Holnaptól indul a vadászati főszezon, amelynek alaphangját természetesen a szarvasbőgés adja, az esemény ünnepélyes megnyitójára pedig ma kerül sor Pápán, az országos vadásznapok keretében – nyilatkozta lapunknak Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke. Október elsejétől megkezdődik a vadászat az apróvadas területeken is fácánra, nyúlra, és ekkortól lehet puskát fogni a dámvadakra is.
– Nem vagyunk azonban elragadtatva a szezonkezdéstől – folytatta Pechtol János –, mert hiába rendelkezünk jelentős vadállománnyal, a vadászatra jogosultak nem látják biztosítva tervezett árbevételüket. A vadászatszervező irodák jelzései alapján ugyanis csökkenést mutat a külföldi vadászok száma. Ennek egyik oka, hogy a környező országokban valamivel olcsóbban jutnak vadászati lehetőséghez, a másik oka pedig, hogy az alföldi apróvadas területeken jelentős visszaesést mutat az olasz vadászok száma, az elmúlt év elhíresült madárbotrányai miatt. Itt kell megjegyezni, hogy a védett madarakat nem nálunk lövik, hanem külföldön, nálunk „csak” megtalálják azokat. Ehhez köthető, hogy az olasz hatóságok szigorúan betartják azt a rendelkezést is, hogy maximum harminc kilogramm vadhúst vihet be az országba egy-egy vadász, akinek viszont e csekély mennyiségért már nem érdemes hozzánk ellátogatnia – mondta az ügyvezető elnök. Hozzátette, az olaszokkal az élőnyúl-export technikai kérdéseiben is meggyűlt a gondunk, ami szintén bevételkiesését okoz, igaz a viták rendeződni látszanak.
A vendégvadászok számának csökkenése mellett rontja a jogosultak esélyeit a vadhús árának csökkenése. Amíg öt évvel ezelőtt ötszáz forintot volt a szarvas kilónkénti felvásárlási ára, addig ma csak háromszáz. A változás okát keresi a védegylet és lépéseket is tervez ezen állapot megváltoztatása érdekében. A haszonbérleti díjak kifizetése is terheli a vadászatra jogosultakat, a hektáronként 50–1500 forint azonban koránt sem jelent akkora megterhelést, mint a vadkárok összege. Egy új rendelkezés értelmében ugyanis az okozott kárt 95 százalékban a társaságnak kell megtérítenie, míg eddig a „kiesésen” megosztoztak a vadászok és termelők. – A múlt szezonban a mezőgazdasági kár 1,4 milliárd forintra, az erdőgazdasági 180 millióra rúgott – mondta Pechtol János. Hozzátette: százmilliós károkat okoznak a vadorzók is, akik ellen nincs orvosság, mert minimális büntetéssel megússzák jogtalan cselekedetüket.
A vadászati törvény módosítására a kormányzati ciklus második felében számítanak – mert a jelenlegi bérletek 2007-ben járnak le –, és a módosítás előkészíti az új ciklus indulását is. Rendeleti szintű változás azonban most is történt, egy olyan, nemrég elfogadott EU-konform rendelet keserítheti a vadászok életét, amely a vadon élő állatok és a tenyészetett vadak húsvizsgálatáról rendelkezik. Az előírás egyes elemei ugyanis kivitelezhetetlenek – ismertette az ügyvezető. Ezt megerősítette Pintér István, az agrártárca vadgazdálkodási és halászati főosztályának helyettes vezetője is, aki közölte, az osztrák minta alapján már dolgozik a rendelet finomításán a tárca illetékes főosztálya.
A sok gond mellett jó hír, hogy az elejtett vadak számának növekedésével emelkedik a jó trófeák száma is, az idén több olyan őzbak is esett, amelyek a világranglista első tíz helyezettje közé soroltattak. A tavalyi szezonban összesen 34 ezer darab gímszarvas került puskavégre, amelyből 12 400 darabot, köztük 5400 bikát vendégvadászok lőttek. Vaddisznóból 88 ezer darab került terítékre, melyekből 31 ezer élete „szárad a külföldiek lelkén”. Az elejtett 62 ezer őz közül 22 ezer esett vendégvadászok áldozatául. Mezei nyúlból 170 ezer darabot hasznosítottak, hetvenezret élve exportáltak, százezret pedig lelőttek, 535 ezer fácánnal együtt.
