Már jó ideje divatosak az IQ-tesztek. Az intelligenciahányados értéke alapján vesznek fel bizonyos munkakörökbe jelentkezőket, vagy bocsátanak el régi dolgozókat. Apró emberkéket csodagyereknek kiáltanak ki, mert az átlagosnál jóval magasabb az IQ-juk. Ha esetleg a kis zseniből átlagos felnőtt lesz, vagy a kevéssé művelt ember sikeres üzleti karriert fut be, meginog az IQ mindenhatóságába vetett hit. Az utóbbi évtizedben a kutatók világszerte használnak egy új fogalmat, amely segít eligazodni az emberi viselkedés labirintusaiban, s amit úgy hívnak: érzelmi intelligencia.
A találó elnevezés az amerikai Daniel Goleman nevéhez fűződik. A Harvard egyetemen doktorált pszichológus és újságíró több kötetben foglalta össze az e témában végzett kutatások eredményeit. Legújabb könyvének, melynek címe Érzelmi intelligencia, az SHL Hungary Kft. a magyar kiadója. A cég szellemiségében azonos hullámhosszon működik az amerikai tudóssal. Az SHL világláncának huszonegyedik tagjaként vezetéslélektannal, alkalmasságvizsgálattal, menedzserképzéssel foglalkozik, célja a modern munkapszichológiai módszerek elterjesztése Magyarországon.
– Goleman kimondott valamit, amit mindenki tudott, de csak kevesen éltek ezzel a tudással – írja az elmúlt hetekben megjelentetett könyv előszavában Klein Sándor, az SHL tudományos főmunkatársa. Meztelen a király! – kiáltotta egy kisgyerek a mesében, és hirtelen mindenki látta, hogy a király meztelen. Goleman számára a király, akinek a meztelenségét le kellett leplezni, az IQ, a kognitív – megismerő – képességek.
Klein professzor örömmel foglalkozik ezzel a témával, amely az ő szakterületéhez és érdeklődési köréhez roppant közel áll. Pszichológusként és matematikatanárként a kezdetektől foglalkoztatta a magyar pedagógia humanizálása, a tanárképzés megújítása. A hetvenes években Kanadában Dienes Zoltán professzor mellett tanulmányozta a matematika oktatás megújításának lehetőségeit. Munkapszichológiát tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán a pszichológiai tanszék vezetője volt. 1988-tól a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberierőforrás-fejlesztési Intézetében tanít munka- és vezetési pszichológiát a jövő személyügyi szakembereinek. Az érzelmi intelligencia fogalmának használata beépült mindennapi munkájába.
– Az egyéniség meghatározása nem olyan egyszerű, mint azt a józan ész sugallná. Az idők változásával átértékelődnek a fogalmak. Száz éve azt nevezték jó munkásnak, aki erős, ügyes volt. Negyven-ötven éve már azt, akinek volt annyi tudása is, amennyi a munkához kellett. Harminc éve a jó munkás már rendelkezett intelligenciával, meg tudta tanulni a szükséges ismereteket. Tíz-tizenöt éve a tanulókészség, a vállalkozóképesség kerül előtérbe – vagyis azok a tulajdonságok, melyek az érzelmi intelligencia fogalmába tartoznak – mondja Klein professzor.
Példával élve: Kennedy elnökségének idején az okos embereket keresték fontos munkakörökbe. De kiderült, nem biztos, hogy ha tizenöt-húsz nagyon okos embert összegyűjtenek, abból jó csapat lesz. Gyakran előfordul, hogy a sok kvalifikált munkatárs a feladatok elvégzése helyett egymás szaktudásának minősítésével foglalkozik. Apollo-szindrómaként ismert ez az elmélet, az űrhajó első, csupa „tojásfejű”-ből álló legénysége sikertelen útja alapján.
A teamnek tehát valóban együttműködő csapatnak kell lennie. Nem elég, ha egyes tagjai megfelelő intelligenciával, szakértelemmel rendelkeznek. Kell még valami plusz: fejlett személyiség, kapcsolatteremtő képesség. A hatékonysághoz szükséges, hogy az ember önmagát is tudja irányítani, és más emberekre pozitív hatást gyakoroljon. Vagyis rendelkezzen érzelmi intelligenciával.
