Cselovszki Zoltán, a nemzeti bizottság ügyvezető elnöke lapunknak elmondta: Az UNESCO Világörökségi Bizottságának idei budapesti ülése az ország sokéves világörökségi együttműködésének beteljesedését jelenti.
A tanácskozás jelentőségét kiemeli, hogy az UNESCO, az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete az egyetemes jelentőségű emlékek megóvására létrehozott világörökségi egyezményt éppen harminc esztendeje fogalmazta meg.
A bizottság zárt ülésen tárgyalja az új világörökségi felterjesztéseket, így a magyar várományosokról, a Tokaj-hegyaljai borvidékről és az Andrássy út mint meglévő budapesti világörökségi terület kiterjesztéséről is döntenek. – A bizottság elé kerülő tizenkét helyszín már átesett egy szakmai szűrőn és a párizsi vezetőségi ülés is pozitív értékelést adott róluk, így az összes felterjesztés jó eséllyel indul a címért – mondta Cselovszki Zoltán. Hozzáfűzte: legalábbis szakmai gondok már nem derülhetnek ki velük kapcsolatban. Az Andrássy utat és történelmi környezetét 2000 októberében vette fel a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága az úgynevezett várományosi listára. A világszervezet 2001 februárjában jelezte az MNB vezetőinek, hogy az aspiráns a nemzetközi jelöltek között van.
A hivatalos forgatókönyv szerint a kibővített világörökségi terület négy részből állna: a belső térség a Bajcsy-Zsilinszky úttól az Oktogonig terjed, a középső terület az Oktogontól a Kodály köröndig, a külső része pedig a köröndtől a Hősök teréig. A negyedik rész a millenniumi földalatti vasút és az ütközőzóna, azaz a pesti Broadway körzete és a zsinagóganegyed.
Az UNESCO Világörökség Bizottságának 1972-ben megfogalmazott dekrétuma szerint olyan emlék emelkedhet a világörökség listájára, amely az emberi szellem kiemelkedő főműve, kulturális ráhatások tanúja az építészet, a monumentális művészetek, a várostervezés vagy a tájalakítás fejlődése terén. A listára felvett helyszínek kivételes dokumentumai egy hagyományos kultúrának, élő vagy éppen már eltűnt civilizációnak. A szempontok között találjuk azt is, hogy az érintett terület kapcsolatban álljon a hagyományokkal, a jeles eseményekkel, az eszmékkel, a hiedelmekkel vagy az egyetemes jelentőségű művészeti és irodalmi művekkel.
Az 1885-ben egy évtized alatt elkészült sugárút a kritériumrendszer valamennyi elemének megfelel. A boulevard épületegyüttese a XIX. századi városi építészet hiteles emléke. Részben azért, mert a közép-európai térség elnyújtott fejlődésének közegében az Andrássy út egyedi példája az innovatív tervezésnek, az egyedi építészeti és technológiai megoldásoknak. Az építészeti szakemberek azt is hangsúlyozzák: a sugárút tizenöt év alatt elkészült, így a 131 ingatlan stílusa is nagyjából egyöntetű.
Az Andrássy út fontos kulturális eseményeknek adott otthont már a kezdetektől fogva; ennek egyik reprezentánsa az 1896-os Millenniumi Kiállítás, amely egyértelműen reprezentálta Magyarország modern állammá emelkedését. Ezzel összhangban megépült a kontinentális Európa első földalattija, amely a sugárút egyes elemeit is összeköti. Az Operaházhoz olyan művészek neve kapcsolható, mint Liszt Ferenc, Gustav Mahler vagy Otto Klemperer. A Zeneakadémia történetéhez Kodály Zoltán, Bartók Béla vagy Dohnányi munkássága fűződik.
Az Andrássy út több tekintetben is hasonlít Párizs vagy akár a bécsi Ring sugárútjaihoz; lényeges különbség, hogy a budapesti harmonikusan egyesíti a különböző társadalmi rétegeket. Míg az út Oktogonhoz közeli részére a magas, zsúfolt épületek jellemzők, addig a Városliget felé egyre szembetűnőbbek a fokozottabb gazdagság jelei. Nem véletlen, hogy ezen a szakaszon épült fel a villanegyed is. A fokozatosságnak köszönhetően a tömött belváros és a levegős, zöldterület között mindig zökkenőmentes volt a kapcsolat.
