A magzat nem lehet kereskedés tárgya

Átláthatatlan jogszabályi dzsungellé vált hazánkban az örökbefogadás, ami egyfelől az 1997. évi család-, gyermek- és ifjúságvédelmi törvény hiányosságaira, másrészt az ENSZ gyermeki jogi nyilatkozata ajánlásainak figyelmen kívül hagyására vezethető vissza – állítja Orbán István, a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség (Magyisz) elnöke. – A gyermek vagy a magzat nem válhat szabad prédává, a genetikusnak pedig kiváltképpen nem dolga, hogy közvetítést vállaljon, és vélt vagy valós igényt elégítsen ki – figyelmeztet a gyermekvédelmi szakember.

Rendet vág az örökbefogadás dzsungelében a Czeizel-ügyben hozott elsőfokú ítélet. Intő példának tartom a nem jogerős ítéletet, és nem tudom elfogadni Czeizel professzor azon érvelését, hogy idehaza ne lett volna igény az örökbevételre – mondta lapunknak Orbán István. Hozzáfűzte: az elhibázott törvényi szabályozásnak is betudható, hogy az utóbbi években nemegyszer már a szülészeten eldől a gyermek sorsa. „Kinézik maguknak” a megszületendő gyermeket, és polgári értelemben vett ügylettel eldöntik, hogy kinek a javára mondjon le az újszülöttről a vér szerinti anya. A genetikusnak – vagy a szülészorvosnak – nem dolga az örökbefogadás közvetítésébe beleavatkozni – figyelmeztet Orbán István. Kifejtette: az ENSZ gyermeki jogi nyilatkozata is kellő szakmai és jogi támpontot ad az örökbefogadás lehetőségeinek mérlegeléséhez. Kritikus esetben elsősorban a családot kell gondozni, másodsorban – ha a vér szerinti anya lemond a gyermekéről – nevelőszülőhöz, harmadsorban gyermek- vagy lakásotthonba kell adni a gyermeket. A végső eset lehet a hazai, és csak a legvégső a külföldre történő örökbeadás.
Egyébként nem csak a gyermek részére kérhető védelem, a veszélyeztetett környezetben élő anya is kérhet magzatgondnokot – tudtuk meg Orbán Istvántól. Elmondta: január elsejétől úgyszólván bárki vállalkozhat örökbefogadási közvetítésre, amiért természetesen költségeket lehet felszámolni. Állítja: az 1997-es törvény „szétverte” a korábbi, botrányok nélküli gyakorlatot, akadozik a terhesgondozótól, illetve a védőnői hálózattól induló és a szülőszobán keresztül a gyámhivatalig vezető „jelzőrendszer”. – A gyermekvédelmi szövetség úgy látja: a Terry Black- és a Czeizel-ügy is maradandó szégyenfoltot hagyott a szakmán. A Magyisz a közelmúltban egy 22 pontos törvénymódosítási beadvánnyal fordult Csehák Judit miniszterhez és a kormány elnökéhez, amelyben azt (is) kérik: tekintsék feladatuknak az örökbefogadás jogszabályi káoszának megszüntetését.