A farmerek az EU ellen szavaztak

A közép-európai szemmel nézve rendkívül nehéz természeti körülmények között (az ország területének mintegy hat százaléka alkalmas csak mezőgazdasági termelésre) termelő, tradicionális családi farmergazdaságokat súlyosan érintette a csatlakozás – nyilatkozta Tapio Kystöla, a mezőgazdasági termelők és erdőtulajdonosok központi érdekképviseletének EU-ügyekért felelős igazgatója. A marhahús ára egyharmadára, a tejé kétharmadára zuhant vissza, s ezt jelentős átrendeződés követte a farmerek életében is: míg 1994-ben 105 ezer farmot tartottak nyilván, addig idén már csak 73 ezret. Felvásárlások útján valaki vagy növelte a termőterületét – kockáztatva, hogy bérmunkaerő nélkül elviselhetetlen munkaterhekkel szembesül –, vagy inkább munkát vállalt a városokban. Sokan a részidős farm mellett döntöttek, azaz máshol is munkát vállaltak, vagy profiljukba felvették a falusi turizmust is.
Kystöla leszögezte, hogy a bizottság mezőgazdasági támogatásokkal, a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos álláspontja reális, és a tagságra pályázók alighanem feleslegesen reménykednek enyhítésekben. Jól szemlélteti az uniós mezőgazdaság problémáit, hogy a hagyományosan mindig is élelmiszerimportra kényszerülő Finnország farmereinek bevétele egyharmad-egyharmad arányban származik termékeik eladásából, a támogatásból és a turizmusból.