Sugárúton a világörökség felé

Az UNESCO Világörökség Bizottsága jövő hétfőn Budapesten kezdődő 26. ülésén tárgyalja az új világörökségi helyszínek felvételét, köztük az Andrássy utat és történelmi környezetét, a zsinagóganegyeddel kiegészítve. Cselovszki Zoltán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságának ügyvezető elnöke lapunknak elmondta: a grémium elé kerülő helyszínek már átestek szakmai szűrőn, így valamennyi felterjesztés jó eséllyel indul a címért.

Osgyán Edina
2002. 06. 20. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Cselovszki Zoltán, a nemzeti bizottság ügyvezető elnöke lapunknak elmondta: Az UNESCO Világörökségi Bizottságának idei budapesti ülése az ország sokéves világörökségi együttműködésének beteljesedését jelenti.
A tanácskozás jelentőségét kiemeli, hogy az UNESCO, az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete az egyetemes jelentőségű emlékek megóvására létrehozott világörökségi egyezményt éppen harminc esztendeje fogalmazta meg.
A bizottság zárt ülésen tárgyalja az új világörökségi felterjesztéseket, így a magyar várományosokról, a Tokaj-hegyaljai borvidékről és az Andrássy út mint meglévő budapesti világörökségi terület kiterjesztéséről is döntenek. – A bizottság elé kerülő tizenkét helyszín már átesett egy szakmai szűrőn és a párizsi vezetőségi ülés is pozitív értékelést adott róluk, így az összes felterjesztés jó eséllyel indul a címért – mondta Cselovszki Zoltán. Hozzáfűzte: legalábbis szakmai gondok már nem derülhetnek ki velük kapcsolatban. Az Andrássy utat és történelmi környezetét 2000 októberében vette fel a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága az úgynevezett várományosi listára. A világszervezet 2001 februárjában jelezte az MNB vezetőinek, hogy az aspiráns a nemzetközi jelöltek között van.
A hivatalos forgatókönyv szerint a kibővített világörökségi terület négy részből állna: a belső térség a Bajcsy-Zsilinszky úttól az Oktogonig terjed, a középső terület az Oktogontól a Kodály köröndig, a külső része pedig a köröndtől a Hősök teréig. A negyedik rész a millenniumi földalatti vasút és az ütközőzóna, azaz a pesti Broadway körzete és a zsinagóganegyed.
Az UNESCO Világörökség Bizottságának 1972-ben megfogalmazott dekrétuma szerint olyan emlék emelkedhet a világörökség listájára, amely az emberi szellem kiemelkedő főműve, kulturális ráhatások tanúja az építészet, a monumentális művészetek, a várostervezés vagy a tájalakítás fejlődése terén. A listára felvett helyszínek kivételes dokumentumai egy hagyományos kultúrának, élő vagy éppen már eltűnt civilizációnak. A szempontok között találjuk azt is, hogy az érintett terület kapcsolatban álljon a hagyományokkal, a jeles eseményekkel, az eszmékkel, a hiedelmekkel vagy az egyetemes jelentőségű művészeti és irodalmi művekkel.

