Exportserkentő leértékelés?

Nem igazolódtak az exportőröknek és a kormányzatnak az erős forintra vonatkozó jóslatai: a magyar kiszállítások értéke és volumene is nőtt az idei első fél évben. Ennek ellenére szinte biztos, hogy a pénzügyi kormányzat igyekszik megfékezni a forint felértékelődését. A tervezett – de még nem részletezett – intézkedéseket szűk két hét múlva kívánják megvitatni a legnagyobb exportőrökkel – erősítették meg lapunknak a külügyi tárcánál.

Szeptember elején konzultációra hívja a Magyar Külgazdasági Szövetségbe tömörült kiszállítókat a kormányzat, hogy megvitassák, milyen központi intézkedésekkel lehet(ne) serkenteni a magyar kiszállításokat – tudtuk meg Major Istvántól, a Külügyminisztérium külgazdasági helyettes államtitkárától. Az már szinte biztosra vehető, hogy a hazai iparban érzékelhető egyre erősebb versenyképesség-javulás miatti pénzfelértékelődés hatását semlegesíteni szeretné a Pénzügyminisztérium. Erről már László Csaba pénzügyminiszter beszélt a legutóbbi külgazdasági értekezleten, ahol azt mondta: három-négyszázalékos felértékelődési ütemet szinte automatikusan biztosít a magyar gazdaság, ám ennek hatását a kormányzatnak óhatatlanul semlegesítenie kell az exportőrök érdekében.
Magyarország exportja – az erősnek tartott nemzeti fizetőeszköz ellenére is – több mint hét százalékkal nőtt az idei első fél évben. Ez a szám régiós összevetésben kirívóan jónak számít, ha figyelembe vesszük, hogy a Magyarországgal nagyjából „egyívású” szomszédos államok exportdinamikája alig haladta meg a nulla százalékot (az egy Csehországot leszámítva, ahol nagyjából hétszázalékos kiszállításnövekményt mértek az idei első fél évben).
Szembetűnő az Európai Unióval folytatott kereskedelmünk kedvező alakulása. Mindamellett, hogy legalább 2,7 milliárd euróval nagyobb összegben exportáltunk, mint amilyen értékben onnan érkezett áru Magyarországra, tehát pozitív a hazai áruforgalmi mérleg ebben a viszonylatban, úgy sikerült növelniük kiszállításaikat a magyar exportőröknek, hogy az unió importja csökkent. Mindez – szakemberek szerint – azt igazolja, hogy versenyképesek a honi termékek, hiszen helytállnak a világ egyik legfejlettebb piacán. Az is igaz viszont (s ez már a külkereskedelmi statisztikai adatokból olvasható ki), hogy az idei első fél év exportjában számottevő tételt tesznek ki a Nokia Svédországba irányuló mobiltetelefon-kiszállításai, valamint a Microsoft által megrendelt, s a Flextronics által legyártott játékkonzolok. Mint emlékezetes: utóbbiak gyártását e vállalat időközben áthelyezte Kínába, így ez a tetemes exporttétel a második fél évtől többé már bizonyosan nem jelenik meg a magyar külkereskedelmi statisztikában.
Major István helyettes államtitkár kérdésünkre, jelesül, hogy a forint leértékelésén kívül milyen más központi exporttámogató intézkedésre lehet számítani, nem adott konkrét választ. A majdani lépések szükségességét azzal indokolta, hogy egyszerűbb egy, már prosperáló külkereskedelmi folyamatot „lendületében” támogatni, mintsem akkor kapkodni, amikor az exportteljesítmény visszaesik.