A tavalyi szezonban 14,5 milliárdos árbevételt könyvelhetett el az ágazat, ehhez a külföldi bérvadászok 5,5, a hazaiak 1,5 milliárd forinttal járultak hozzá. Szolgáltatásokból és élővad-exportból egy-egy, lőtt vadból három, egyéb bevételekből pedig 2,3 milliárd forint származott.
Pintér István elmondta, a minisztériumban elkészítették Magyarország térségi vadgazdálkodási koncepcióját, amelynek alapján 24 körzetre osztották fel az országot. Ez a terv a jövőbeni vadgazdálkodás alapját képezi, és a térségi élőhelyi adottságok alapján helyi vadgazdálkodási irányelveket határoz meg. A koncepció a vadállomány védelmét, és a vadászható fajok fennmaradását szolgálja, de egyes gondok megoldásához is javaslatot ad. Így például a vadkárok csökkentéséhez. Pintér István szerint a vadkárokat az ágazatnak ki kell gazdálkodnia, illetve ha azok túlságosan magasak, akkor csökkenteni kell a vadállományt.
Békés megye apróvadas térség, ahol a vadgazdálkodásra alkalmas terület csaknem ötszázötvenezer hektár. A tavalyi esztendőben a vadgazdálkodából származó árbevétel kilencszázmillió forint volt, melynek jelentős részét a befogott élő mezei nyúl értékesítése tette ki, 267 millió forint értékben. A megye vadászterületein a mezei nyúl és a fácán mellett a vízi vadfajok is komoly jelentőséggel bírnak. A megyében hetvenegy vadászatra jogosult szervezet gazdálkodik.
Vegyes kilátásokkal néznek az őszi vadászati idény elé a hajdú-bihari vadásztársaságok. A megyében a vezértermék az apróvad, az erre specializálódott olasz vadászok azonban a vámszabályok szigorodása miatt sorra elmaradoznak. A szeptember 1-jén kezdődő gímszarvasszezon a megyét csekély mértékben érinti: ebből a nagyvadból csak elvétve téved át néhány tíz példány a szomszédos Erdélyből, s erre vadászvendéget nem szerveznek.
Perjés Zoltántól, a megye legjelentősebb vadászturizmus-szervezőjétől úgy értesültünk: az olasz turistákat meglehetősen kellemetlenül érintette a fürjbotrány. (Amint az közismert, olasz és magyar vadászok is gyanúba keveredtek egy háromszázmillió forint eszmei értékű védett énekesmadarakat tartalmazó zsákmány elejtésében, illetve kicsempészésében.) A saját zsákmány kivitelének megnehezedése miatt az őszi szezon meglehetősen bizonytalan, ezért a vadászatszervezők az apróvadra szakosodott olaszok helyett a nagyvadat kedvelő osztrákokat, németeket és spanyolokat próbálják a megyébe csalogatni. Amint azt Nádor Józseftől, az FVM Hajdú-Bihar megyei FM-hivatalának vadászati és halászati felügyelőségének osztályvezetőjétől megtudtuk, tavaly a megye vadgazdaságának árbevétele 560 millió forint volt, amiből hatvanmillió forint a nyereség. A bevétel többi részét felemésztette a vadföldgazdálkodás: a téli takarmány megtermelése, illetve a takarmányfelvásárlás. Idén is magas költséggel járt a fácános nevelőhelyek rendben tartása: a szaporulat etetése, illetve a törvényben kötelezően előírt személyzet alkalmazása. Az 1997-es vadászati törvény hatálybalépése óta egyébként a fácánállomány évi 10–15 százalékkal szaporodik. A törvény ugyanis rendezte a tulajdon- és haszonszedési jogokat, így a vadásztársaságok bátrabban vállalják a beruházásigényes fácánnevelést.
