Medgyessy-botrány: hallgat a NATO

Nem kívánják kommentálni a NATO, illetve a Pentagon illetékesei a Medgyessy Péter miniszterelnök kémelhárító múltja körül kirobbant botrányt, mivel az álláspontjuk szerint Magyarország belügye. Név nélkül nyilatkozó brüszszeli illetékesektől megtudnunk: a hidegháborús hírszerzés kérdésköre máig sincs tisztázva, így az abban érintettekkel szembeni elbánásra sincs egységes eljárása a szövetségnek. A problémát nagyrészt az okozza, hogy a hírszerzés tekintetében továbbra is domináns a nemzeti jelleg: a szövetségesek bizonyos információkat megosztanak ugyan egymással, de az alkalmazott módszerek és főként a személyi állomány összetétele az egyes tagországok legféltettebb nemzeti titkait képezik. A hírszerző közösségek ugyanakkor nagyfokú önállósággal bírnak. Úgy tudjuk: a NATO-ba 1999-ben felvett államok integrációját nehezítették a megosztott információk biztonságával kapcsolatos brüsszeli és washingtoni aggályok. A szövetségi szerződésben ugyan minden csatlakozó ország vállalta ennek szervezeti és technikai biztosítását, ám gyakorlati betartását – főként személyi okok miatt – még nem tartják reálisnak.
*
A Párizsban élő magyar emigrációtól úgy értesült lapunk, hogy a tagság levelet készül eljuttatni Jacques Chirac francia elnöknek, amelyben felhívja a figyelmet arra a tényre, hogy Medgyessy Péter volt SZT-tisztként kapta meg a Becsületrendet. Az emigráció tagjainak nem célja a miniszterelnök megfosztása a kitüntetéstől, hanem arról akarják meggyőzni a francia elnököt – aki egyben az elismerés „ceremóniamestere” is –, hogy jobban vizsgálja meg a Becsületrendre előterjesztett személyeket, mielőtt kitünteti őket.