A június elején kezdődő és mintegy tízhetes kánikulát kísérő aszály országrészenként eltérően befolyásolta a gazdasági növények fejlődését és a várható termés alakulását. A legnagyobb problémák Heves megye déli részén, Jász-Nagykun-Szolnok és Veszprém megyében jelentkeztek, de a keleti országrész is megsínylette a szárazságot – tájékoztatta lapunkat Székely Bertalan, az agrártárca termelési ágazatok főosztályának vezetője.
A szakember elmondta: a kukorica 15-20 százaléka szenvedett visszafordíthatatlan veszteséget, szép számmal vannak olyan területek is, ahol a növény csak címerét hányta ki, de csövet már nem hozott. Ezért a szakemberek országosan csak öttonnás termésátlaggal számolnak. Az állattenyésztők menyugtatására Székely Bertalan hozzátette: természetesen a hazai ellátás így is biztosított lesz. Az már kevésbé jó hír, hogy a terméskiesés a gazdáknak jelentős veszteséget jelent. Helyzetüket rontja, hogy az aszály sújtotta területeken a kalászosok is gyenge termést adtak, hektáronkénti átlagtermésük 2,5 tonna volt.
Bár a napraforgó jobban tűri a szárazságot, mint a kukorica, a kánikulát virágzásban megélt tábláknál rossz volt a termékenyülés. Ott, ahol a talaj vízgazdálkodása is rossz volt, az ültetvények felsültek. A cukorrépa az öntözött területeken jobban bírta a hőséget, a száraz művelésű területeken azonban már a keléssel is gondok voltak, és a helyzet később sem javult. Ezért a tavalyitól 25 százalékkal elmaradó terméssel kell számolni, de a múlt évben felhalmozott készletek miatt nem kell cukorhiánnyal számolni – ismertette Székely Bertalan. Hozzáfűzte, az elmúlt időszakban hullott nagy mennyiségű csapadék a későbbi vetésű kukoricáknak jelent segítséget, a napraforgóra viszont kedvezőtlenül hat, mert hátráltatja az érési folyamatokat, és kedvez a gombás betegségek elterjedésének. Így az olajnövényből csak közepes terméssel számolnak. Az eső hatására a cukorrépánál ismét megindult a vegetáció, ez azonban csökkentheti a cukortartalmat. A csapadék a burgonya „babásodásást” is előidézi, amely rontja az eltarthatóságot. Az esőnek van pozitív hatása is, mert elősegíti az őszi talajmunkák elvégzését, és a korai vetésű őszi növények – rozs, őszi káposztarepce – elvetését.
Karalyos Zsolt, a Hajdú-bihari Termelők Szövetségének titkára elmondta: a megyében átlagosan húsz százalék terméskiesésre kell számítani a kukoricánál a csapadékhiány következtében, de a déli löszháton a kár a harminc százalékot is elérheti. A megye 120 ezer hektárnyi kukoricatermő területének mintegy negyedén májusi–júniusi vetésű növényállomány van: ezeknek időben jött az eső, így a veszteség is kisebb. A nagyobb területen azonban korai vetésű kukorica van, s ezeken a földeken július vége óta folyamatos a silózás, ami óriási veszteséget jelent, hiszen a szokásos hektáronkénti 40-45 tonna kukorica helyett 15-20 tonna zöldtakarmányt lehet betakarítani.
Hajdú-Biharban mintegy 12 ezer hektáron termesztenek csemegekukoricát öntözéses eljárással. Ezek az ültetvények kevésbé sínylették meg az aszályt, ám azokon a területeken, ahol öntözés nélkül kísérleteztek termesztésével, a károk szinte felbecsülhetetlenek.
A napraforgó jobban viselte a hőséget, mint a kukorica, mert gyökérzete mélyebben nyúlik a talajba. Ezt a növényt inkább a hirtelen jött eső gyötörte meg, mert a csapadék kedvez a tányérokat károsító gombafertőzéseknek. Ellenük az egyetlen lehetséges védekezés a repülőgépes permetezés, ami viszont jelentősen megemeli az önköltséget.
A kabai cukorgyár 12,5 hektáron termeltet cukorrépát, az ültetvények állapota elfogadható – tudtuk meg Madarász Lászlótól, az Eastern Sugar Rt. vezérigazgatójától. A megye legnagyobb bruttó jövedelmet biztosító növénye viszonylag jól vészelte a szárazságot. Az alsó levelek ugyan elhullottak, de az eső miatt új életre kapott a növény. A tavalyihoz hasonló hektáronkénti közel hatvan- tonnás terméseredményre ennek ellenére biztosan nem lehet számítani: a mezőgazdák szerint közepes termés várható. A napsütéses órák magas száma miatt valószínűleg megfelelő lesz a cukortartalom, ám még sok függ a betakarítás kezdetéig hátralévő egy hónaptól. Az viszont már biztosnak látszik, hogy a kampány előrehozatalára nem lesz szükség: a feldolgozás a kabaiak tervei szerint szeptember végén indul.
