Felélt jövő

Nem győzik ünnepelni magukat díszes tortával és csinnadrattával a tavasszal kormányra került pártok, mondván, a száznapos programot már ötven alatt megvalósították. Hogy ez mennyire siker, azt az intézkedéseket ki-ki a maga bőrén tapasztalva, a fűtési szezon beindulásával és a benzinár felemelésével megítélheti, ám az biztos, hogy a kormányváltás egyik nagy vesztese a magyar sport.
A hazai sportélet fejlesztésére, létesítmények építésére már a választási időszakban sem tettek ígéretet a jelenlegi kormánypártok, de azóta kiderült: a már beindult rekonstrukciók is leállnak, lelassulnak, elhúzódnak. Mint az M7-es balatoni szakaszának autópályává fejlesztése, amelyre pontosan harminc évet kellett várjunk, amíg a polgári kormány rá nem szánta magát, hogy befejezze a hetvenes években elkezdett munkát.
Pedig óriási igény lenne a sportcélú fejlesztésekre, s nemcsak az élsportban, de az utánpótlás-nevelés terén is. Az elmúlt években a Bajnokok Ligájára aspiráló csapatok hozzászokhattak, hogy keresztül-kasul utazhatják az országot ahhoz, hogy lejátszhassák mérkőzéseiket, hiszen sem a dunaújvárosi, sem a zalaegerszegi pálya nem felelt meg az európai minimumnak. A Fideszt ugyan sokszor vádolták azzal, hogy támogatási rendszere megkülönböztető, ezzel szemben tény, éppen Dunaújváros, az MSZP egyik vidéki fellegvára a második helyszín, ahol a stadionrekonstrukciós program keretében megújulhatott a futballpálya. Hogy lesz-e folytatás – és ahol épül is valami, az mikorra készül el –, egyelőre nem tudni. A munkálatok több helyen el sem kezdődtek, vagy éppen lelassultak. Tavasszal, amikor csak hajszálon múlott, hogy a mostoha körülmények között küszködő magyar jégkorong-válogatott nem jutott fel a világbajnokság A csoportjába – Oroszország, Kanada, Svédország, Csehország mellé –, mindenki egyetértett azzal, hogy meg kell szüntetni az áldatlan állapotot, hogy a fővárosban fedett jégpálya hiányában haldoklik az egyébként népszerű sportág. Az ugyanis vitathatatlan, hogy a futball után a jégkorong az egyik legnépszerűbb sportág itthon, hiszen az egykori Budapest Sportcsarnok lelátóit többször is megtöltötték a bajnoki mérkőzéseket európai körülmények között élvező szurkolók. Az eredeti elképzelések szerint a Kisstadion szomszédságában állami pénzekből elkészült jégcsarnok mellett az újpesti jégpálya is fedett arénává fejlődhetett volna, annál is inkább, mert a BS edzőtermének lebontása fejében az új arénát építő francia cég a szükséges összeget át is utalta erre a célra.
Csakhogy ma már senki nem tudja, hol is az a pénz. Az építkezés áll, pedig decemberre már a létesítménynek kellene állnia, hogy aztán egy-két esztendőn belül megkezdődhessen a Kisstadion átalakítása, s így néhány év alatt, ha nem is Európa élvonalába, de legalább középmezőnyéhez csatlakozhatott volna a főváros, ráadásul a lemaradás behozása érdekében a liberális városvezetésnek egy lépést sem kellene tennie.
Fejlesztésekre azonban pillanatnyilag nincs pénz, az ilyen célra tervezett összegeket át kellett csoportosítani, nyilván azért, hogy a populista választási ígéreteket legalább részben megvalósítsák. Ahogy az elmúlt évtizedekben mindig, úgy most is a jövő felélésére épül a baloldal „stratégiája”.