Prigozsin lázadása – amikor a Wagner majdnem Moszkváig menetelt

A Prigozsin-lázadás villámcsapásként érte a Kremlt: egy fegyveres menet, amely nemcsak a katonai vezetést, hanem közvetlenül Putyin hatalmát is próbára tette.

Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz biztonsági cég alapítója fegyverrel a kezében egy sivatagi területen Fotó: WAGNER Forrás: Anadolu/AFP

A Prigozsin által indított lázadás hírére az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat azonnal büntetőeljárást indított ellene „fegyveres lázadás” vádjával, miután a Wagner-erők elfoglalták a Rosztov-na-Donui Déli Katonai Körzet főhadiszállását, és páncélos egységekkel Moszkva irányába indultak.

Miért robbant ki a lázadás?

Jevgenyij Prigozsin orosz oligarcha nyíltan bírálta Szergej Sojgu védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt, akiket inkompetenciával és korrupcióval vádolt az ukrajnai háború irányítása kapcsán. A közvetlen kiváltó ok az volt, hogy július 1-jétől a Wagner-csoportot hivatalosan az orosz hadsereg alá akarták rendelni – ezzel Prigozsin szerint felszámolva a magánmilíciák függetlenségét.

A Wagner-vezér ekkor 25 000 fegyveresét mozgósította, és kijelentette: „Ez nem puccs, hanem az igazság menete.”

Fotó: wikimedia

Prigozsin embereivel elindult Oroszország felé, Rosztov-na-Donunál át is lépte a határt, aminek hírére páncélosok jelentek meg az orosz nagyvárosok utcáin. Az ottani kormányzó arra szólította fel a helyi lakosokat, hogy őrizzék meg nyugalmukat, és maradjanak otthonaikban. Hasonló intézkedéseket tettek az Oroszország déli részén található lipecki régió hatóságai, szigorítottak a biztonsági intézkedéseken, miután Prigozsin átlépte az orosz határt.

Putyin árulásról beszélt

Bár az elejétől kezdve tagadta, de ezzel lényegében Jevgenyij Prigozsin puccsot hirdetett Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, ami miatt terrorkészültséget vezettek be a fővárosban. A rendezvényeket elhalasztották, az éppen zajló eseményeket beszüntették, a köztéri parkokat pedig bezárták.

Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Jevgenyij Prigozsin (Fotó: Sputnik/Gavriil Grigorov)

Putyin rendkívüli televíziós beszédben árulónak nevezte Prigozsint, és kijelentette:

Aki fegyvert fog a saját honfitársa ellen, elárulja Oroszországot.

Moszkva környékén páncélos blokádokat állítottak fel, a főbb közlekedési útvonalakat lezárták.

A Prigozsin-zendülés vége

A fegyveres menet azonban mindössze egy napig tartott. Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök közvetítésével egyezség született: Prigozsin leállítja a Moszkva felé tartó hadműveletet, a büntetőeljárást megszüntetik, ő maga pedig Belaruszba távozhatott.

Egy férfi a Wagner-csoport zászlajával egy tank tetején (Fotó: AFP)

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közölte, hogy ejtik a vádakat Jevgenyij Prigozsin ellen, a Wagner-vezér elhagyja Oroszországot.

Prigozsin mellett a lázadásban részt vevő Wagner-zsoldosokat sem fogják bíróság elé állítani. Peszkov ezt azzal indokolta, hogy a fronton hősiesen harcoltak. A katonákat visszaküldik a táborokba, akik pedig szeretnének, azok aláírhatják a szerződésüket az orosz hadsereggel.

Bár a zendülés villámgyorsan véget ért, mély sebeket ejtett Putyin rendszerén. A Kreml sebezhetőségét példátlanul mutatta meg: egy magánhadsereg ellenállás nélkül képes volt több száz kilométeren át előrenyomulni az orosz főváros felé.

Utóhatások – a Wagner szétesése

A lázadás után a Wagner-csoport több fronton széthullott. Harcosainak egy része Belaruszba települt, más egységeket az orosz hadsereg kebelezett be. Az afrikai Wagner-hálózat – Szudánban, Maliban, a Közép-afrikai Köztársaságban – formálisan még tovább működött, de Moszkva fokozatosan átvette az irányítást a műveletek felett.

Russia's private military companies (PMCs) frequently operate in resource-rich developing countries with weak governance, exchanging security support for wealth and influence.

Learn more about the global expansion of Russian PMCs here: https://t.co/f0iVJLYfNX pic.twitter.com/USJRG0KqeA

— CSIS (@CSIS) July 23, 2021

Politikai szinten a lázadás súlyos bizalmi válságot okozott Putyin rendszerében. A Time elemzése szerint a történtek „minden korábbinál jobban felfedték az orosz elnök hatalmának repedéseit”.

Prigozsin halála – tragikus epilógus

2023. augusztus 23-án, alig két hónappal a lázadás után, Prigozsin magángépe Moszkva és Szentpétervár között lezuhant. A fedélzeten tartózkodó mind a tíz ember meghalt. A nyugati hírszerzések és több orosz ellenzéki forrás szerint a baleset hátterében valószínűleg a Kreml bosszúja állt – bár hivatalosan ezt soha nem ismerték el.

Prigozsin tíz embert szállító magángépe lezuhant az oroszországi Tveri régióban található Kuzsenkino falu közelében 2023. augusztus 23-án (Fotó: Anadolu/AFP/ Oroszországi Nyomozó Bizottság)

Később előkerült egy korábbi videófelvétel, amelyen Prigozsin tudtán kívül megjósolta a sorsát.

Jobb, ha megölsz, de nem fogok hazudni. Őszinte leszek: Oroszország a katasztrófa szélén áll. Ha a fogaskerekeket nem teszik a helyükre, a repülőgép szétesik a levegőben 

– jelentette ki a Wagner-csoport egykori vezére.

"The plane will fall apart in mid-air", a video of Prigozhin predicting his death has appeared.

💬"You better kill me, but I won't lie. I have to be honest: Russia is on the brink of disaster. If these cogs are not adjusted today, the plane will fall apart in mid-air", Prigozhin… pic.twitter.com/u8FVSzYTSY

— Mr S (@Gadhwara27) August 27, 2023

Prigozsin öröksége

A Prigozsin-lázadás alig 24 órán át tartott, de az orosz belpolitika egyik legnagyobb tabutémájává vált. Megmutatta, hogy még Putyin hatalma is sebezhető. 

Elindította a magánhadseregek fokozatos beolvasztását az orosz hadseregbe, és egy újabb példát szolgáltatott arra, hogy az orosz politikában az árulást nem tolerálják.

Ahogy egy politikai elemző fogalmazott: „Ez egy napra kinyitotta az ajtót a káosz előtt – és bár Putyin becsukta, a zsanérja azóta is recseg.”

Borítókép: Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz biztonsági cég alapítója fegyverrel a kezében egy sivatagi területen (Fotó: Anadolu/AFP/Wagner)