A választások óta nem talált magára a tőzsde

Csalatkozniuk kellett mindeddig azoknak a befektetőknek, akik László Csaba pénzügyminiszter előrejelzésére alapozva vásároltak részvényeket a kormányváltás idején. László Csaba a választási kampányban, már miniszterjelöltként azt ígérte a befektetőknek, hogy ha az MSZP alakít kormányt, akkor a tőzsdeindex további 500–1000 ponttal emelkedhet. Ezzel szemben azt tapasztalhattuk, hogy május 27., a kormány megalakulása óta a tőzsdeindex 1100 ponttal zuhant. A pénzügyek első embere azzal vigasztalódhat, hogy tévedtek már ekkorát profi elemzők is.

Valamennyi vezető részvény veszített értékéből május 27., a jelenlegi kormány hivatalba lépése óta. A kampányban a szocialista politikusok minden korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeztek a tőzsde gondjaira. László Csaba miniszterjelöltként az árfolyam-nyereségi adó eltörlését, a tőzsde élénkítését, új kibocsátókat és friss tőkét ígért a tőkepiac szereplőinek. A két forduló között egy internetes fórumon válaszolt a kisbefektetők kérdéseire, s ott egyebek mellett azt találta mondani, hogy ha a szocialisták alakíthatnak kormányt, akkor a tőzsdeindex további 500–1000 ponttal emelkedhet. (Táblázatunkban a BUX- és a likvid részvények árfolyamváltozását mutatjuk be május 27. és augusztus 16. között.)
A Richter 26 százalékkal, a Matáv húsz százalékkal lett olcsóbb, s a hosszú ideje stabil növekedést mutató OTP-részvények árfolyama is majdnem tíz százalékkal süllyedt. Ebben a környezetben a Mol háromszázalékos árcsökkenése akár nyereségként is elkönyvelhető.
A politikusi nyilatkozatok rövid időre ki tudták billenteni a tőzsdeindexet a nemzetközi folyamatokból. A két választási forduló között és az ezután következő egy-két héten még túlteljesítette a pesti tőzsde a nemzetközi piacokat, de azóta a mutató szinte folyamatosan süllyedt. Rövid idő alatt azokat is kijózanította a folytatás, akik hittek a „verbális tőzsdeélénkítés” módszerében. Június derekán a pénzügyi tárca és a Budapesti Értéktőzsde tett egy kísérletet a befektetők megnyerésére Londonban, de ez sem hozott látványos elmozdulást. A BÉT új vezetése úgy határozott, hogy a korábbi években novemberben megtartott roadshow-t előre hozva – az új pénzügyminiszterrel megtámogatva – még a nyár elején találkoznak a legnagyobb londoni intézményi befektetőkkel. A választási eufória idején 9000 körülig pumpált BUX ekkor már 7600 pont körül járt, s innen a következő hetekben tovább szánkázott lefelé.
A piac aktív szereplői tudják, hogy a politikai momentumok csak ideig-óráig befolyásolják a piac értékítéletét. A pesti tőzsde a külföldi befektetők megjelenésének köszönhette feltámadását 1995–96-ban, és az utóbbi két-három évben látható vergődés is a nyugat-európai, valamint amerikai befektetési alapok csökkenő érdeklődése miatt következett be. A tőzsdei ügyletek hetven-nyolcvan százalékát a külföldi befektetők kezdeményezik, s ez az arány az utóbbi években szinte alig változott.
A befektetői kedv változása sokszor a tőzsdei társaságok tényleges teljesítményénél is meghatározóbb. Az előző két és fél hónapban 26 százalékkal leértékelődő Richter például stabil gazdálkodást folytat. A múlt héten megismert első féléves gyorsjelentésében 13,5 milliárd forintos nyereségről adott számot, amely 12,4 százalékkal magasabb, mint az előző év hasonló időszakában volt. A gyógyszerrészvény árfolyamában sokkal inkább érvényesültek az ágazat tőkepiaci megítélésének változásai. A gyógyszergyártók nyerték vissza leghamarabb korábbi értéküket a tavaly szeptemberi krízis után, mert a terrortámadások után a szektor felértékelődött. Az idén pedig a dollár gyengülése sújtotta a Richter papírjait, noha a gyorsjelentésből kiderült: az exportárbevétel gyenge dollár miatti csökkenését a társaság jól kivédte a fedezeti ügyletekkel.
Az időszak másik vesztese a Matáv volt, de húszszázalékos árfolyamcsökkenése szintén a vállalaton kívüli okokkal magyarázható. Hosszú ideje ismeretes, hogy a Matáv kurzusa nagyobb mértékben reagál anyavállalata, a Deutsche Telekom (DT) árfolyamának mozgásaira, mint a fundamentális hírekre. A DT igazgatósága november végére ígérte a hatalmas adósságállomány hosszú távú menedzselésére vonatkozó programjának ismertetését. Ha ez megtörténik, akkor láthatják majd tisztán a befektetők, hogy milyen stratégiai szerepet szán a legnagyobb német telefontársaság a cégcsoporton belül a Matávnak.
Nem indokolja első féléves teljesítménye az OTP majdnem tízszázalékos leértékelődését sem. A legnagyobb magyar bank konszolidált nyeresége 17 százalékkal magasabb a saját, előző évi első féléves teljesítményénél, a profit meghaladta a 25,7 milliárd forintot. Az árfolyamcsökkenés itt inkább annak tudható be, hogy amikor a külföldiek tőkét vonnak ki a BÉT-ről, azt a leglikvidebb részvények eladásával tehetik meg.
A politikai nyilatkozatokkal legjobban befolyásolható Mol ára mindössze 3,2 százalékkal áll május 27-i értéke alatt. A csekély különbség annak köszönhető, hogy augusztusban több mint húsz százalékkal drágult a papír. A mélypontról előbb a társaság azon bejelentése mozdította el az árfolyamot, miszerint saját részvényeket vásárolnak. Röviddel ezután pedig szenzációs gyorsjelentést tett a befektetők elé, amely a második negyedévre vonatkozóan rekordnyereséget tartalmazott, és amelyhez – hosszú ideje először – a gázüzletág is hozzájárult egy szerény összeggel. A tőzsdeindexet túlteljesítő árfolyama tehát nem kormányzati intézkedéseknek, hanem a gazdasági folyamatok kedvező változásának tudható be.