DOHA. A jelenlegi kitermelési ütem mellett 200 évre lesz elegendő az északi mező földgázkészlete, jelentette ki Dohában, Katar fővárosában május 28-án Abdullah bin Hamad al-Attijah, az öbölbeli sivatagi ország energia- és iparügyi minisztere. Az 1991 óta földgázt adó északi mező rejti magában a világ legnagyobb földgázkészletét.
Semmitmondó hír?
Nem a katariaknak, akik eddig sem tartoztak a világ „legszegényebbjei” közé az egy főre jutó évi 25 000 USA-dolláros GDP-jükkel. Vagyis lesz mire alapozni azt a katari tervet, hogy a katari bruttó nemzeti terméket három éven belül – és ez nem sajtóhiba – megkétszerezzék. Ami egyszerűen azt jelenti, hogy 2005-re az egy főre jutó GDP 50 000 dollárra nő. Ha a terv valóra válik, ezzel a teljesítménnyel az ország Luxemburgot is megelőzi. Fantazmagória? Annak, aki nem ismeri a katari statisztikát. A gazdaság tavaly 38 százalékkal nőtt, ami – mondta a miniszter a Magyar Nemzetnek – igazi „Guinness-rekord”. Hosszú út a gyöngyhalászok harminc évvel ezelőtti szegénységétől.
Katart világszerte kis „olajsejkség”-nek ismerik. Tévesen. Ugyanis a Perzsa-öbölbe félszigetként benyúló ország nem sejkség, hanem állam, és jövedelmének csupán kis hányada származik az olajból. Az OPEC tagjai közül a legkevesebb olajat adja. Amiben viszont nagyhatalom, az a földgáz, amelynek a világon a harmadik legnagyobb kitermelője Oroszország és Irán után.
A katari vezetés azonban nem elégedett meg a hatalmas készletek kitermelésével és kivitelével: stratégiai döntést hoztak a feldolgozóipar kiépítésére. Eredménynyel. Katar máris a világ legfontosabb műtrágyatermelője, és a szénhidrogéngyártásban a világ legmodernebb technológiáját használják. Korszerűségében energiakitermelő infrastruktúrája is világelső.
Az apró, Magyarország területénél nyolcszor kisebb ország nem szűkölködik egyéb „legekben” sem. Rasz Laffan „iparváros” részeként működik a világ legnagyobb földgázkikötője, ahol embert alig látni. Kettőt azért mégis lehet, akik egy hétemeletes torony tetején lévő vezérlőközpontból irányítják a teljesen automatizált műveleteket, beleértve a tartályhajók feltöltését. Mivel Katar földgáztermelésének 80 százalékát Japán hosszú távú szerződéssel köti le, a kikötő forgalma főként a két ország között ingázó tartályhajók kiszolgálásából áll. A földgázzal megtöltött hajók 20 csomós, vagyis 37 km/óra sebességgel mennek Japánba, onnan egy hónapon belül térnek vissza, a megadott érkezési időtől legfeljebb 10 perc eltéréssel. Baleset? Még soha nem fordult elő, mondja Omar El-Halil, a kikötő egyik vezetője. De még ha bekövetkezne is a legrosszabb, teszi hozzá, az nem veszélyeztetné a környezetet, mert a kiszabaduló, folyékony gáz meggyulladna és pillanatok alatt elégne.
Emíri kommunizmus?
A jelek szerint a Jóisten után közvetlenül Kalifa bin Hamad asz-Szani emírnek, Katar állam első emberének van elsősorban a keze abban, hogy ne csak a hajórakományokat ne érje baleset és megrázkódtatás, de a társadalmat sem. Súlyosabb bűncselekmények – emberölés, rablás – gyakorlatilag ismeretlenek. Bárki bárhol sétálhat anélkül, hogy támadástól vagy lopástól kellene tartania. Sokan hagyják nyitva házukat és kocsijukat – akár egész napra is.
A víz, a villany és a földgáz ingyen jár minden katarinak. Ha egy katari diák tanulni akar, nem kell fizetnie. Külföldi egyetemeken sem. Főleg amerikai egyetemeken tanulnak, mert a katariak azokat tartják a legjobbaknak.
A diplomások tanulmányaik befejezését követően 600 000 rijálos (48 millió forint) kamatmentes kölcsönt vehetnek fel, hogy házat építsenek maguknak.
Mint ahogy a soha meg nem valósult kommunizmus egyik, annak idején sokat hangoztatott dogmája mondja: mindenki szükséglete szerint részesedik a javakból.
Család és hagyományok
Annak ellenére, hogy Katar – az államot éppen most hét éve kormányzó emír, Kalifa bin Hamad asz-Szani hatalomra jutása óta – rohamosan korszerűsít, az egész országot továbbra is afféle családi, paternalisztikus öszszetartozás érzése hatja át. Ezt még az is erősíti, hogy az emír családjának számos tagja tölt be kulcspozíciót az ország vezetésében. Ha valaki úgy érzi, baján már csak az emír tud segíteni, közvetlenül is fordulhat hozzá.
