Az elégedettség helyett azonban parázs vitákat váltott ki a Magyar Nemzeti Tanács. Igaz, nem maga a testület – mert arra mindenki szerint nagy szüksége van-e nemzetrésznek –, hanem megválasztásának módja, amely mindennek mondható, csak demokratikusnak nem. Így látja minden vajdasági magyar párt a Kasza József vezette VMSZ-en és a Böröcz József-féle Vajdasági Magyar Polgári Mozgalmon (VMPM) kívül. Ám hasonlóan értékelnek a független értelmiségiek, intézmények, civil szervezetek: közülük többen – elsősorban az újvidékiek – máris közölték, hogy nem vesznek részt a választásokon. Az igazsághoz tartozik, hogy maga a VMSZ sem tartja tökéletesnek az elektori rendszert, de szerinte nem szabad csak ezért elszalasztani a történelmi lehetőséget. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke úgy fogalmazott, hogy pártja nem kíván részt venni ebben a politikai bohózatban. Mi több, bejelentette, hogy a kisebbségi törvénnyel az alkotmánybírósághoz fordul, mivel az több pontban is ellentétben áll az ország alaptörvényével, ezért kéri az egyes törvényszakaszok megsemmisítését. Páll Sándor, a Vajdasági Magyar Demokratikus Közösség, a harmadik legerősebb vajdasági magyar párt vezetője is azon az állásponton van, hogy az MNT-nek csak akkor lenne politikai legitimitása, ha a testület tagjait a kisebbségiek közvetlenül, titkos szavazással választanák meg. Erre azonban most nincs lehetőség.
Egyöntetű a vélemény, hogy csakis akkor lehetne demokratikus módon vajdasági magyar „parlamenti választásokat” tartani, ha létrehoznák a magyar választók névjegyzékét, amelyre a délvidéki magyarok önkéntesen iratkoznának fel. Egy ilyen lista elkészítése nem ütközik akadályba, hiszen nem tiltja törvény. Varga Tibor, a Kereszténydemokrata Európa Mozgalom elnöke igyekezett megcáfolni a névjegyzék létrehozása ellen felhozott érveket. Arra figyelmeztetnek ugyanis, hogy ez a lista illetéktelen kezekbe kerülhet, s akár a magyar közösség ellen is felhasználható lenne. Akitől az ilyen névjegyzéket óvnánk, annak ez már megvan, nekünk, magyaroknak pedig még mindig nincs, hangoztatta a pártvezető. Ha pedig meglenne, akkor rendelkezésünkre állna a demokratikus választásokhoz – a többes jelölés, titkos szavazás – szükséges dokumentáció. Ez a névjegyzék egyébiránt még sok más fontos és hasznos dologra is felhasználható lenne – tette hozzá.
A választói névjegyzék, illetve a demokratikus elveknek megfelelő választási rendszer hiánya az oka annak, hogy a vajdasági magyar szervezetek – a VMSZ és a VMPM kivételével – nem vallják magukénak az elektori rendszeren – tehát közvetett választással – létrehozandó Magyar Nemzeti Tanácsot, mint ahogy a most megszűnő, egypárti Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsot sem támogatták, s mindvégig vitatták legitimitását. Attól tartanak, hogy a délvidéki magyar parlament gyakorlatilag ismét egypárti lenne, illetve abban a hatalmi pozícióban lévő VMSZ nem demokratikus módon szerezne döntő befolyást. A vajdasági magyar pártok demokratikus megmérettetést kívánnak és esélyegyenlőséget. Úgy vélik ugyanis, hogy az elektorválasztásokkor a VMSZ-nek sportszerűtlen előnye van. Márpedig akié az elektorok többsége, azé a Magyar Nemzeti Tanács is.
Kik lehetnek elektorok? A magyar pártok színeiben megválasztott szövetségi, szerbiai és vajdasági képviselők, más pártok magyar képviselői, a helyi önkormányzatok magyar képviselői, a civil szervezetek által delegált magyar nemzetiségű polgár, illetve minden magát magyar nemzetiségűnek valló személy, akit legalább száz, választójoggal rendelkező magyar aláírásával támogat. A jelenlevő elektorok egynegyede állíthat listát, amelyen annyi név szerepelhet, ahány tagja lesz az MNT-nek. A választás tehát listás, részarányos. Feltehetőleg ötszáz-ezer elektor gyűlik majd össze szeptember végén Szabadkán a sportcsarnokban, hogy a vajdasági magyarság nevében megválassza a Magyar Nemzeti Tanácsot.
antiszemitizmus
Belefáradtak az emberek a baloldali ideológiába
