Nagykőrös hagyománya

Nagykőrös 1368 óta őrzi mezővárosi, falusias jellegét. Mintha a környező településekről, tanyákról hoztak volna be egy-egy régi házikót mutatóba, vagy szándékosan őriztek volna meg belőlük néhányat az utcácskákban, múltidézőként. Egyre-másra nyílnak meg a három-négycsillagos színvonalú tanyasi fogadók, erdei vendégházak, s szaporodnak a tanyasi turizmusra épülő családi vállalkozások.

Móricz Zsigmond 1924-ben tett nagykőrösi látogatása után azt írta: „Lassan lépegettünk a poros utcasoron. Egyforma, primitív házikók, leegyszerűsített fehér fakockák, rátéve a barna nádtető… Csak egyetlen lépéssel van tovább az ősi sátornál… És mégis, édes és tiszta érzést éreztem. Arany tiszta kútforrású szavai édessé tették a hangulatot. Úgy éreztük mindhárman, mintha most léptünk volna be a magyar mély költészet tiszta világába…”
Vadász Katalin, a helyi idegenforgalmi iroda vezetője szerint Nagykőrös turisztikai értékei éppen ebben a „leegyszerűsített” világban rejtőznek. Ahogy a turisztikai szakember fogalmaz: a természetesség és az egyszerűség a vonzó ebben a városkában. Ha belátható időn belül megvalósulna az önkormányzatnak az a törekvése, hogy mind a városközpont épületeit, mind pedig a jellegzetes, alföldi házakat fokozatosan felújítsa, Nagykőrös az Alföld sokak egyik gyöngyszeme lehetne.
Azt szeretnék elérni, hogy legalább a város belső területe, a hangulatos belváros sétálóhellyé váljék. Szállodára is szükség volna, mert az egyetlen ilyen jellegű hely inkább az egykori átmeneti szállókra emlékeztet. A kollégiumokban nyári időszakokban ugyan biztosítanak vendégéjszakákat a turistáknak, de mivel igazi hagyományai nincsenek a szállodaiparnak, a hosszabb időre érkező, igényesebb vendégeknek nincs még megfelelő színvonalú szálló.
Nagykőrös környékén azonban egyre-másra nyílnak meg a nívós, három-négycsillagos színvonalú tanyasi fogadók, erdei vendégházak, s szaporodnak a tanyasi turizmusra épülő családi vállalkozások is. A csendes, nyugodt helyeken lévő magántanyák igazi kuriózumok, különösen akkor, ha tartalmas elfoglaltságot kínálnak a vendégeknek. Az erre a környékre érkező vendégek sosem hagyják ki Nagykőrös műemlékeit, templomait, az Arany János nevét viselő, az Arany család személyes emlékeit, valamint az egykori céhes ipar jellemző tárgyait őrző múzeumot.
Újabban egy-két napos rendezvényeket is szerveznek a városban. Ilyen volt legutóbb a gombócfőző- fesztivál, illetve verseny, amelyet a település egyik legszebb helyén, a Cifrakertben, a Cifra csárdánál rendeztek meg. Egykor a családok kimentek ide, az ősi fák alá, ahol zene szólt, sört lehetett kapni. Ma újraéled ez a hagyomány. Az alföldi bor tiszteletére harmadik esztendeje borfesztivált rendeznek.
A település arról is nevezetes, hogy évente tíz nagyvásárt is tartanak, köztük az ország legnagyobb lóvásárát, ahová az ország minden tájáról érkeznek a vásározók s érdeklődők. Igazi kuriózum ez, egy-egy ilyen látványos eseményre 15-20 ezer ember is kíváncsi. A környék a pusztai világ örökségét hordozza, s azt itt élők szeretik a lovassportokat. Nagykőrös is bekapcsolódott az alföldi fogathajtóversenyek rendezvénysorozatába.
A városi strandfürdő fejlesztése a következő évek feladata. Most készítik a pályázati terveket a fürdőmedencék s a meglévő termálkút rekonstrukciójára, illetve újnak nyitására, valamint egy százágyas termálhotel építésére. A beruházás értéke 150 millió forint lesz.