Megint lesz méltányossági nyugdíj

Megkezdődött a jogítélkezés egységességét elősegítő táblabíróságok felállításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a parlamentben. Az Országgyűlés elfogadta a méltányossági nyugdíj intézményének visszaállításáról szóló törvényjavaslatot. Jövő év február 15-ig lehet illetékmentesen megújítani a 2000. november 1-je előtt kiadott vállalkozói igazolványokat, miután a T. Ház elsöprő többséggel elfogadta az erre irányuló törvénymódosítást.

Munkatársainktól
2002. 06. 18. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Háromszázötven igen szavazattal, egy tartózkodás mellett az Országgyűlés elfogadta a méltányossági nyugdíj intézményének visszaállításáról szóló törvényjavaslatot. A méltányossági nyugdíj folyósítása a rendszeres ellátás javítását szolgálja olyan kritikus élethelyzetekben, amelyek másként nehezen oldhatók meg. A méltányossági nyugdíj intézményét a 2001. és 2002. évi költségvetési törvény szüntette meg.
Jövő év február 15-ig lehet illetékmentesen megújítani a 2000. november 1-je előtt kiadott vállalkozói igazolványokat, miután a T. Ház elsöprő többséggel – 354 igen szavazattal –, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az erre irányuló törvénymódosítást. A gazdasági kamarák feladatainak átadásával összefüggő törvénymódosításra azért volt szükség, mert a vállalkozói igazolványok megújítására szabott június 30-i határidőt az okmányirodák leterheltsége miatt nem lehetett betartani.
Jövő év januárjától három ítélőtábla jönne létre az országban: a Budapesten, Pécsett és Szegeden megalakítandó táblabíróságok 2003. július 1-jén kezdenék meg működésüket – tartalmazza az erről szóló törvényjavaslat, amelynek általános vitáját kedden kezdte meg az Országgyűlés. Bárándy Péter igazságügy-miniszter expozéjában rámutatott: az ítélőtáblák felállításával megszűnne a jelenlegi alkotmányellenes állapot, és kialakulhatna az igazságszolgáltatás rendszerén belül a regionalitás, javulhatna az ítélkezés egységessége és csökkenne a Legfelsőbb Bíróságra nehezedő teher is. – Az időszerűség, az ítélkezés gyorsasága javulhat, hiszen az ügyek a négy bíráskodási szint között racionálisabban oszthatók el – tette hozzá az igazságügy-miniszter. Az MSZP és az SZDSZ vezérszónoka támogatásáról biztosította az előterjesztést, a Fidesz pedig a frakció partnerségét ajánlotta fel egy esetleges alkotmánymódosításhoz, amelynek értelmében csak egy, budapesti táblabíróság állna fel.
Boros Imre (MDF) interpellációjában azt firtatta, vajon külföldi hitelek igénybevételével finanszírozza-e majd a kormány a száznapos program költségeit. A politikus emlékeztetett rá, hogy többször elhangzott: a költségvetés hiánya nagyobb a vártnál. László Csaba pénzügyminiszter erre azt mondta, hogy többletbevételekből, megtakarításokkal fogják fedezni a költségeket, nem külföldi hitelből.
Horváth Balázs (MDF) azt kifogásolta Medgyessy Péternél, ahogy Kovács László külügyminiszter visszahívta megbízatásából Schmitt Pál főpolgármester-jelöltet, svájci nagykövetet. A miniszterelnök szerint hiba volt, hogy Schmitt politikai rendezvényen vett részt köztisztviselőként.
Répássy Róbert (Fidesz), Medgyessy Péter vagyonnyilatkozatára hivatkozva azt akarta megtudni, kié az a villa, amelyben a kormányfő lakik, és amelynek biztonsági berendezésére az állam 100 millió forintot költ. A kormányfő elmondta: az épület – házassági szerződésük szerint – a felesége tulajdona. Hangsúlyozta, hogy a védelmi szerkezetet miniszterelnöki megbízatása után le fogják szerelni, újra felhasználható lesz máshol.
A közoktatási törvény módosítását célzó javaslat négy fő területre, az Országos Köznevelési Tanács vétójogának visszaállítására, a kerettanterv kötelező jellegének eltörlésére, a pedagógusok kötelező óraszámának visszaállítására, valamint a tanévkezdés rendjére terjed ki. Erről Magyar Bálint oktatási miniszter beszélt expozéjában, a törvényjavaslat általános vitájában.
Az oktatási, valamint az emberi jogi bizottság kormánypárti előadói hangsúlyozták: az előterjesztéseket a többség támogatta, mert az oldja a meglévő kötöttségeket az oktatásban. A kisebbségi véleményeket tolmácsoló fideszes képviselők ugyanakkor úgy vélekedtek, hogy a kerettanterv kötelező voltának megszüntetésével sérül az átláthatóság és a bizalmatlanság kerül előtérbe. Révész Máriusz (Fidesz) azt javasolta: sürgősséggel vonják vissza az előterjesztést, amely szerinte kiszámíthatatlanságot, bizonytalanságot, átláthatatlanságot és átjárhatatlanságot eredményez a magyar közoktatásban. A parlament tegnap este lezárta a közoktatási törvény módosításának általános vitáját.

Happy End: törvénysértő rendőrségi eljárás
Lejárató kampány zajlik évek óta az Országimázs Központ és a Happy End ellen. Úgy hangoznak el ítéletek, hogy a nyomozásnak még gyanúsítottja sincs – mondta Medgyessy Péterhez intézett azonnali kérdésében Áder János (Fidesz). – Súlyos törvénytelenségeket követett el a rendőrség a nyomozás során – közölte Áder. A Fővárosi Ügyészség június 14-i határozata szerint – tette hozzá – olyan szerződéseket foglaltak le, amire a törvények szerint nem lett volna mód. – A jogbiztonsághoz tartozik az is, hogy a rendőrség betartsa a törvényeket – jegyezte meg, utalva a szocialisták kampányszlogenjére. Kifogásolta, hogy az iratlefoglalás során elvitték a Fidesz kampánydokumentumait is a Happy Endtől. – Kinek az utasítására és miért foglalták le a Fidesz kampányiratait? – tudakolta a miniszterelnöktől.
Medgyessy Péter erre azt felelte, hogy folyamatban lévő ügyről ő nem kíván nyilatkozni, ám vizsgálatot indít, aminek eredményéről értesíti az ellenzéki politikust. Ugyanakkor azt is megkérdezte Ádertől, hogyan kerülhettek oda a Fidesz kampánydokumentumai. A fideszes politikus közölte: pártja szerződéses viszonyban állt a Happy Enddel. – Csak nem azért történt mindez, hogy megpróbálják ellehetetleníteni politikai ellenfelüket? – tudakolta végül Áder. A miniszterelnök válaszában csak annyit mondott: mindössze az állami pénzek sorsát szeretnék kideríteni.
– A kormánypárti többség példátlan, összehangolt politikai hajtóvadászatot indított Polt Péter legfőbb ügyész ellen azzal a szándékkal, hogy befolyásolják a független ügyészség tevékenységét – mondta Répássy Róbert (Fidesz) tegnapi interpellációjában, utalva arra, hogy a parlament korábbi ülésén a T. Ház leszavazta Polt Péter két interpellációra adott válaszát. Bárándy Péter igazságügy-miniszter szerint törvényes volt a két interpelláció, ám nem zárkózik el attól, hogy ne legyen interpellálható a legfőbb ügyész, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a kormány, illetve az igazságügy-miniszter alá rendeljék azt. Répássy nem fogadta el a választ, a T. Ház többsége viszont igen.
Tábori

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.