Magára hagyott hazai építőipar

Még június 6-án levélben fordult Csillag István gazdasági miniszterhez az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a vas- és acélipari termékek behozatalára kivetett védővámok miatt. Az utóbbi években dinamikusan bővülő ágazatnak – amelynek termelése a múlt évben tíz százalékkal nőtt – jelentős terhet, többletköltséget jelent a védővám bevezetése. A szakma panaszára a miniszter a mai napig nem válaszolt.

Csillag István gazdasági miniszter a mai napig nem válaszolt az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége által megfogalmazott levélre, amelyben a vas- és acélipari termékek behozatalára kivetett védővámok miatt az ágazatot érintő és sújtó problémákat vetették fel, s amelyet még június 6-án juttattak el a miniszterhez. Tolnay Tibor, az ÉVOSZ elnöke kérdésünkre válaszolva elmondta: bízik abban, hogy panaszuk meghallgatásra talál.
A szakszövetség első embere szerint a védővámok bevezetésének módja elfogadhatatlan a szakma számára, mert az a vállalkozásoknak nem biztosít elég időt az átálláshoz. A már elvállalt projekteknél pedig komoly anyagi veszteséget okozhat, hiszen a szerződéseket korábban kötötték meg a megbízókkal, s akkor még nem kalkulálhattak a magasabb vámokkal. Ezek a terhek pedig nem háríthatók a befektetőkre, így azt az építőipari vállalkozásoknak kell „lenyelniük”, már amelyik erre képes. Vagyis az ágazatnak, amelynek termelése a múlt évben tíz százalékkal nőtt, jelentős terhet, költségtöbbletet jelent a védővám bevezetése.
Az elnök kiemelte, hogy az építőiparban a külföldről behozott és felhasznált termékek, anyagok jelentős részét a hazai piacon nem lehet beszerezni, vagy csak jelentős többletköltséggel. Bár az ágazat szereplői előnyben részesítik a magyar termékeket, ezek használatára sok esetben nincs lehetőségük. Példaként az alábbi esetet említette: az építőipari cégeknek gyakran szükségük van kétméteres vagy annál szélesebb, 12 milliméternél vékonyabb lemezekre. Ezt azonban Magyarországon nem lehet beszerezni, mert hazánkban ebben a típusban a legszélesebb anyagméret másfél méteres.
Az ÉVOSZ első embere ismertette: jelentős gondot okoz az ágazatnak, hogy a hazai gyártók diktálnak a piacon, s azt gyártanak és akkorra, ami nekik jó. Így egyebek mellett nem megoldott a melegen hengerelt sima és bordás betonacél folyamatos és megbízható hazai ellátása sem. Tolnay Tibor elszomorítónak nevezte, hogy ha a cégek megrendeléseket kapnak Németországból, akkor a magyar piac másodlagossá válik számukra, s nem vállalják a termék iránti belföldi igény kielégítését. Arra csak a németek megrendelését követően kerülhet sor. A magyar építőipar termelésének dinamikáját veszélyezteti az is, hogy amíg a hazai gyártók hosszú határidővel, esetenként gyengébb minőségben gyártanak, addig importálni csak egy hónapi igénynél kevesebb mennyiséget lehet. A hazai készletek pedig nem fedezik a harmincnapi szükségletet, ezért Tolnay Tibor szerint ebben a kérdésben azonnal lépnie kellene a kormánynak. Tolnay Tibor úgy látja, hogy a megemelt védővámok igazán sem a gyártóknak, sem a kereskedőknek, sem a felhasználóknak nem hoznak semmilyen közvetlen védelmet, de még csak hasznot sem. A szövetség vezetője az ágazat nevében azt szeretné, ha a minisztérium az építőipar véleményét meghallgatva és kikérve változtatna a jelenlegi állapoton.
***
Gyors ütemben fejlődik az építőágazat. Az építőipari termelés volumene az idén áprilisban 32,2 százalékkal haladta meg a 2001. áprilisit a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint – közölte tegnap a KSH. Az előző havinál szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva 1,9 százalékkal volt magasabb a termelés. A kiigazítatlan adatok szerint az előző év azonos időszakához viszonyítva a termelés áprilisban 34,8 százalékkal, 2002 első négy hónapjában pedig 26,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. (MTI)