Temetik a háborút Kabulban

Mintegy ezerötszáz küldött gyűlik ma össze Kabulban, hogy megválassza Afganisztán következő kormányát, melynek feje – Katona Magda, a térség szakértője szerint – továbbra is Hamid Karzai marad.

A loja dzsirgáknak, a bölcsek nagytanácsának mindig is fontos szerepük volt Afganisztán történetében, hiszen ez volt az a testület, amely kimondta az afgán államiság megalakulását, és ez volt az is, amely később kihirdette a britek elleni nemzeti függetlenségi háborút. Katona Magda külön kiemeli az 1924-es loja dzsirgát, ekkor fogadták el ugyanis Afganisztán új szekularizált alkotmányát. Ez volt az a korszerű, francia mintára hozott alkotmány, amely választójogot biztosított Afganisztán asszonyainak – akkor, amikor még sem az Egyesült Államokban, sem Kanadában nem rendelkeztek választójoggal a nők! Az 1928-as loja dzsirga azonban ennek véget vetett, mivel a törzsfők és a papság nyomására vissza kellett vonni ezeket a rendelkezéseket.
A loja dzsirgák sorából kiemelkedik még az 1941-es, amely arról határozott, hogy Afganisztán a második világháború alatt nem áll egyik fél oldalára sem, hanem semleges marad. Katona Magda külön megemlíti az 1964-es loja dzsirgát. Mint mondja, ez az alkotmányosság kezdete volt Afganisztánban, hiszen ebbe a gyűlésbe már politikai pártok képviselői is bejutottak. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mivel párttörvény ekkor még nem volt, a választásokon azonban már pártok indultak, és képviselőik be is jutottak a parlamentbe. (Afganisztán első párttörvénye egyébként 2002 januárjában született a Karzai-féle ideiglenes adminisztráció révén.)
A mostani loja dzsirga, amely június 10–16. között ülésezik majd, úgynevezett nagy loja dzsirga lesz, tehát nem a szokásos 280–350 fő gyűlik össze, hanem mintegy 1500 küldött. „Rendkívüli loja dzsirga lesz a mostani és egyben alkotmányozó, mivel feladatául kapja, hogy dolgozza ki a hátralévő 18 hónap során az ország alkotmányát, tehát a következő immár rendes loja dzsirgáig” – hangsúlyozza Katona Magda.
Hogy mit jelent a rendkívüli és mit az úgymond rendes loja dzsirga? Nos, a szakértő szerint rendkívüli loja dzsirga az, melyet rendkívüli történelmi helyzetben hívnak össze, és ennek tagjait vagy az uralkodó, a törzsfők, tartományi vezetők nevezik ki, vagy pedig megbízottak útján választják, közvetett elektoros rendszerrel. Ez történt a jelenlegi loja dzsirgánál is. Rendes loja dzsirga pedig az, melyet általános közvetlen választásokkal választanak, ilyen lesz például a 18 hónappal későbbi loja dzsirga.
A jelenlegi loja dzsirgánál feltétel volt egyébként, hogy a küldöttek legalább tíz százaléka nő legyen, így 160 fős női kontingens vesz majd részt a gyűlésen. Külön kontingenst képeznek még a nomádok, a szakmai szervezetek képviselői, az írószövetség, az újságíró-szövetség. És természetesen külön képviseltetik magukat az emigráns szervezetek, a külföldön élő afgán menekültek. Nagyon érdekesek egyébként a loja dzsirga szabályai: a hadurak például eleve ki vannak zárva a gyűlésből. „Ez a rendelkezés nagyon hasonlít a Daud-féle alkotmányhoz, amikor sem a hadsereg, sem más fegyveres erők tagjai nem választhattak, illetve nem voltak választhatók” – hangsúlyozza Katona Magda. Ezenkívül ki van zárva az is, aki háborús, emberiségellenes bűnöket, illetve köztörvényes bűncselekményeket követett el. Nem vehet részt a loja dzsirgán az sem, aki a közvagyonhoz nyúlt és aki csempésztevékenységet folytatott: legyen az akár fegyver-, kábítószer-, emberkereskedelem vagy akár műkincscsempészet.
A loja dzsirgát megelőző időszak nem volt mentes a feszültségektől, erőszakos incidensektől sem. Nyolc küldött meghalt. Volt, akit Iszmail Hán heráti hadúr megveretett, volt, akit börtönbe vetett. Előfordult, hogy fegyverrel fenyegették meg a küldötteket, és volt, ahol a helyi dzsirgákból hazazavarták a nőket. Mindazonáltal – véli Katona Magda – az afganisztáni körülményekhez képest meglepően nyugodt légkörben zajlott le a folyamat.
A mostani loja dzsirga nemcsak az ország alkotmányáról határoz, hanem dönt arról is, hogy ki kormányozza az országot az elkövetkezendőkben. Katona Magda szerint a jelenlegi átmeneti kormányzat feje, Hamid Karzai marad Afganisztán vezetője, hiszen a különböző – egymással fegyveres konfliktusban álló – csoportok és politikai szervezetek között is konszenzusra jutottak abban, hogy közös jelöltjük Karzai legyen.