A megye legjelentősebb nagyvadja az őz: a bak vadászati idénye, amely április 15-én kezdődött, a végéhez közeledik. Az őzlétszám a területen 21 ezer, 1997 óta folyamatosan nő az egyedek száma, akkor ugyanis csak 15–16 ezer volt a becsült létszám.
A felvásárlói árakról érdeklődve Mag Lászlótól, az egerbocsi Vadker Kft. tulajdonosától megtudtuk, hogy a gím- és dámszarvas ára az új-zélandi szarvasdömping európai piacon való megjelenése miatt tízéves mélyponthoz közelít. Jelenleg alig háromszáz forintot tudnak kínálni a szőrben-bőrben eladott szarvasért azért, mert az európai piac nem ad 1,6–1,8 eurónál többet e vad kilójáért. Valamivel kedvezőbben alakul a vaddisznó piaca, ám a hazai felvásárlási ár ennek ellenére nyomott – átlagosan kilónként 250 forint – azért, mert a virológiai vizsgálat meglehetősen borsos: egy kilőtt vad esetében négyezer forint. A legjobb ára jelenleg az őznek van, a felvásárlók 900 forint körül fizetnek kilójáért. A nyomott felvásárlási árak ismeretében meglepően magas árakkal találkozik a vásárló a vadhúsboltokban. Tudósítónk egy egri boltban a következő árakkal szembesült: a szarvascomb kilóját 2690, a vaddisznóét 2850, az őzét pedig 3820 forintért mérték.
A nagyvadtoplista élén Somogy megye áll. A 2001–2002. évi terítékadatok 5981 gímről, 2278 dámszarvasról, 4177 őzről, 49 muflonról és 11 212 vaddisznóról árulkodnak. A rohamosan ritkuló nyúlból viszonylag keveset, mindössze 156-ot ejtettek el a puskások, fácánból viszont több mint 13 ezret. Ami pedig a 20 százalékos erdősűrűségű Somogyban a vadgazdálkodás minőségét illeti, elég megemlíteni, hogy a dél-somogyi Lábod-Mavad Rt. vezetői néhány éve Dél-Afrikában átvehették a világ legjobb vadgazdálkodóit elismerő „vadászati Oscar-díjat”.
Nyugodtan várnák a somogyi vadásztatók az őszi szezont, ha nem okozna súlyos feszültséget a nyolcvanas-kilencvenes években még csak ötezres, ma viszont már több mint 11 ezerre duzzadt vaddisznószám. A megye vadászati főfelügyelője, Simon Pál elmondása szerint a somogyi vadgazdálkodásnak tavaly 120 milliós veszteséget okozott a vaddisznók számának riasztó növekedése.
Somogyban ez idő szerint 70 vadászatra jogosult szervezet van, a csaknem 3000 puskás emberből 120 a hivatásos és 2800 a sportvadász. A most kezdődő szezonban megközelítően 70 vadászház várja a hazai és a külhoni puskásokat. Ez utóbbiak számára például megközelítően félezer szarvasbikát ajánlanak fel kilövésre, ám a hazai vadászoknak is jut majd a kapitális nagyvadkínálatból.
Kilövési díjak gímbikára*. Főszezon: szeptember 1.–október 14.