– Ennél a fogalomnál az érzelmen van a hangsúly. Ez más dolog, mint a tudás. Olyan képesség, amellyel valaki érzékeli a környezet hatásait, és vissza is tud hatni rá, a kapcsolatot nem csak kialakítja, hanem értelmesen fel is tudja használni – mondja Klein Sándor. – A szívre és az észre együtt van szükség ahhoz, hogy sikeresek, elégedettek legyünk. Az életben a hatékonyság nyolcvan százalékban az érzelmektől függ. Ha például tíz mérnök egyszerre végez az egyetemen, körülbelül azonos jegyekkel, közülük általában kettő lesz sikeres, mert megfelelő adag érzelmi intelligenciával rendelkezik.
Vannak, akiknek több, másoknak kevesebb jut születéskor ebből a nagyon fontos tulajdonságból. Az érzelmi intelligencia később alakul ki egy embernél, mint az általános intellektus, tizennyolc-húsz éves kor után, s többé-kevésbé azonos szinten marad az egész élet folyamán. A legújabb pszichológiai kutatások szerint – bár nehezen, de – fejleszthető. Nagy elszántság, akarat kell hozzá és természetesen segítség.
Az SHL fő tevékenységi köre: világszínvonalú értékelési és fejlesztési megoldások nyújtása stratégiai humánpolitikai kérdésekben. A hozzá forduló ügyfeleknek a legmodernebb alkalmasságvizsgálati és tréningmódszereket bocsátja rendelkezésre. Közismert tény, hogy a vállalatok sikerüket nagyrészt annak köszönhetik, mennyire képesek megtartani a tehetségeket. Ehhez azonban az kell, hogy a megfelelő embert helyezzék a megfelelő munkakörbe, olyan vezetési módszereket alkalmazzanak, melyek a gyakorlatban is működnek, a cégnél dolgozók motivációja megfelelő legyen, s nem utolsósorban elégedettek legyenek. Az objektív alkalmasságvizsgálat tehát a szó szoros értelmében alapvető fontosságú. A személyiség alapos elemzésével az érzelmi intelligenciáról is képet kapnak.
Igaz-e, hogy mi, magyarok pesszimista nemzet vagyunk? Klein professzor szerint bármennyire tudománytalan is a különböző népekről az effajta meghatározás, azért van valami alapja… Az angolok például zárkózottabbak, az amerikaiak őrülten optimisták, a magyarok valóban pesszimistábbak, mint más nemzetek szülöttei. Nemegyszer előfordul, hogy nemzetközi cég keretében a magyar vezető – bár jobb képességű, mint külföldi kollégája – kisebb teljesítményt nyújt, mert kevésbé bízik önmagában. Nagyobb önbizalommal sokkal többre mehetnénk. Ehhez pedig mindenekelőtt olyan típusú oktatás kellene az iskolákban, amelyik előbbre visz, amelyikben a gyerek nemcsak felmondja a leckét, hanem saját véleményét is kifejtheti, kibontakoztathatja képességeit. S hogy ez így legyen, ahhoz legelőször a tanároknak kellene önbizalmat adni, a tanárok képzését is meg kell változtatni.
– Bár most nem divatos idézni, egy szakállas ember azt mondta: a lét határozza meg a tudatot. Ez fordítva is igaz: a tudat is meghatározza a létet. A körülmények befolyásolják életünket, de gondolkodásunk is befolyásolni tudja körülményeinket. Meg kell tanulni, hogy az ember önmaga felelős a sorsáért. Nehéz megváltoztatni érzelmi beállítottságunkat, de tudni kell, hogy optimista szemlélettel sokkal többre vihetjük az életben és a munkában is.