Az 1885-ben egy évtized alatt elkészült sugárút a kritériumrendszer valamennyi elemének megfelel. A boulevard épületegyüttese a XIX. századi városi építészet hiteles emléke. Részben azért, mert a közép-európai térség elnyújtott fejlődésének közegében az Andrássy út egyedi példája az innovatív tervezésnek, az egyedi építészeti és technológiai megoldásoknak. Az építészeti szakemberek azt is hangsúlyozzák: a sugárút tizenöt év alatt elkészült, így a 131 ingatlan stílusa is nagyjából egyöntetű.
Az Andrássy út fontos kulturális eseményeknek adott otthont már a kezdetektől fogva; ennek egyik reprezentánsa az 1896-os Millenniumi Kiállítás, amely egyértelműen reprezentálta Magyarország modern állammá emelkedését. Ezzel összhangban megépült a kontinentális Európa első földalattija, amely a sugárút egyes elemeit is összeköti. Az Operaházhoz olyan művészek neve kapcsolható, mint Liszt Ferenc, Gustav Mahler vagy Otto Klemperer. A Zeneakadémia történetéhez Kodály Zoltán, Bartók Béla vagy Dohnányi munkássága fűződik.
Az Andrássy út több tekintetben is hasonlít Párizs vagy akár a bécsi Ring sugárútjaihoz; lényeges különbség, hogy a budapesti harmonikusan egyesíti a különböző társadalmi rétegeket. Míg az út Oktogonhoz közeli részére a magas, zsúfolt épületek jellemzők, addig a Városliget felé egyre szembetűnőbbek a fokozottabb gazdagság jelei. Nem véletlen, hogy ezen a szakaszon épült fel a villanegyed is. A fokozatosságnak köszönhetően a tömött belváros és a levegős, zöldterület között mindig zökkenőmentes volt a kapcsolat.
Az UNESCO bizottsága 2001-ben jelezte, hogy a jelölt a nemzetközi aspiránsok listáján van. Ezután következett a helyszíni szemle. A Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsának (ICOMOS) bolgár szakértője közölte a hazai szakemberekkel, hogy készítsék el Budapest teljes világörökségi területének kezelési tervét, az Andrássy úttal kiegészítve.
A VI. kerület szakemberei által készített kezelési terv részben a sugárútra összpontosít, de a budai Várnegyed és a Duna-part kezelését is részletesen érinti. Indoklásuk szerint az Andrássy útnak a világörökségi területhez kapcsolása azért fontos, mert így létrejönne a történelmi folytonosság egy középkori, Duna partján fekvő város és a modern, XIX. század végén virágzó nagyváros között.
A kezelési terv egyik legfontosabb elemében a pályázónak a terület megőrzéséért tett lépéseket kell ismertetnie. Az Andrássy utat a XIX. század vége óta építési szabályozások védik. Az első direktíva 1886-ban született az arculat megőrzésére. Ezt 1894-ben, 1914-ben és a későbbiekben is hasonló célú építési törvények követtek. A második világháborúig a megőrzés elsősorban a fenntartásra, a javításokra és az újjáépítésre vonatkozott, főleg a villanegyedben, illetve az üresen hagyott területeken. A háborút követően a hatvanas évekig a felújításé volt a vezető szerep, miután az épületek harminc százaléka tönkrement.
Az ötvenes–nyolcvanas évek munkálatait aligha nevezhetnénk megőrzésnek. A nagy – polgári lakásokat architektúrájában tönkretéve – kis társbérletekre osztották fel. Az üzletek frontját is átszabták, s ez a teljes arculat átformálásához vezetett.
Húsz évvel ezelőtt viszont már olyan „állagmegőrzésre szakosodott” polgári csoportok alakultak, amelyek célul tűzték ki a meglévő történelmi létesítmények védelmét, az ablakok, a lámpák, a mozaikok, a freskók restaurálását és a veszélyeztetett ingatlanok megmentését. Ekkorra már a műemlékvédő hatóság is előírta, hogy történelmi ingatlant csak tudományos dokumentumok alapján lehet felújítani.
Az elmúlt évtizedben követelménnyé vált a tudományos kutatás is. A sugárúton egész épületeket helyeztek vissza eredeti állapotukba. Az új tulajdonosokra az épületek rehabilitációja esetén műemléki kötelezettségek hárultak, és a helyi szabályozások előírták, hogy a felújítási munkák során az ingatlanokat eredeti vagy ahhoz hasonló állapotukba kell visszaállítani.
Helyi szinten 2001-ben lépett hatályba egy közép távú megőrzési terv (ennek leírását is csatolták a világörökségi kezelési tervhez), amely az épületek teljes felújítását célozza meg. Az Andrássy úttal kapcsolatban vannak olyan programok is, amelyek a középosztálybeli lakások rehabilitációjára vonatkoznak. A területrehabilitáció, a helyreállítás egyfelől helyi pénzforrások felhasználásával valósul meg, de nemzetközi, európai uniós támogatási források is segítséget nyújthatnak. Napok kérdése tehát, hogy a jelölt terület világörökségi listára kerül-e. Az UNESCO beleegyezését követően a sugárút – a már meglévő hét világörökségi helyszínünkkel egyetemben – fokozott védelmet kap. Ennek köszönhetően például gyorsabban és hatékonyabban lehet dönteni a műemlékegyüttes oda nem illő részeinek eltávolításáról is, az esetleges későbbi beavatkozásokat pedig szakmai felügyelet bírálja el.
A nemzetközi figyelem központjába került területek komoly idegenforgalmi vonzerőt jelentenek a világ minden pontján.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.