Ez lehet Putyin egyik feltétele

A 2014 februári ukrajnai Maidan téri tüntetések Viktor Janukovics volt elnök elmeneküléséhez és egy Nyugat-barát kormány hatalomra kerüléséhez vezetett. A belpolitikai zűrzavart kihasználva Oroszország illegálisan annektálta a Krím félszigetet, a szeparatisták pedig kikiáltották a függetlenséget Kelet-Ukrajna Donyeck és Luhanszk régióiban. Csaknem nyolc évvel a Krím annektálása után Vlagyimir Putyin orosz elnök „független államokként” ismerte el Ukrajna szakadár területeit, és háborút indított a szomszédos ország ellen. De hogyan foglalhatta el Moszkva a Krímet szinte egy puskalövés nélkül?

2025. 08. 15. 11:12
Vlagyimir Putyin a Krím annektálásának 10. évfordulójára rendezett moszkvai ünnepségen Fotó: NATALIA KOLESNIKOVA Forrás: AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A 2014-es, véres összecsapásokkal és halálos áldozatokkal is járó Majdan-tüntetések után Ukrajnában megbuktatták Viktor Janukovicsot, és Nyugat-barát politikusok vették át a kormányt, Oroszország pedig megkezdte csapatai bevetését a Krímbe, elfoglalva egy kormányzati épületet a félszigeten.

A Majdan téri események után, a belpolitikai zűrzavart kihasználva Moszkva a Krím felé fordult
A Majdan téri események után, a belpolitikai zűrzavart kihasználva Moszkva a Krím felé fordult (Fotó: AFP)

A belpolitikai zűrzavar és az aggodalom fokozta az oroszbarát hangulatot a régióban – amely 1954-ig a Szovjetunión belüli orosz köztársaság része volt, fekete-tengeri flottáját Szevasztopol kikötőjében állomásoztatta, és már eleve jobban Moszkva felé hajlott, mint Ukrajna más részei.

Miközben Kijevben a politikusok megpróbálták egyben tartani az országot Viktor Janukovics akkori elnök február 22-i hirtelen távozását követően, hónapokig tartó politikai bizonytalanság és tüntetések után, Moszkva a Krím felé fordult – emlékeztet a CNN.

Az orosz katonák, akik egyenruhában, azonosító jelvény nélkül jelentek meg – akkoriban „kis zöld emberkéknek” nevezték őket –, elkezdtek felbukkanni a kormányzati épületek és katonai bázisok előtt, bár Moszkva eleinte tagadta, hogy bármilyen köze lenne hozzá. 

A zűrzavar közepette sok ukrán katona egyszerűen elbarikádozta magát a bázisain, miközben a zöld emberek felsorakoztak a határvonal mentén. Orosz helikoptereket láttak belépni az ukrán légtérbe. Az ukrán haditengerészet két magas rangú parancsnoka disszidált.

Az orosz parlament felsőháza eközben jóváhagyja a katonai erő alkalmazását a Krímben, Oroszország pedig ultimátumot ad az ukrán erőknek a Krím feladására. 

Tették mindezt a területen többségben lévő orosz lakosság védelmére hivatkozva és arra, hogy az ukrajnai belpolitikai állapotok nem biztosítják ezt a védelmet. 

Az 1991 óta Ukrajna részeként létező Krími Autonóm Köztársaság helyi igazgatási szerveinek élére oroszbarát politikusok kerültek Szevasztopolban, Szimferopolban és más településeken is.

Olekszandr Turcsinov, Ukrajna megbízott elnöke kijelenti, hogy az ország fegyveres erői készen állnak az ország védelmére, a Krím újonnan kinevezett oroszbarát miniszterelnöke, Szergej Akszenov azonban bejelenti, hogy márciusban népszavazást tarthatnak arról, hogy a Krím csatlakozzon-e Oroszországhoz.

2014 márciusában tartottak népszavazást a Krímben
2014 márciusában tartottak népszavazást a Krímben (Fotó: AFP)

A krími parlament jóváhagyja az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló indítványt, amelyet Kijev illegitimnek nevezett.

Miközben az ukrán védelmi minisztérium szerint egy repülőteret és öt ukrán brigádot vettek körül orosz csapatok a Krímben, a NATO főtitkára arról beszél, hogy senkinek sem szabad új határokat húznia Európa térképén, és sürgeti Oroszországot, hogy vonja ki csapatait a krími régióból, a Krími Autonóm Köztársaság parlamentje és Szevasztopol városi tanácsa azonban rendkívüli ülésen megszavazza az Ukrajnától való függetlenségi nyilatkozat elfogadását.

A krími Szimferopol város Lenin terén lelkes éljenzés közepette, március 18-án hirdetik ki a hivatalos népszavazási eredményeket, amelyek szerint a leadott szavazatok 96,7 százaléka a Krím Oroszországhoz való csatlakozása mellett szól.

„Hazamegyünk. A Krím Oroszország része” – mondta az oroszok által kinevezett krími miniszterelnök, Szergej Akszjonov a Szimferopolban összegyűlt tömegnek, miközben még folyt a szavazatok számlálása. 

A Krím félsziget Oroszországi Föderációhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő, valamint Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere írta alá.

Az orosz államfő történelmi pillanatnak nevezte azt, hogy a Krím félszigeten vasárnap tartott referendumon a lakosság nagy többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Putyin szerint a népszavazás azt is megmutatta, hogy a krími tatárok jelentős hányada is Oroszországhoz akar tartozni.

Ukrajna orosz lakossága belefáradt az Ukrajnát több mint húsz éve megrázkódtató, állandó válságba

– jelentette ki Putyin a Kremlben az orosz törvényhozás tagjai és regionális vezetők előtt mondott beszédében.

A népszavazást követően a nyugati országok szankciókat kezdenek bevezetni Oroszországgal szemben, Putyin pedig végrehajtási rendeletet ad ki a Krím független köztársaságként való elismeréséről.

A Kreml végül 2014 júliusában jelenti ki:

Krím Oroszország része, és nem lesznek tárgyalások Ukrajnának való átadásáról. 

Mindezt több mint 11 évvel ezelőtt, a Krímben azóta is az oroszok irányítanak, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik feltétele az ukrajnai háború beszüntetésére pedig az, hogy a nemzetközi közösség is ismerje el: Krím Oroszország része. 

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.