Ez lehet Putyin egyik feltétele

A 2014 februári ukrajnai Maidan téri tüntetések Viktor Janukovics volt elnök elmeneküléséhez és egy Nyugat-barát kormány hatalomra kerüléséhez vezetett. A belpolitikai zűrzavart kihasználva Oroszország illegálisan annektálta a Krím félszigetet, a szeparatisták pedig kikiáltották a függetlenséget Kelet-Ukrajna Donyeck és Luhanszk régióiban. Csaknem nyolc évvel a Krím annektálása után Vlagyimir Putyin orosz elnök „független államokként” ismerte el Ukrajna szakadár területeit, és háborút indított a szomszédos ország ellen. De hogyan foglalhatta el Moszkva a Krímet szinte egy puskalövés nélkül?

Vlagyimir Putyin a Krím annektálásának 10. évfordulójára rendezett moszkvai ünnepségen Fotó: NATALIA KOLESNIKOVA Forrás: AFP

2014 márciusában tartottak népszavazást a Krímben (Fotó: AFP)

A krími parlament jóváhagyja az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló indítványt, amelyet Kijev illegitimnek nevezett.

Miközben az ukrán védelmi minisztérium szerint egy repülőteret és öt ukrán brigádot vettek körül orosz csapatok a Krímben, a NATO főtitkára arról beszél, hogy senkinek sem szabad új határokat húznia Európa térképén, és sürgeti Oroszországot, hogy vonja ki csapatait a krími régióból, a Krími Autonóm Köztársaság parlamentje és Szevasztopol városi tanácsa azonban rendkívüli ülésen megszavazza az Ukrajnától való függetlenségi nyilatkozat elfogadását.

A krími Szimferopol város Lenin terén lelkes éljenzés közepette, március 18-án hirdetik ki a hivatalos népszavazási eredményeket, amelyek szerint a leadott szavazatok 96,7 százaléka a Krím Oroszországhoz való csatlakozása mellett szól.

„Hazamegyünk. A Krím Oroszország része” – mondta az oroszok által kinevezett krími miniszterelnök, Szergej Akszjonov a Szimferopolban összegyűlt tömegnek, miközben még folyt a szavazatok számlálása. 

A Krím félsziget Oroszországi Föderációhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő, valamint Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere írta alá.

Az orosz államfő történelmi pillanatnak nevezte azt, hogy a Krím félszigeten vasárnap tartott referendumon a lakosság nagy többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Putyin szerint a népszavazás azt is megmutatta, hogy a krími tatárok jelentős hányada is Oroszországhoz akar tartozni.

Ukrajna orosz lakossága belefáradt az Ukrajnát több mint húsz éve megrázkódtató, állandó válságba

– jelentette ki Putyin a Kremlben az orosz törvényhozás tagjai és regionális vezetők előtt mondott beszédében.

A népszavazást követően a nyugati országok szankciókat kezdenek bevezetni Oroszországgal szemben, Putyin pedig végrehajtási rendeletet ad ki a Krím független köztársaságként való elismeréséről.

A Kreml végül 2014 júliusában jelenti ki:

Krím Oroszország része, és nem lesznek tárgyalások Ukrajnának való átadásáról. 

Mindezt több mint 11 évvel ezelőtt, a Krímben azóta is az oroszok irányítanak, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik feltétele az ukrajnai háború beszüntetésére pedig az, hogy a nemzetközi közösség is ismerje el: Krím Oroszország része. 

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)