Békés megyében az utóbbi időszak csapadékos időjárásának következtében az ősz óta tartó aszály valamelyest mérséklődött. A sok- éves átlagtól eltérően a megye különböző pontjain július végén mintegy 130-250 milliméter csapadék hiányzott a talajból, de még mindig hiányzik 50-150 milliméter. Az esőzések a most folyó talajmunkák mellett nagy segítséget jelentenek a hosszú szárazságot átvészelő növényeknek, így a még be nem takarított kultúrák esetében nem kell drámai mértékű terméskieséssel számolni. Amennyiben tartós marad a borult, esős és párás időszak, akkor a kukoricánál és a napraforgónál bizonyos gombabetegségek jelentkezhetnek. Ennek azonban még nem mutatkoznak jelei – tájékoztatott Szabó István, a Békés megyei FM hivatal vezetője.
A szakember elmondta: a hosszan tartó aszály miatt az eddig betakarított kalászos növények terméshozama hektáronként 25-30 százalékkal maradt el a korábbi évek átlagától. Békés megye vetésterületének jelentős hányadát elfoglaló kukorica is sokáig sínylődött. A többhetes aszály a korábban vetett, rövid tenyészidejű kukoricafajtáknál visszafordíthatatlan károkat okozott. Ellenben a hosszabb tenyészidejű kukorica esetében a levelek még nem száradtak fel és a szemképződés is javában tart. Ezeknél a növényeknél az eső érdemi segítséget jelentett. Az agrárszakemberek legutóbbi termésbecslése szerint a kukoricánál összességében a kalászosokhoz hasonlóan, hektáronként közel 25 százalékos terméscsökkenés várható. A tavalyi évben a kukorica terméshozama 7,1 tonna volt hektáronként. Ezzel szemben a termelői előrejelzések alapján, az országos átlaghoz hasonlóan, idén hektáronként közel 6 tonna kukoricát takaríthatnak be a megye gazdái.
Békésben a cukorgyárak bezárása óta az addigi közel 26 ezer hektáros cukorrépatermő terület mára csupán öt-hatezer hektárra zsugorodott. A szakemberek szerint ennek a növénynek is nagy segítséget jelentett az eső, de amíg tavaly hektáronként 50 tonna cukorrépa betakarítására került sor, addig a mostani becslések hektáronként alig 42 tonnás termésátlagot jeleznek.
A megyében harminc-negyvenezer hektáros vetésterülettel rendelkező napraforgó szenvedte meg legkevésbé az aszályos időszakot, az állomány jelenleg elfogadható állapotban van, és csupán 10 százalékos terméskiesés várható. Tavaly a napraforgótermés megyei átlaga hektáronként 1,9 tonna volt.
A szomszédos Csongrádban az augusztusban lehullott csapadék már nem éreztette jótékony hatását sem a kukorica-, sem a napraforgóföldeken, így a megyében a hónapokon át tartó aszály miatt a kapásnövények esetében a vártnál jóval kevesebb lesz a hozam. Az idei termést az sem befolyásolja, hogy bizonyos területeken 130 milliméter eső esett, máshol viszont alig 20-30.
Cserjési Lajos, a megyei FM-hivatal osztályvezetője munkatársunknak elmondta, azt csak a termény betakarításakor tudják pontosan megállapítani, miből menynyi termett, de már most biztosra vehető, hogy kukoricából várhatóan két tonnával kevesebbet takarítanak be hektáronként. Azokon a területeken, ahol adva van a lehetőség az öntözésre, ott nyilván a várt mennyiséget takaríthatják majd be. Attól függetlenül, hogy a megyét a Tisza és a Maros is átszeli, a kukoricaföldeknek mindössze 10 százalékát öntözték. A szakember szerint a napraforgó esetében nem számítanak jelentősebb terméskiesésre, minthogy az jobban tűri a szárazságot, mint a többi kapásnövény. Hektáronként 1,7-1,8 tonnás hozamra számítanak, ami rosszabb a tavalyi eredménynél, hiszen akkor 2,2 tonna termett átlagban.
