Évek óta nem voltak ilyen viszszafogottak a jövő megítélésében a német érdekeltségű magyarországi vállalatok. Magyarország mint telephely veszít vonzerejéből – erre a felismerésre jutott a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara annak a vizsgálatnak az eredményei alapján, amelyet a több mint ezer kamarai tag körében végzett.
A jelentés szerint a pesszimizmusnak külső és belső okai vannak: egyfelől különösen a magas költségek és a szakképzett munkaerő rendelkezésre állásának hiányosságai hátráltatják a vállalatok üzleti tevékenységét. Másfelől Magyarország szomszédai komoly versenytársakká váltak a befektetőkért folytatott harcban. Egyelőre azonban a német tőkével működő vállalatok Magyarországon elégedettek az üzleti tevékenységükkel.
A német tőkével működő vállalkozások 2001-ben az előző évihez képest átlagosan 33 százalékos forgalom és 36 százalékos bevételnövekedést értek el. A hozamok növekedése nem csak pozitív változásokat jelentett. (Ebben figyelembe vették a 2000. évhez képest bekövetkezett csökkenést és stagnálást is) A vállalkozások költségei is 28 százalékkal nőttek. Ez évre a vállalatok valamivel kisebb mértékű, 24 százalékos forgalom- és 30 százalékos bevételnövekedéssel számolnak, miközben optimistán tekintenek a költségekre, hiszen annak növekedését 17 százalékra prognosztizálják.
A német ipar szemszögéből a beruházások az alábbiak miatt vonzóak számukra: a cégek 79 százaléka a gazdasági környezetet, 73 százaléka a politikai stabilitást, 48 százaléka Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását jelölte meg. Az alacsonyabb bérköltség, mint motiváció csak alárendelt szerepet játszik a beruházási döntéseknél. A vállalatok évek óta panaszkodnak rendszeresen a munkaerő gyenge rendelkezésre állására, ehhez kapcsolódóan a magyar szakképzési rendszer hiányosságaira, a hatóságok kevésbé hatékony hozzáállására, valamint a jogi bizonytalanságra. Biztató jelenségnek ítélik meg a németek a korrupció további csökkenését. A világgazdasági recesszió, a strukturális problémák, a megváltozott környezeti tényezők éreztetik hatásukat. Különösen világosan látható ez a német tőkével működő magyarországi vállalatoknál: a vállalatoknak csak 25 százaléka kíván beruházni, holott az előző években még a vállalatok fele mutatott beruházási hajlandóságot. A vállalatok sürgős változásokat javasolnak: a szakképzés modernizálására, hogy kellő létszámú, jól és magas szinten képzett munkaerő álljon rendelkezésére, továbbá drasztikusan csökkenjenek a vállalkozások adó- és járulékterhei. Minden negatív felhang ellenére a németek elégedettek magyarországi befektetéseikkel. Ezt mutatja, hogy 82 százalékuk megismételné korábbi befektetéseit, ha ismét a magyarországi döntés előtt állna. Véleményük szerint a magyarországi telephelyben több lehetőség rejlik, mint amennyit jelenleg kihasználnak.
A befektetői toplista élén. A rendszerváltozás óta a külföldi befektetők legnagyobb része Németországból érkezett Magyarországra, az általuk befektett összeg eléri a tízmilliárd eurót, s több mint kétszázezer magyar alkalmazottnak adnak munkát. Ezek a cégek több mint egynegyedét adják a magyar nemzeti összterméknek.
Takács Péternek jó volt a megérzése, Magyar Péter hergelni kezdett a székesfehérvári kórház miatt
