Sör és politika

Ha Csehország, akkor sör. Prágában minden jelentősebb alkalomhoz sörital dukál, de ha éppen nincs alkalom, akkor is jól jön a habos frissítő. Egy nemrég közzétett felmérés szerint Csehország vezet a sörfogyasztás világranglistáján, ez pedig cseppet sem elhanyagolandó eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy a rivális nem más, mint Németország. Szóval, fogy a sör, főleg, ha ránk tör a nyári meleg, mint most, június közepén Prágában. A magamfajta magyar, ha külföldre megy, nem spórol. Amíg tart a pénz, fogyaszt. A cseh fővárosnak egyik óriási előnye, hogy nem kell keresni a kocsmát. Az ember belebotlik. Majdnem kétezer étterem, kávéház és büfé található Prágában, túlnyomó részük igényesen berendezett, barátságos hely, ahol a látogatónak valóban kedve támad az evésre-ivásra.
Valahol a Vencel tér mellett található a Hóhérhoz címzett kocsma. Az angol vagy más idegen nyelvű felirat egyébként igen ritka a cseh fővárosban, a kocsmák stílusa sem próbál illeszkedni holmi nyugat-európai trendhez. A Hóhérhoz címzett intézmény is klasszikusan cseh. Egyszerű fapadok, asztalok, történelmi térképek és régi sörreklámok. Nem illetlenség olyan asztalhoz telepedni, ahol már ülnek, de van még üres hely. A padon könnyű helyet szorítani, s máris érkezik a kemény habú sör mindössze 22 koronáért. Itt csülköt illik enni mustárral, kenyérrel. A kiadós étek átszámolva alig több mint ötszáz forint. Érkezésem után pár perccel máris megtudhattam az emelkedett hangulatú cseh társaságtól, hogy Václav Klaus pártja a legjobb. ODS (a cseh jobbközép párt kezdőbetűi – A szerk.) feliratú tollat nyomtak a kezembe, és erőteljes vállveregetések közepette tudatták velem, nem baj, hogy magyar vagyok.
Aztán ott van a híres U fleku, ahol 13 fokos fekete sört főznek és csapolnak. A nemzeti eledelnek számító sertéssült, knédli és párolt káposzta kitűnően paszszol a sörhöz. A hangulatért egy harmonikás a felelős, s igazán nem lehet rá panasz. Az egyik teremből vonatozva, dalolva kanyarog ki egy cseh társaság, a tágas udvaron már csúcson a jókedv, asztalokon táncolnak a finn turisták. Prága jó néhány sörözőjének saját sörfőzdéje van, a minőségre, frissességre sehol sem lehet panasz. Nehéz rossz sörre lelni. Drágára szintén, bár az árkülönbségek tekintélyesek tudnak lenni. Az Óváros tér teraszán 78 koronába kerül az a sör, amelyik egy utcával arrébb alig több, mint húsz. A csehek egyébként nem élnek rosszul. Az átlagkereset 14 ezer 500 korona, ebből nagyjából úgy lehet élni, mint egy átlagos magyarnak idehaza. Az első benyomás megtévesztő, a cseh polgárok ugyanis nem adnak túl sokat a küllemre, öltözködésük nem követi a divatot, kissé tán igénytelen is. Annál több pénzt fordítanak viszont lakásuk szépítésére.