Baranyában az előrejelzések szerint az esős időjárás óriási termést hozhat kukoricából. A tavalyi kiegyensúlyozott, 6 tonnás hektáronkénti átlagtermés után idén előfordulhatnak olyan területek, ahol akár kilenctonnás rekordtermést takaríthatnak be. Ennek ellenére a termelők azt is jelezték a megyei földművelésügyi hivatalnak, hogy a szárazság egyes területeken szinte megsemmisítette a termést, ezért értelmetlenné vált az aratás. A Dél-Dunántúlon jelentették az országos átlaghoz viszonyítva a legtöbb kárt, ahol azonban a növények átvészelték a nyár eleji aszályos heteket, ott az elmúlt hetek csapadékos időjárása hozzájárulhat a kukoricacsövek fejlődéséhez. Az előzmények miatt egyelőre nem lehet meghatározni a várható átlagtermést. Szintén ez a helyzet a napraforgóval, itt hamarosan meg kell kezdeni az aratást, amelyhez elengedhetetlen a jó időjárás, egyrészt mert a sok eső miatt több helyen elkezdődött a növény rothadása, másrészt mert a betakarításhoz a magmegkötés miatt permetezni kellene a napraforgófejeket, amihez száraz időre van szükség.
Júliusban úgy tűnt, sok gond lesz Somogyban a tengerivel, ám az augusztusi eső többé-kevésbé visszaadta a gazdák reményét. Egy hónapja 5,7-5,8 tonna hektáronkénti termés ígérkezett, mára átlagosan hat tonnára becsülik a betakarításra váró kukoricát. A múlt évi 6,5 tonnás terméssel szemben az idei így is kevesebb lesz – tudtuk meg Varga Gábortól, a megyei FM-hivatal megbízott vezetőjétől. Somogyban 112 600 hektáron termelnek kukoricát, ezenfelül ötezer hektáron silónakvalót és hétszázon hibridet. Ezerötszáz-kétezer hektáron mindazonáltal kritikus a kukorica helyzete – fűzte hozzá a hivatalvezető. Egyébként a somogyi gazdák a kukorica értékesítésével kapcsolatban azt mondják, ha az EU-országokba vámmentesen szállítható négyszázezer tonna tengeri egészét Somogyból exportálnák, akkor is maradna bőven a megyében.
Napraforgó tízezer hektáron terem a megyében, az átlagos termést 1,8-1,9 tonnára becsülik a szakemberek, és úgy látják, értékesítési gondja nem lesz a termelőknek. És azoknak a cukorrépa-termelőknek sincs oka aggodalomra, akik szerződéses kapcsolatban állnak a Kaposvári Cukorgyárral. A cukorrépa-termelés egyébként az elmúlt években jelentősen visszaesett Somogyban, ma a gazdák mindössze 660 hektáron termelnek édesítőszernek- valót. Tavaly 42-43 tonna volt a hektáronkénti hozam, ám az aszály miatt idén akár 20-25 százalékkal is kevesebb lehet a betakarítanivaló cukorrépa.
***
Működik a földalap. A Medgyessy-kormány filozófiája abban különbözik a földdel való gazdálkodás tekintetében az előző kormányétól, hogy nem gyors értékesítéssel, hanem inkább hasznosítással kell foglalkozni akkor, amikor a nemzet legnagyobb vagyonáról, az állam tulajdonában lévő földekről van szó. Ezért került sor a száznapos program keretében jóváhagyott törvények kapcsán a Nemzeti Földalap átalakítására – nyilatkozta az m1 tegnap reggeli műsorában Benedek Fülöp, az agrártárca földalapot irányító államtitkára. Elmondta, a földalap elsődleges célja a birtokegyesítés, hogy aztán a földet visszaadja a helyben gazdálkodó, mezőgazdaságból megélni szándékozó embereknek.
***
Nincs Nemzeti Földalap. Nem nemzeti földalap az augusztus elején ilyen néven felállított szervezet, mert nem tölti be azt a szerepet, hogy a föld továbbra is nemzeti tulajdonban és nemzeti érdekkörben maradjon – állítja Járvás István fideszes képviselő. Indoklása szerint ezt a funkciót a szervezet azért nem tudja betölteni, mert a módosított földtörvények szerint az utolsó helyre került a bérleti sorrendben, és ebből a helyzetből már nem lehet a nemezeti érdekeket megfelelően megjeleníteni, miközben a földet bérlő – esetleg külföldi tulajdonú – jogi személyiségű társaságok tagjait, tulajdonosait a törvény bebetonozza, hisz ők első helyre kerülnek a bérleti és a vásárlási sorrendben is.
***
Levágták a kalászosokat. Gyakorlatilag befejeződött a kalászosok aratása, amelynek nyomán az agrártárca elkészítette az aratási gyorsmérleget. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint őszi búzából 1,106 millió hektáron 3,9 millió tonna termett összesen az országban. A hektáronkénti termésátlag 3,5 tonna volt. Tavaly jobb eredményt ért el az ágazat, az átlagtermés 4,3 tonna volt és összesen 5,1 millió tonna búza került a magtárakba. Őszi árpából 208 ezer hektáron 2,9 tonnás hektáronkénti átlagtermést takarítottak be, így összesen 615 ezer tonna került a magtárakba, a tavalyi össztermés 823 ezer tonna volt.
Európai Bizottság
Ursula von der Leyen az EU érdekeivel ellentétes vörös vonalakat húzogat + videó