Agancssúly/kg EU/+ EU/10 gr
2,49-ig 260 –
2,50–3,99 600 –
4,00–4,99 800 –
5,00–5,99 1075 –
6,00–6,99 1350 + 6,50
7,00–7,99 2000 + 7,50
8,00–8,99 2750 + 9,50
9,00–9,99 3700 + 15,00
10,00–10,49 5200 + 22,00
10,50–10,99 6300 + 36,00
11,00-tól 8100 + 40,00
* Tájékoztató jellegű adatok
az Eduard Kettner Vadászatszervező Iroda tájékoztatása alapján
Drága mulatság
Annak ellenére, hogy nagyon szép sport – roszszabb esetben időtöltés, még rosszabban megszállottság – a vadászat, annak, aki erre adja a fejét, viszonylag sokat kell áldoznia, míg először érdemben elsütheti, vagy akárcsak vadra foghatja vadászpuskáját. A vadászvizsga a tanfolyammal együtt körülbelül ötvenezer forintba kerül – sorolta a szükséges befektetések legelső tételét Balogh János, a vadászathoz szükséges cikkek forgalmazására szakosodott Eduard Kettner Kereskedelmi Kft. üzletvezetője. A következő kiadást a fegyvertartási engedélyhez szükséges orvosi vizsgálat költsége jelenti, amelyet minden megvásárolandó fegyverhez be kell szerezni, ára mintegy kétezer forint. Az engedély birtokában már lehet vadászfegyvert vásárolni, söréteset és golyósat egyaránt, de csak szabott kaliber – 5,6 miliméter – fölött. E megszorításra az orvvadászat megelőzése érdekében van szükség, kisebb kaliberű fegyvert csak a hivatásos vadászok igényelhetnek, a dúvadak gyérítésére. – A sörétes fegyver 90 ezer forintért már megvásárolható, de ára elérheti a 700 ezer forintot is – mondta Balogh János, hangsúlyozva, hogy a közölt árak csak budapesti üzletükre vonatkoznak, és csupán tájékoztatásul nyújtanak az érdeklődőknek. – A golyós vadászfegyver alsó ára 109 ezer forint, míg a kategória csúcsa egészen 1,280 millió fortintig kúszik – mondta az üzletvezető, hozzátéve, hogy az árak nagyban függnek a fegyverek kialakításától, mert ma már nem gyártanak régi, rossz minőségű fegyvercsöveket, ezért az új csövek a használhatóság szempontjából szinte egyenértékűek. A díszítés azonban jelentősen megemelheti a fegyver árát, és gyakori eset, hogy külföldön csak a gravírozásért annyit elkérnek, amennyiből itthon a legdrágább sörétes fegyvert meg lehet venni.
A puskába való sörét 40, a golyós töltény ára 170 forinttól kezdődik, de a szórás itt is a kalibertől és a minőségtől függ, így az egy dobozban várakozó 20 darab lőszer ára a 14 ezer forintot is elérheti. Balogh János érdekességként említette meg, hogy a megfelelő szakvizsga után ma is lehetőség van a sörétes lőszerek hüvelyének újratöltésére, de ezért nem lelkesednek a hatóságok. A golyós lőszerek újratöltésére viszont nincs lehetőség.
A pontos lövéshez a legfontosabb a jó szerkezet, ami összeköti a fegyvert a fontossági sorrend második helyezettjével, a céltávcsővel. A legolcsóbb szerkezet 30 ezer forintért kapható, de ennek ára majd kilencvenezerig is emelkedhet. A céltávcső már a nagyobb összegeket ostromolja, annak ellenére, hogy már 6500 forintért is kapható. A termékkategória csúcsán a 324 ezer forintos, szürkületben is nagyszerűen használható, világítópontos, a célzást megkönynyítő Zeiss-csoda áll. A fontossági sorrend harmadik helyén a lőszer áll – amelyen szintén nem érdemes spórolni, mert egy átlag vadász egy évben 40 darabot használ el –, és csak azt követi a fegyver.
Elengedhetetlen kelléke a vadászatnak a látcső is, amelyet tízezer forintért bőrtokban lehet venni, de lehet érte fizetni 363 ezer forintot is, igaz ez esetben a gyártó cég 30 éves garanciát vállal a termékre. A vadkáros időszakban szintén elengedhetetlen kiegészítő, főleg a vaddisznóvadászatban a fegyverlámpa használata, és természetesen időszaktól függően, megfelelő ruházatra is szükség van. A komplett ruházat kijöhet 6–8 ezer forintból, de meghaladhatja a százezer forintot is. Érzékeltetésül: egy jó zokni 3–4 ezer forint, egy minden igénynek megfelelő gumicsizma közel hatvanezer, és a jó vadásznak természetesen csizmája is van, emellett szükség van fegyverszíjra, fegyvertokra – más néven kofferre –, kabátra, leszsákra, ülőpárnára, kesztyűre, sapkára, ingre, sálra, vízálló ruhára, őszi és nyári viseletre, hátizsákra, sebkötöző- csomagra, zsinegre, késre és még sok egyébre.
Országos Mentőszolgálat
Nagyon figyelnek a táborozó gyermekek biztonságára