Az UNESCO bizottsága 2001-ben jelezte, hogy a jelölt a nemzetközi aspiránsok listáján van. Ezután következett a helyszíni szemle. A Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsának (ICOMOS) bolgár szakértője közölte a hazai szakemberekkel, hogy készítsék el Budapest teljes világörökségi területének kezelési tervét, az Andrássy úttal kiegészítve.
A VI. kerület szakemberei által készített kezelési terv részben a sugárútra összpontosít, de a budai Várnegyed és a Duna-part kezelését is részletesen érinti. Indoklásuk szerint az Andrássy útnak a világörökségi területhez kapcsolása azért fontos, mert így létrejönne a történelmi folytonosság egy középkori, Duna partján fekvő város és a modern, XIX. század végén virágzó nagyváros között.
A kezelési terv egyik legfontosabb elemében a pályázónak a terület megőrzéséért tett lépéseket kell ismertetnie. Az Andrássy utat a XIX. század vége óta építési szabályozások védik. Az első direktíva 1886-ban született az arculat megőrzésére. Ezt 1894-ben, 1914-ben és a későbbiekben is hasonló célú építési törvények követtek. A második világháborúig a megőrzés elsősorban a fenntartásra, a javításokra és az újjáépítésre vonatkozott, főleg a villanegyedben, illetve az üresen hagyott területeken. A háborút követően a hatvanas évekig a felújításé volt a vezető szerep, miután az épületek harminc százaléka tönkrement.
Az ötvenes–nyolcvanas évek munkálatait aligha nevezhetnénk megőrzésnek. A nagy – polgári lakásokat architektúrájában tönkretéve – kis társbérletekre osztották fel. Az üzletek frontját is átszabták, s ez a teljes arculat átformálásához vezetett.
Húsz évvel ezelőtt viszont már olyan „állagmegőrzésre szakosodott” polgári csoportok alakultak, amelyek célul tűzték ki a meglévő történelmi létesítmények védelmét, az ablakok, a lámpák, a mozaikok, a freskók restaurálását és a veszélyeztetett ingatlanok megmentését. Ekkorra már a műemlékvédő hatóság is előírta, hogy történelmi ingatlant csak tudományos dokumentumok alapján lehet felújítani.
Az elmúlt évtizedben követelménnyé vált a tudományos kutatás is. A sugárúton egész épületeket helyeztek vissza eredeti állapotukba. Az új tulajdonosokra az épületek rehabilitációja esetén műemléki kötelezettségek hárultak, és a helyi szabályozások előírták, hogy a felújítási munkák során az ingatlanokat eredeti vagy ahhoz hasonló állapotukba kell visszaállítani.
Helyi szinten 2001-ben lépett hatályba egy közép távú megőrzési terv (ennek leírását is csatolták a világörökségi kezelési tervhez), amely az épületek teljes felújítását célozza meg. Az Andrássy úttal kapcsolatban vannak olyan programok is, amelyek a középosztálybeli lakások rehabilitációjára vonatkoznak. A területrehabilitáció, a helyreállítás egyfelől helyi pénzforrások felhasználásával valósul meg, de nemzetközi, európai uniós támogatási források is segítséget nyújthatnak. Napok kérdése tehát, hogy a jelölt terület világörökségi listára kerül-e. Az UNESCO beleegyezését követően a sugárút – a már meglévő hét világörökségi helyszínünkkel egyetemben – fokozott védelmet kap. Ennek köszönhetően például gyorsabban és hatékonyabban lehet dönteni a műemlékegyüttes oda nem illő részeinek eltávolításáról is, az esetleges későbbi beavatkozásokat pedig szakmai felügyelet bírálja el.
A nemzetközi figyelem központjába került területek komoly idegenforgalmi vonzerőt jelentenek a világ minden pontján.
Ukrainian Ombudsman's Outrageous Report on Jozsef Sebestyen's Death: “There Were No Signs of Injuries Indicating Violence”
