Nem oldja meg az állambiztonsági múltat vizsgáló bizottság működésével kapcsolatos alkotmányossági problémákat az, hogy Kiss Elemér kancelláriaminiszter megszüntette a szigorúan titkos minősítést azon politikusok esetében, akiket a Mécs Imre (SZDSZ) vezette parlamenti testület érintettnek talált – szögezték le ellenzéki politikusok. Ismeretes, hogy szerdán Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár közölte: önmagában az érintettség ténye nem tartalmaz olyan adatot, amely a szigorúan titkos minősítés fenntartását indokolná.
Répássy Róbert (Fidesz) emlékeztetett rá: az adatvédelmi ombudsman öt, az alkotmányba és két egyéb törvénybe ütköző problémára hívta fel a figyelmet a Mécs Imre vezette parlamenti bizottság működésével összefüggésben. Az államtitok alóli feloldás – szögezte le a politikus – nem változtat a vizsgálóbizottság jogi megítélésén. Répássy Róbert a kancelláriaminiszter eljárásáról szólva úgy vélte, az nem egyéb, mint politikai alapon történő válogatás. – Nem értem, hogyan lehet, hogy az az információ, ami egy hónapja még titkosnak minősült, ma már nem az – tette hozzá. Szerinte a történtek arról tanúskodnak: azon információk titkosságát oldják fel, amelyeket az SZDSZ és az MSZP képviselői akarnak nyilvánosságra hozni. Répássy arra is felhívta a figyelmet, a bizottság egyetlen politikusról sem állapíthatja meg, hogy érintett, ugyanis a testület – miután az ellenzéki képviselők felfüggesztették tevékenységüket – nem határozatképes.
Csáky András az MDF álláspontját ismertetve azt mondta: a vizsgálat törvényes kereteit mielőbb, a parlament szeptemberi munkakezdése után röviddel létre kell hozni. – Nem egészen világos, hogy ha tizenkét évig tudtunk várni, akkor a kormánypártoknak miért ilyen sürgős ez most. Miért nem a törvényes utat választják? – tette fel a kérdést a politikus. Az ombudsmani állásfoglalás egyik megállapítására hivatkozva hozzátette: amennyiben a bizottság kormánypárti tagjai az érintettek hozzájárulása nélkül teszik közzé az egykori, illetve mostani kormánytagokkal kapcsolatos adatokat, azzal törvény-, illetve alkotmánysértést követnek el.
Mécs Imre, az állambiztonsági múltat vizsgáló bizottság elnöke lapunknak elmondta: szeretné, hogy – amennyiben a testület az ellenzéki tagok távolmaradása miatt továbbiakban sem lesz határozatképes – az Országgyűlés döntsön az érintett kormánytagok nevének nyilvánosságra hozataláról. Hozzátette: erre legkorábban a parlament első plenáris ülésén, a szeptember 10-ével kezdődő héten kerülhet sor. Mécs kitart amellett, hogy nem szükséges az érintettnek talált kormánytagok hozzájárulása a személyükkel összefüggő információk – név, beosztás, tevékenység – közzétételéhez. Elmondta azt is: tegnap megkapta Kiss Elemér levelét, amelyben a miniszter öszszesen kilenc fő esetében oldotta fel az állambiztonsági múltjukra vonatkozó adatok titkosságát. Mécs legkésőbb hétfőre vár a honvédelmi tárcától a tizedik kormánytagra vonatkozó, hasonló levelet.
Tóth Károly, a Mécs-bizottság egyik MSZP-s tagja az elnökkel ellentétben azt szeretné, ha már jövő hét kedden nyilvánosságra hozhatnák azoknak a kormánytagoknak a névsorát, akik együttműködtek a titkosszolgálatokkal. Tóth lapunknak azt nyilatkozta: ehhez két feltételre van szükség. Mint mondta, azok esetében, akik nem hatalmazták fel a bizottságot adataik nyilvánosságra hozatalára, csak az érintett nevét árulják majd el. Akiktől megkapták az engedélyt, azoknál közlik a szolgálatba állás kezdetét és végét, azt hogy konkrétan melyik szervezetnél voltak és milyen minőségben. Tóth szerint azonban az is nyilatkozatnak számít, ha valaki a sajtóban beszélt érintettségéről vagy ennek ellenkezőjéről. A képviselő értelmezése szerint ez teljesen összhangban van az adatvédelmi biztos állásfoglalásával.
*
Tegnap újabb volt, illetve jelenlegi kormánytagok – Benyhe István, az Orbán-kormány politikai államtitkára, Lamperth Mónika mostani belügyminiszter, Nikolits István és Szabó Zoltán, a Horn-kormány tárca nélküli minisztere és politikai államtitkára, valamint Józsa Fábián, az Antall- és a Boross-kormány államtitkára – adott felhatalmazást arra, hogy az állambiztonsági múltat feltáró parlamenti vizsgálóbizottság nyilvánosságra hozza a velük kapcsolatos adatokat.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung tegnap – az egykori NDK állambiztonsági szerveinek köznyelvi elnevezésére utalva – Magyarország Stasija felfalja gyermekeit címmel és Medgyessy „leleplezése” bumerángnak bizonyulhat az ellenzék számára alcímmel számolt be az elmúlt hetek magyarországi belpolitikai fejleményeiről. A tájékoztató jellegű írásban a szerző, Reinhard Olt megjegyzi: Medgyessy „átvilágítása”, vizsgálóbizottság felállítása bumerángként üthet vissza az ellenzékre. Az ellenzék felfogása szerint a Medgyessy-ügy „még messze nincs lezárva”.
Ez azonban önmagára nézve is érvényes lehet – írja a német lap.
***
Változatlan ajánlások. Természetesen továbbra is fenntartom korábban közzétett állásfoglalásom minden elemét – jelentette ki lapunk megkeresésére Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos. Hozzátette: az államtitok feloldásának csak azon kormánytagok esetében van jelentősége, akik maguk már felhatalmazást adtak adataik nyilvánosságra hozatalára – hangsúlyozta.
***
Boros eljárást indít. A belügyminiszter tegnap a „D–008-as” tiszt munkajogviszonyának tényével, időszakával és általános tartalmával kapcsolatos adatok minősítésének megszüntetéséről döntött. Mint emlékezetes, a Népszabadság szombaton két dokumentum másolatát közölte. Az iratokat Boros Imre hamisítványnak minősítette. A volt PHARE-miniszter tegnap közölte: jogosulatlan adatkezelés alapos gyanúja miatt fog eljárást indítani ismeretlen tettes ellen a vele kapcsolatos „eddigi és további” adatközlések ügyében.
Európai Bizottság
Ursula von der Leyen az EU érdekeivel ellentétes vörös vonalakat húzogat + videó