Erre pedig manapság nagy szükség van. Munkahelyet egyre nehezebb találni, a tíz évvel ezelőtt szerzett képzettség nem egy munkakörnél már elavult, ugyanakkor újabb és újabb igények születnek a jó munkaerővel szemben. Magyarországon a gazdaság széthúzódott, a magyar munkaadó nagyon sokféle. A nagy cégek általában olyan munkatársakat keresnek, akik több nyelven beszélnek, tudnak kommunikálni, motiváltak, akarnak és tudnak önállóan dolgozni, nem félnek a változásoktól, sőt ők kezdeményezik az újat. A magyarok viszont ahhoz voltak hozzászokva, hogy biztos állásban, akár több évtizeden át is lehet ülni ugyanannál az íróasztalnál. Sem személyiségükben, sem tanulásban nem készültek fel a gazdasági nyitásra – így sokan vesztesként élték meg a rendszerváltást. Sajnos nem jött létre hatékony szervezet sem, amely államilag segítette volna azokat, akik változtatni akartak.
Klein professzor saját maga is megtapasztalta, milyen sokat jelent az érzelmi intelligencia adottságainak felhasználása. A rendszerváltás idején feleségével együtt tanárként dolgoztak, meglehetősen alacsony fizetésért, s akkor született gyermekük is. Egy ingyenes reklámlapban bukkant rá a hirdetésre, amely egy vallon egyetem vállalkozóképzési tanfolyamáról szólt. Válaszolt a hirdetésre, s mert útiköltségre sem volt elég pénzük, egy pécsi szőnyegkereskedő ismerősének teherautóján ment ki Belgiumba. Az egy hónapos, rendkívül érdekes tanfolyamon elsajátított a vállalkozás beindításától a könyvelésig minden tudnivalót. S amikor megkérdezte, milyen lehetősége lenne egy tanárnak, pszichológusnak önálló vállalkozásba kezdeni, megadták az SHL belgiumi irodájának címét, ott pedig a párizsi központ telefonszámát. Másnap fogadták Párizsban, egyórás beszélgetés és egy ebéd után kezében volt a csekk-könyv, melynek segítségével elindította az SHL Hungaryt.
– Nagy tanulság volt ez számomra. A személyiség, az érzelmek konkrét, mérhető dolgokban nyilvánulnak meg, a siker vagy a kudarc jórészt ezeknek a függvénye. A pénz önmagában nem boldogít, bármekkora összeg nagyon hamar elfogy, ha nem megfelelő kézbe kerül. A kapcsolati tőke nagyon lényeges, pozitív elem egy ember érzelmi világában. Érvényesülni úgy lehet, ha kapcsolatokat tudunk teremteni, s ezeket ki is tudjuk használni.
Az már más kérdés, ki milyen módszereket használ a kapcsolat kiaknázására. A lobbizás és a korrupció között nagyon vékony a határvonal. Ha a megfelelő irányban történő kapcsolatteremtés szerencsével is párosul, jelentős sikert lehet elérni. Amerikai példával élve: az egyik legnagyobb, teszteléssel foglalkozó vállalat egyszer majdnem tönkrement. Amikor a szenátus elfogadott egy új törvényt, mely szerint a tehetséges fiatalokkal foglalkozó – zseniképző – iskolák többletpénzt kapnak a költségvetésből, a cég ismét felvirágzott. Az új szisztémához ugyanis meg kell határozni, hogy mi a tehetség, ki számít annak, vagyis sok tesztelési megbízásra számíthattak.
Az érzelmi intelligencia nemcsak az egyes embereknél, hanem nagyobb csoportoknál, munkahelyeken is létező fogalom. Egy szervezet életképessége, hatékony működése múlik érzelmi intelligenciájának mértékén, mert ez fejleszthető, és segítségével javulhatnak a teljesítmények. Daniel Goleman már idézett könyvében az Egon Zehnder International vezetői tanácsadó céget mutatja be mint az érzelmi intelligenciát jól kiaknázó szervezet példáját. Egon Zehnder svájci üzletember 1964-ben egy olyan céget hozott létre, amelyben az érzelmi intelligencia a szervezet szintjén is megnyilvánul. Működésének alapelvei szavatolják a kiemelkedően magas szintű szolgáltatást az ügyfelek részére, biztosítják a legszorosabb együttműködést, érdekközösséget és kölcsönös támogatást a tanácsadók és irodák között. Ez az „egy mindenkiért – mindenki egyért” szellemiség a multinacionális vállalatok világában egyedülállónak számít.
