Európa figyel a jogsérelmekre

A Belgiumban működő Közép-európai Emberjogvédő Bizottság felhívást intézett mindazokhoz, akik hátrányos megkülönböztetést szenvednek ebben a térségben nemzeti kisebbségi hovatartozásuk miatt. Ebben a szervezet azt kéri: jogsérelmüket pontos adatokkal írásban küldjék el a bizottságnak, az pedig eljuttatja az Európai Parlament (EP) által kinevezett három nemzetközi jogi szaktekintélynek.

A felhívás arra buzdítja elsősorban a magyar kisebbséghez tartozókat: pontos esetleírással bemutatott helyzetüket mielőbb juttassák el a bizottsághoz, vagy pedig küldjék el közvetlenül a három jogi szaktekintély valamelyikének, akiket azzal bízott meg az EP, hogy készítsenek szeptemberre jelentést: milyen ma is érvényesülő jogsértő hatásai vannak Csehországban és Szlovákiában az Eduard Benes csehszlovák elnök nevéhez fűződő rendeleteknek.
Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének vezetője a felhívással kapcsolatban a Héthatárnak elmondta: a II. világháborút követő csehszlovákiai kisebbségellenes politika kárvallottjai, az állampolgárságuktól és szociális, kisebbségi jogaiktól megfosztott, szülőföldjükről elűzött szudétanémetek, valamint a jogfosztott és lakosságcserével Magyarországra áttelepített, illetve cseh területre deportált szlovákiai magyarok közt az elmúlt évtizedben több hasonló kezdeményezésre is volt példa. Sokan ugyanis azt remélték, hogy a különböző kárpótlási hullámok az ő veszteségeikkel is foglalkoznak majd.
A szakértő szerint az EP jogi szakvéleményének elkészítésével megbízott nemzetközi jogászok munkája nem annyira a konkrét sérelmek kivizsgálására koncentrál, hanem a ma érvényes csehországi és szlovákiai jogrend átvilágítására. Azt kell ugyanis megvizsgálni, hogy a mai cseh és szlovák állampolgárok esetében bármilyen értelemben diszkrimináció forrásai-e még Eduard Benes 1945. évi elnöki dekrétumai, illetve az azokat Szlovákia területén konkretizáló, helyettesítő szlovák nemzeti tanácsi, megbízotti rendeletek. „Az említett bizottság kezdeményezésének tehát kétségkívül lehet dokumentációs szerepe, s ilyen értelemben minden máig ható jogsérelem okmányokkal dokumentált leírása fontos lehet, de közvetlenül aligha képzelhető el, hogy az egyes panaszok befolyásolják majd az EP megbízásából készülő nemzetközi jogi szakvéleményt” – fogalmazott Szarka László. A magyar kisebbségek esetében az elmúlt évek kormányzati szerepvállalásai miatt a klasszikus kisebbségi sérelmi politika eszközei háttérbe szorultak, jórészt a magyar kisebbségi pártok belső ellenzékét alkotó csoportok igyekeztek élni velük, véli Szarka László. Hozzátette: a sérelmi beadványok hatásfoka mindig is csekély volt, nemzetközi szinten pedig csak akkor van némi esély, ha az adott országon belül a panaszosok előzőleg már kimerítették az összes jogorvoslati lehetőséget.
A kisebbségkutató ugyanakkor hangsúlyozta: az EU-bővítés felelősei részéről többször elhangzott már, hogy a Benes-dekrétumok ügyét nem kívánják a csatlakozási tárgyalások témájává tenni. Más kérdés, hogy az integráció után miként lehet majd a jól dokumentált sérelmekkel jelentkezőket meggyőzni követeléseik jogosulatlanságáról. Minden pillanatnyi kedvezőtlen előjel ellenére a cseh és szlovák állampolgárok jogsérelmeiből belátható időn belül ismét a kárpótlási törvények módosítására vonatkozó politikai csatározások következhetnek. Erre utalnak a Magyar Koalíció Pártja vezetőinek mostani nyilatkozatai, vagy akár az új cseh kormány ilyen irányú óvatos szándékbejelentései – fejtette ki Szarka László.