Kisfaludi Strobl Zsigmond Szent Imre-szoborcsoportját a magyar katolikus egyház által 1930-ban meghirdetett Szent Imre-év kapcsán emelték a Móricz Zsigmond körtéren. A mű a második világháborúban és azt követően, 1956-ban is súlyosan megsérült. Szilágyi András, a Budapest Galéria köztéri szobrokért felelős osztályának vezetője szerint az ötvenes évekbeli felújítás csak időleges volt. A sérülések nyoma a helyreállítások ellenére is több helyen látható maradt. A bronzalakoknak az időjárás sem kedvezett, a sérülések mentén és a szobrok lábánál beszivárgó csapadék telente súlyos károkat, repedéseket okozott.
A restaurálásra a kerület pályázatot írt ki. A nyertes Szabó Öntészeti Kft. műhelyében már megkezdődött a tisztítás és a restaurálás is; a látható sérüléseken túl a szobrok összeállításához használt vascsavarokat a szakemberek bronzcsavarokra cserélik.
Felújítják a kompozíció talapzatát is. A munkálatok során kiderült, hogy a talapzat lépcsőjét annak idején nem alapozták alá, ezt a hiányosságot is pótolni kell.
Szilágyi András elmondta: túlzás nélkül állítható, hogy száz évig nem kell majd az augusztusra visszaállított bronzszobrokat restaurálni.
A Bartók Béla út–Bercsényi út sarkán lévő Gárdonyi-szoborcsoportot is célszerű lenne rendbe hozni. A Budapest Galéria munkatársa még nem tudja, hogy Horvay János munkáját az útfelújítás részeként a főváros restauráltatja-e. Ezeken a szobrokon sokkal kevesebb beavatkozásra lenne szükség, mint a körtéri mű esetében – közölte.
A Bartók Béla út környezetében egyébként több emléket is emeltek a tragikus sorsú herceg tiszteletére. A Villányi úton a ciszterci szerzetesrend 1924-ben felépítette a plébániaházat és ideiglenes templomát. A mai neobarokk templom Wälder Gyula építész tervei szerint épült meg 1929-ben. A XI. kerületet 1930-ban Szentimrevárosnak nevezték el, a templom és a plébánia Szent Imre nevét vette fel. A katolikus egyház első diákotthona a Bartók Béla úton ugyancsak Imre herceg nevét kapta meg.
polgármester
Nem tudni, miért gyulladt ki három busz Budapesten
