Milliók az Európa-erőd kapui előtt

Az Európai Unió országaiba évente mintegy félmillió illegális bevándorló érkezik, nem kizárt azonban, hogy a valóságban ennél háromszor, négyszer, ötször többen érkeznek a tizenötök államaiba – nemegyszer az életüket kockáztatva, embercsempészek segítségével, dollárezrekért. A bevándorlók első számú célpontja ugyanis ma már nem Amerika, hanem Európa. Nem csoda hát, ha a jelenleg zajló sevillai EU-csúcs egyik központi témája a bevándorlás, illetve az illegális bevándorlás elleni küzdelem.

- Kitekintő -

Érkeznek ladikon és egymotoros lélekvesztőkön vagy ponyva alatt – kamionokba és tartálykocsikba zsúfolva. A menedékjogért folyamodók és a bevándorlók első számú célpontja Nagy-Britannia, Németország és a Benelux államok, ám ezek az emberek (akik rendszerint mindenüket pénzzé teszik az út költségeit kifizetendő) igen gyakran megrekednek valahol félúton, például Spanyolországban vagy Görögországban. Nemritkán azért, mert a hatóságok egész egyszerűen „lekapcsolják” őket.
A Der Spiegel című német hírmagazin összeállítása szerint Európába vezető útjukhoz a bevándorlók négy fő útvonalat használnak: az első kiindulási pontja Marokkó, célja pedig Spanyolország. Az észak-afrikai országból három út „ágazik”: a Gibraltári-szoros az egyik legkézenfekvőbb útvonal. Ennél némileg bonyolultabb – az ország északi csücskében meghúzódó két spanyol autonóm településen – Ceután és Melillán át elhagyni a kontinenst. Mivel ennek a két útvonalnak az ellenőrzését az utóbbi időben jelentősen megszigorították, így a bevándorlók nagy része egy kanári-szigeteki „kerülővel” igyekszik Spanyolországba eljutni.
A második főútvonal Törökországon, Görögországon és Albánián keresztül a délolasz partokig vezet. Hivatalos adatok szerint Görögország az elmúlt évben 250 ezer illegális bevándorlót fogott el, Törökország pedig mintegy 150 ezer ember továbbutazását akadályozta meg. A harmadik út Oroszországból és Ukrajnából indul, Lengyelországban pedig kettéválik: az egyik a Neissén átkelve Németországba vezet, a másik a cseh, a szlovák, a magyar vagy éppenséggel a szlovén határokat érintve jut el Ausztriába. A negyedik útvonal kiindulópontja Törökország. Az „utasok” főként Iránból és Irakból érkeznek, de akad közöttük török állampolgár és kurd menekült is szép számmal. Az utas kifejezés nem véletlen, hiszen helyszíni beszámolók szerint Isztambul, valamint Tirana, Zágráb és Ljubljana között (erre szakosodott) menetrendszerű járatok hozzák-viszik az EU országaiba igyekvőket. Montenegróból és Albániából pedig vízi úton röpke egy-két óra alatt el lehet érni az olasz partokat.
Mindennek természetesen ára van. Megfigyelők szerint az embercsempészet bevételei vetekednek a kábítószer-kereskedelemével. Egy párórás tengeri „utazás” tarifája 500-tól 2000 dollárig terjed, egy komolyabb út lebonyolítása (például valamelyik távol-keleti országból) akár a 25 ezer dollárt is elérheti. Előfordul, hogy a bevándorló nem tud fizetni, így „segítői” évekig gyakorlatilag rabszolgaként dolgoztatják, amíg le nem dolgozza utazásának vélt vagy valós költségeit. S van, hogy emberi szerveket is elfogadnak fizetség gyanánt! Így akadt, akinek felajánlották: egyik veséje „árából” folytathatja útját Európába… Arról egyébként, hogy a viszontagságos út során hány menekült veszti életét, nincs semmiféle adat. Nem csoda hát, ha a sevillai csúcs középpontjában az illegális bevándorlás elleni cselekvési program áll. A tizenötök célja, hogy a menekültek és az illegális bevándorlók kiinduló országai, valamint a tranzitállamok együttműködjenek velük az embercsempészet elleni küzdelemben. Jóllehet, a körvonalazódó egységes bevándorlási politikát több nemzetközi szervezet is éles kritikával illette (szűkkeblűséget és ellenséges magatartást vetve a tizenötök szemére), a soros elnökséget most átadó Spanyolország miniszterelnöke, José María Aznar a napokban biztosra vette, hogy megállapodás születik a sevillai csúcson. Az Európa-erőd megerősítése tehát megkezdődött – hallani innen is, onnan is. S hogy ez az erőd mennyire lesz elutasító vagy befogadó, az valószínűleg nagyban függ az uniós elnökséget most átvevő Dániától, amely éppenséggel a közelmúltban szigorította meg saját bevándorlási törvényét.