A harminc évvel ezelőtt a puszta sivatagból teremtett országban a modernizálódás azonban nem érintette a hagyományok legnagyobb részét. A számítógép képernyője előtt is hagyományos, fehér burnuszban ülnek a katariak: a nyugati ruhát viselők egytől egyig külföldiek.
A nők viszont egyre aktívabb szerepet vállalnak, és az új alkotmánymódosítás nyomán a következő választásokon nemcsak helyi szinten, de a törvényhozásba is választhatók lesznek.
Feltételezhetően a családi összetartozás érzése az oka elsősorban, hogy – mint a katariak magyarázzák – a bürokrácia csökkentése érdekében nem iktattak be olyan ellenőrző intézményeket, mint amilyenek a nyugati világban szokásosak. Mint például a rendkívül gyorsan fejlődő dohai tőzsdén, amelynek elnöke, dr. Hanim M. Al-Hammadi a tőzsdei felügyeleti szervet tudakoló kérdésre elmondta, Katarban ilyen nincs: a börze vezetése önmagát felügyeli és ellenőrzi.
Nyilván ennek az összetartozásnak a fenntartását szolgálja az is, hogy külföldiek – vagyis az öböl országain kívül élők – nem vásárolhatnak katari ingatlant.
Külföldiek az országban
Etnikai súrlódások? Ismeretlenek, noha szinte nincs a világnak országa, ahonnan ne dolgoznának itt. Magyarok is vannak, például egy csinos, fekete hajú lány, aki egy elit klub fitneszprogramjának vezetője, kereskedelmi főiskolai végzettséggel. A hatszázezer lakosból négyszázezer idegen. A kétszázezres katari a kisebbség. Az előbbiek állampolgárságról nem is álmodhatnak. Talán ez a kulcsa a békének. Ameddig van munkájuk, háborítatlanul élhetnek és dolgozhatnak ott. A bérek magasak. A helyiek, az amerikaiak és nyugat-európaiak mintegy két és félszer nagyobb fizetésért dolgoznak, mint kelet-európai, indiai vagy harmadik világbeli társaik.
Katarban hatalmas az építkezési láz. Pénz van rá. A világ egyik legismertebb építésze, az amerikai–japán Im Pei tervei alapján most építik potom 105 millió dolláros költségvetéssel az Iszlám Művészetek Múzeumát, a katari Nemzeti Könyvtár építésével pedig Iszozaki Arato japán építészt bízták meg. A főváros új repülőterére a kormány egymilliárd dollárt irányzott elő.
Az um-szaidi olajváros első számú embere, Mohammad Al-Baker elárulta, a katari állam – amelynek egyébként kitűnő autópályái vannak – nemsokára tendert ír ki az ország menetrendszerű autóbusz-közlekedésének létrehozására, mivel tömegközlekedés még nincs Katarban. Ha az Ikarus jó időben, jó ajánlattal pályázna…
Katarban a turizmus most bontakozik ki, mégpedig igen nagy léptékkel. A megindult konferenciaturizmusra jellemző, hogy tavaly a kis ország adott helyet a Világkereskedelmi Szervezet, a World Trade Organization éves összejövetelének. De rotációs alapon most éppen Katar tölti be a 44 mozlim országot egybefogó Iszlám Konferencia elnökségét is, és így a június 13-án Magyarországra látogató katari emír egyben az Iszlám Konferenciát is képviseli. A sportturizmus is egyre nagyobb szerepet kap: a golfban, teniszben, atlétikában egyre több világversenyt rendeznek Dohában, valamint az ország más városaiban, és Katar lázasan készül a 2006-os ázsiai játékok megrendezésére is.
Az ország idegenforgalmi adottságai jók. 440 kilométer hosszúságú a tengerpartja, kitűnő szállodái vannak, és azok, akik egy vízummal több országot kívánnak bejárni, Katar mellett Ománba és az Egyesült Arab Emírségekbe is ellátogathatnak.
Az Al-Dzsazíra
Az Al-Dzsazíra hat évvel ezelőtt jött létre Dohában azt követően, hogy a BBC televízió arab nyelvű szolgálatának a szaúd-arábiaiakkal folytatott, kérészéletű kooperációja összeomlott. Ekkor jutott a katari emír eszébe, hogy 150 millió dollárral beindítsa a tévéállomást a londoni stábbal, amelynek szép fizetést ajánlottak, ha áttelepednek Katarba. Ez pedig viharos gyorsasággal meg is történt.
– A dohai „CNN” azonnal forradalmat csinált, hiszen addig az arab nézők nem is láttak élőműsort – minden program előre felvett műsor volt – magyarázta Ibrahim M. Helai, az adó hírszolgálatának vezetője, miközben a beszélgetést percenként szakította félbe mobiljának csörgése.