Mitől lehet érzelmileg intelligens egy szervezet? Dr. Benkő István, a cég budapesti irodájának munkatársa szerint mindenekelőtt attól, hogy más elvek alapján működik, mint más, átlagos vállalkozások. Ennek a nemzetközi vezetői tanácsadó cégnek harminchét országban ötvennyolc irodája van, s ezek nem egymással versenyben, hanem a közös sikerért egymással együttműködve dolgoznak. Nem azonosulnak a nálunk megszokott fejvadászcég kifejezéssel, ők ugyanis nemcsak megkeresik a megfelelő embert a kínált pozícióba, hanem hosszú távú kapcsolatra törekednek az ügyfelekkel. Vezető munkatársakat keresnek megbízás alapján, igazgatótanácsok munkáját segítik, és a vállalatvezetés átvilágításával is foglalkoznak.
– Az érzelmi intelligencia döntő szempont a megfelelő ember kiválasztásánál – mondja Benkő István. – Nagyon alaposan igyekszünk megismerni a jelölteket. Egy rossz javaslat nemcsak hírnevüknek ártana, de tönkretenné az ügyféllel való kapcsolatot is. Két évvel ezelőtt kaptunk egy megbízást, egy cég személyzeti vezetőt keresett, aki első feladataként „levezényli” a létszámleépítést. Azt kérték, olyan embert találjunk, aki humánusan képes végrehajtani ezt a szomorú feladatot. Több jelölttel beszélgettem. Egyikük elmondta, már korábban is végzett ilyen tevékenységet. A dolgozók harminc százalékát küldte el oly módon, hogy a névsorban húzott egy vonalat, aki fölötte volt, maradt, aki alatta, elbocsátották. A másik jelölt a vállalat és a dolgozók megismerésével kezdte volna mukáját, átszervezést javasolt volna, mielőtt az elbocsátásokat megkezdik. Nem kétséges, melyiküket ajánlottuk a munkakörre.
Egy amerikai felmérés szerint – melyben azt vizsgálták, mit várnak a munkaadók a pályakezdőktől – a szakmai készségek kevésbé bizonyultak fontosnak. A munkaadók a következőket várják leendő munkatársuktól: alkalmazkodási készség, figyelem és jó kommunikációs készség, önbizalom, motiváció a munkára, karriervágy, csapatmunka, az eltérő vélemények összehangolásának képessége. Ezek a tulajdonságok pedig az érzelmi intelligencia fogalomkörébe tartoznak. Az Egon Zehnder Budapest nemrég igazgatót keresett egy vállalatnak. A megrendelő a jelöltek közül a legfiatalabbat választotta ki, aki mindössze harmincegy éves volt, és kevés szakmai gyakorlattal rendelkezett. Érzelmi intelligenciáját azonban átlagon felülinek érezték. Bizonyítani akart, nagyon rugalmasan reagált a változásokra, vállalta a kockázatot. S ezek a tulajdonságok ma már fontosabbak, mint önmagában akár a felhalmozott tudás vagy a szakmai tapasztalat.
A világ egyre gyorsabban változik. Az egyes embereknek és a vállalatoknak is egyre gyorsabban kell alkalmazkodniuk a változásokhoz. Benkő István szeretne minél több értékes embert Magyarországhoz kötni. Mint mondja, a magyarok bármerre mennek a világban, mindenütt sikeresek, de sokakat visszahúz ide a szívük. Az utóbbi években azonban itthon lelassult a fejlődés az oktatásban. A képzést mindenképpen korszerűsíteni kell, akár az érzelmi intelligencia „megtanítását” is beleértve. Az Európai Unióba való belépés nem jelent automatikusan előnyöket a magyar értelmiségnek. A verseny a „fejek” között is folyik. A tudás mellett ma már – s a jövőben még inkább – az emberi képességek döntik el, ki milyen életpályát futhat be.
templomban
Ellopta a cserkészeknek szánt adományokat a nagykanizsai férfi, de megjelent Miss Marple