Prága tudatosan őrzi középkori képét. Európában csak a kisebb városokban maradt olyan érintetlen a gótikus, reneszánsz és barokk épületekkel teli, egységes belváros, mint Prágában. Az egymásba gabalyodó, szebbnél szebb utcák, az Óváros tér, a Vencel tér vagy a Károly híd láttán azon tűnődöm, meg lehet-e unni Prágát. A város vezetése az utóbbi évkben mindent megtett azért, hogy ne lehessen ráunni. A két vezető cseh politikai erő, a Szociáldemokrata Párt és a Polgári Demokrata Párt (ODS) négy évvel ezelőtti együttműködési szerződése eredményeként az aranyvárosként is emlegetett Prága első embere egy 47 éves építész, Jan Kasl lett. A jobbközép ODS által jelölt főpolgármester folytatta a kilencvenes évek elejére kissé megkopott főváros rendbetételét. E folyamat már 1991-ben elkezdődött. Akkor végrehajtották a gyors reprivatizációt, visszaadták az eredeti tulajdonosoknak 1945 után elkobzott ingatlanjaikat, a bennük lakó bérlőket pedig más lakással vagy készpénzzel kárpótolták. Ezeknek a házaknak a piaci értéke a felújítások után a többszörösére emelkedett. A tulajdonosok egy része banki kölcsönből kezdett hozzá az újjáépítéshez, más részük nyugati befektetőknek adta el visszakapott ingatlanát, s ők végezték el a felújítást. Jan Kasl egy lapunknak adott korábbi interjújában a város jövőképét is igyekezett felvázolni. „Az utóbbi hat esztendőben várospolitikusok, szakemberek, civil szerveződések, összesen ezer ember dolgozott különféle műhelyekben Prága hosszú távú stratégiai tervének kialakításán. Építészmérnökként jómagam is résztvevője voltam az átfogó munkának. Nagy segítséget kaptunk a British Now-How alapítványtól, harminchat szakértője vett részt az anyag elkészítésében. (…) Ez a hosszú távú terve megvalósítható terv, úgy is mondhatnám, vízió a jövő Prágájáról. Egyensúlyozás a szükséges és lehetséges megoldások között. Optimista és egyben realista program” – nyilatkozta egy évvel ezelőtt a főpolgármester, s a terv mára kézzelfogható eredményeket hozott. A belvárosban alig találni elhanyagolt épületet, az utcák tiszták és rendezettek. Jan Kasl egyébként a pártján belüli ellentétek okán néhány héttel ezelőtt lemondott városvezetői posztjáról és ODS-tagságáról. Optimizmusa azonban megmaradt: függetlenként indul a következő önkormányzati választásokon a prágai főpolgármesteri székért. Nem kételkedik győzelmében.
S ha már a választásoknál tartunk: a múlt hét végén tartott parlamenti megméretésen negatív rekord született a szavazói részvétel arányát illetően. A voksolásra jogosult cseh állampolgároknak mindössze 57 százaléka tartotta fontosnak a szavazást. A politikai apátia már a választási kampány során látványos méreteket öltött. A pártok popkoncertekkel fűszerezett nagygyűlésein átlagban ötszáz és ezer fő között mozgott az érdeklődők száma. Lesújtó véleménye van a választási kampányról az Euro című cseh hetilap magyar származású főszerkesztőjének. Lékó István úgy véli, szánalmasak voltak a pártok üzenetei, azokban ugyanis nem volt szó igazi programról. Elmondása szerint a cseh sajtó sem kíváncsi a konkrét elképzelésekre, hanem inkább a botrányokat keresi, a választó nem kaphat igazi képet a politikai formációkról. Sokatmondó tény, hogy Csehország legnézettebb kereskedelmi televíziójának híradója még a választásokat megelőző napokban is bűnügyi hírekkel indította műsorát. A Nova tévé szombat délután kettőkor, a szavazóurnák zárásának, illetve az első becslések közzétételének pillanatában egy hetvenes évekbeli Stallone-filmet sugárzott, a közszolgálati televízió pedig öt perccel kettő előtt kezdte meg alig félórás, rendkívüli választási műsorát. A prágai utca a választási eredmények közzétételét követően sem reagált a politikai történésekre. A híres Lőportoronyhoz közel fekvő szociáldemokrata pártszékház környéke egész szombat délután csendes volt, s a nyugalmat csak az angol turistacsoportok ujjongása törte meg, miután Anglia labdarúgó-válogatottja háromgólos vereséget mért Dániára a világbajnokság nyolcaddöntőjében.
A Károly hídon lassú tempóban hömpölyög a turistatömeg, mintha nem is igazán akarna átérni a túlsó partra. A vár és a zöld vizű Moldva folyó látványa mellett nevetségesen kicsinyes problémává zsugorodik a parlamenti választások eredménye. A prágai napsütésben valahogy szentségtörésnek tűnik politikát emlegetni.