépésekre pedig a veszteseket a csehországi választások kimenetele. A szociáldemokratáknak a győzelem fölött érzett örömmámor után szembesülniük kell a törékeny alapokon álló kormány létében rejtőzködő csapdákkal. A magukat a jobboldalhoz soroló vesztes erőkre, különösen a Polgári Demokrata Pártra (ODS) mindenekelőtt a mélyreható önvizsgálat és sorainak átrendezése vár.
Négy évvel ezelőtt Milos Zeman az „öngyilkosok kormányának” nevezte az ODS felügyelete alatt hivatalba lépő kisebbségi kormányát, utódja, Vladimir Spidla csapatának ugyancsak súlyos problémákkal kell megküzdenie. Nagyfokú politikai bölcsességre lesz szüksége, hogy – a jobbközép Koalícióval való közös kormányzása esetén – hajszálnyi, egyetlenegy mandátumos többséggel átvészelje a parlamenti demokráciában rejlő buktatókat. A kommunista képviselők, esetleg az ODS támogatását feltételező kisebbségi szociáldemokrata kormány létrehozása jelenleg elképzelhetetlen, jóllehet Milos Zeman ezt a megoldást tekintené biztonságosabbnak a törékeny kormánykoalíció helyett. Mindeddig úgy tűnik, a Szociáldemokrata Párt a jobbközép Koalícióval való hatalommegosztás mellett tette le a garast. Ha megegyeznek, akkor kompromisszumokra épülő, ám alapvető szocialisztikus változtatásokra képtelen kabinet alakul Prágában. De így is megvannak a feltételei annak, hogy ez a kormány meggyorsítsa az EU-csatlakozás folyamatát. Közös nevezőre juthatnak a koalíciós partnerek például a korrupció elleni küzdelem erősítése vagy az igazságszolgáltatási eljárások meggyorsítását célzó jogalkotás terén. A Koalíció Pártszövetség vezetőit nem zavarja az sem, hogy a Szociáldemokrata Párt az erős szociális állam híve, hiszen szerintük Nyugat-Európa számos országában jól működik a szociális elvek érvényesítése.
Nemzetközi vonatkozásban Vladimir Spidla számára nyilván kényelmetlen téma marad a Benes-dekrétumok kérdése, ezzel összefüggésben a cseh– német viszony elfogadható mederben tartása. Az ODS és a kommunisták részéről egyaránt erőteljes EU-ellenes fellépésre számíthat.
A választások nagy vesztese, az ODS háza táján már felocsúdtak a kudarc sokkhatásából. Eldöntötték, hogy Klausszal az élen helyén marad az egész vezetés. A párt választási kampányának értékelését július 8-ig elhalasztották, s megerősítették, hogy az ODS ellenzékbe vonul. Klaus egy újságírói kérdésre kifejtette, már régóta keresi utódját, és még hosszú ideig keresni fogja. A polgári demokraták a vereség okát egyebek közt az országban eluralkodó baloldali hangulatban, a média kíméletlenségében látják. Az ODS kudarcainak okát több független elemző az ellenzéki paktum megkötésében és abban látja, hogy Klaus pártja a Benes-dekrétumok védelmében egy gyékényen árult a kommunistákkal. Mindez hozzájárult, hogy a választásokon a jogosultaknak csupán 58 százaléka élt voksolási jogával. – Csehországban nincs igazi jobboldal, hiszen a Koalíció valójában centrumpárt, s az ODS pedig nyíltan a szociáldemokraták partnereként szerepelt. A demokratikus jobboldal jövője szempontjából nagyon fontos, vélik sokan a jobboldal hívei közül, hogy az ODS képes legyen a belső megújulásra, és vereségéből megfelelő következtetéseket levonva visszatérjen a konzervatív–liberális értékrendhez.
Somogyi Mátyás (Prága)