Veszélyes kisbolygó

Futballpálya-átmérőjű aszteroida húzott el a Föld mellett június 14-én, de a csillagászok csak három nappal később fedezték fel az égi vándort, immár a Földtől távolodó pályán – jelentette a BBC. Az aszteroida százhúszezer kilométerre közelítette meg bolygónkat, s ha becsapódott volna, akkora pusztítást végzett volna, mint 1908-ban a Tunguz meteor.

Szöghy Katalin
2002. 06. 21. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amióta a csillagászati feljegyzések léteznek, még csak egyszer került közelebb a Földhöz kisbolygó, mint az, amelyik június 14-én haladt el a Föld és a Hold között. A távolság mindössze 120 ezer kilométer volt. Ezt megelőzően 1994 decemberében 105 ezer kilométernyi távolságban haladt el kisbolygó a Föld mellett. A csillagászok ismeretei szerint a Hold pályáját valaha keresztező kisbolygók száma a legújabb vendéggel együtt is mindöszsze hat. Ám közülük is a legutolsó a legnagyobb.
Bár a Földhöz veszélyes közelségbe kerülő aszteroidák megsemmisítésére még nincs kipróbált módszer, sőt az esetleges becsapódás pontos helyét is bajos megjósolni, a BBC szerint aggasztó, hogy a kisbolygót csak a veszély elmúltát követő három nappal, június 17-én fedezték fel az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA földközelbe kerülő aszteroidák megfigyelésével foglalkozó, Új-Mexikóban tevékenykedő csillagászai.
A 2002 MN névre keresztelt aszteroida óránként körülbelül 35 ezer kilométeres sebességgel haladt Föld közeli pályáján. Nagysága legfeljebb 120 méteresre tehető, de – ha viszonylag kicsi is – az esetleges becsapódás helyén nagy bajt okozhatott volna. Becslések szerint legalább akkora pusztítást vitt volna véghez, mint az 1908-ban Szibériára zuhant Tunguz meteor, amelyik 2000 négyzetkilométernyi területen teljesen letarolta az erdőt.
Benny Peiser, a liverpooli John Moores egyetem kutatója a BBC-nek kifejtette: a csillagászat gyorsan fejlődő eszközei már észlelik az ilyen kisméretű aszteroidákat is, és annak a valószínűsége, hogy a következő néhány évtizedben becsapódik a Földre egy, a Tunguz meteorhoz hasonló méretű égi objektum, meglehetősen nagy.
John Davies, az edinburghi obszervatórium csillagásza elmondta: a 2002 MN Naphoz viszonyított helyzete miatt törvényszerű volt, hogy csak akkor fedezték fel, amikor már távolodott. A hasonló pályán futó kisbolygókat sohasem lehet meglátni az éjszakai égen, és a teleszkópokkal sem felfedezhetők.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.