A beindult pánarab állomáson a Más vélemény, a Határok nélkül, az Ellentétes irány című műsorok, amelyekben a legkényesebb kérdésekről is szabadon beszélhettek a meghívottak, szinte pillanatok alatt az arab világ sikerprogramjaivá váltak, miközben modernizálták, „fellazították” a társadalmat.
A CNN-nel együttműködési szerződéssel dolgozó Al-Dzsazíra mindenkinek lehetőséget nyújt, hogy kifejtse véleményét – nem csak az egyik oldalnak. Ehud Baraknak, Colin Powellnek, Oszama bin Ladennek is.
Tulajdonképpen az Al-Dzsazíra „helyezte térképre” Katart – hiszen addig nem sokan hallották az ország nevét. Az adó azután vált világszerte ismertté, amikor megindult az amerikai–brit támadás Afganisztánban a tálib kormány és az Al-Kaida ellen, amelynek vezetőjét, Oszama bin Ladent vádolják az Egyesült Államok ellen tavaly szeptember 11-én elkövetett terrortámadások elkövetésével.
– Puszta véletlen, hogy Kabulban mi voltunk az egyetlen külföldi tévéállomás a támadás megindulásakor – mondja Helai. Másfél évvel korábban csupán az érzéseikre hallgatva telepítettek oda irodát. Úgy gondolták, hírértéke lehet annak, ami Afganisztánban történik.
Hogy szándékosan bombázták-e kabuli irodájukat az amerikaiak? Az adónál „általános vélemény”, hogy igen. A Pentagon azt állítja, „nem tudta”, mit bombázott. De ha ez igaz lenne, az amerikai katonai vezetés lett volna az egyetlen, amely „nem tudta”, hol vannak az Al-Dzsazíra kabuli helyiségei. Ez pedig nehezen képzelhető el. Főként ha azt is figyelembe vesszük, hogy a máskor a sajtószabadságot magasztaló amerikaiaknak háromszor kellett bombázniuk az épületet, ameddig az adót elhallgattatták. Mohamed Dzsazem Al Ali, az Al-Dzsazíra vezérigazgatója nem fogalmaz ilyen óvatosan.
– Egyértelmű, hogy az amerikaiak szándékosan bombázták le az épületet, amely az irodánknak adott otthont – jelentette ki.
Az adó nézettsége a szeptember 11-i terrortámadás után rendkívüli mértékben megnőtt. Már azok is követik képsoraikat, akik nem értenek arabul. A külföldi tudósítókat is beleértve mindössze 55-60 újságíróval dolgozó adó történelmet csinál. Arabok tíz- és tízmilliói követik az izraeli–palesztin konfliktusról egyenesben közvetített képeket, és egyre nagyobb nyomást gyakorolnak kormányukra a palesztinok támogatásáért.
Az adónak komoly tervei vannak. Mint Dzsazem Al Ali elmondta: legkésőbb másfél hónapon belül megindul az angol alámondás, amely az adó nézettségi számában további robbanáshoz vezethet. A hír nyilván nem örvendeztet meg mindenkit, hiszen az amerikai kongresszus törvényt hozott egy félmilliárd dollár költségvetésű arab nyelvű ellenadó felállítására. A másik oldalról viszont nagy az igény az adó „honosítására”. A malájok és indonézek szeretnék, ha az ő nyelvükön is sugároznák az adást, ez pedig a malajziai és az indonéziai mozlim lakosság lélekszámát figyelembe véve további több tízmillió potenciális nézőtábort jelentene a katari adónak.
A tévéállomás műsorai egyébként nem aratnak feltétlen és osztatlan sikert az arab országok vezetőinek soraiban sem, ugyanis az Al-Dzsazíra megjelenéséig nem voltak hozzászokva, hogy bírálják őket. Sőt: a katari támogatás ellenére az adó saját finanszírozóját sem tekinti „szent tehénnek”.
– Az Al-Dzsazírát főleg az Egyesült Államok és a tálibok bírálták elfogultsággal – mondta nevetve a hírtelevízió első számú embere vezető katari médiaemberek jelenlétében. A frivol párhuzam magában véve is bátor kijelentés egy olyan országban, amely szinte stratégiai fontosságúnak tekinti Washingtonhoz fűződő viszonyát és ahol az amerikaiaknak támaszpontjuk is van. De a katariak mindezt össze tudják egyeztetni a palesztinokért való kiállásukkal és megsegítésükkel. A jelek szerint Katar nem csak a gazdaságban és modernizálásában tud egyensúlyt tartani.
A tervek szerint a katari emír jövő heti magyarországi látogatásán kétoldalú megállapodás születik a nagykövetségek megnyitásáról, és – szintén katari információ szerint – a Malévvel is megállapodás jöhet létre. Csak remélhető, hogy az új magyar kormány éppen úgy felismeri az emír látogatásának jelentőségét, mint a polgári kormány, amellyel annak idején a katariak állapodtak meg a mostani látogatásban.
Damir Krznar
Megzavarodott az Újpest vezetőedzője? Régi dolgokat emleget fel
