Később lesz nyilvános a lista

Tóth Károly (MSZP) tegnap mégsem hozta nyilvánosságra a rendszerváltás utáni kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság által érintettnek ítélt személyek névsorát; ezt később egy országgyűlési határozati javaslatban teszik meg. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos a testület előtti meghallgatásán ismét törvénytelennek minősítette az adatok esetleges közlését, ha az érintettek nem járulnak hozzá.

Kis Ferenc
2002. 08. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Péterfalvi Attila a meghallgatáson többször is kijelentette: a testület csak az érintettek hozzájárulásával, vagy a megfelelő, jelenleg hiányzó törvényi szabályozás mellett hozhatná nyilvánosságra a tevékenysége alatt összegyűjtött adatokat. Az ombudsman ugyanakkor továbbra is úgy véli, hogy a Mécs-bizottság alkotmányosan jött létre. Azt sem vitatta, hogy a testület által vizsgált kérdéskör közérdekű adatnak minősül, azonban hangsúlyozta: az alkotmányból nem vezethető le, hogy közérdekűség elsőbbséget élvezne a személyes adat védelmével szemben. A kormánypárti képviselők ezzel szemben az adatvédelmi törvény 19. paragrafusára hivatkozva többször azt hangoztatták, hogy az állami tisztségviselők, így a kormánytagok neve és beosztása nyilvános adatnak minősül. Péterfalvi Attila szerint viszont ezt a rendelkezést visszamenőlegesen a pártállami időszakra nem lehet alkalmazni, mert a jogszabály a rendszerváltás után a jogállami viszonyokat figyelembe véve jött létre.
Tóth Károly azza is érvelt, hogy a hozzájárulásokat csak úgy tudják megkérni, ha nyilvánosságra hozzák az érintettek névsorát.
Erre az adatvédelmi biztos úgy reagált, hogy a vizsgált személyi kör hozzájárulását egy tájékoztató levélben lehetne megkérni.
Mécs Imre, a testület SZDSZ-es elnöke az elhangzottakat úgy öszszegezte, hogy a bizottság létrejötte és működése törvényes, és szerinte az adatok nyilvánosságra hozatala is törvényen alapul.
Az ülésen egyedüli ellenzékiként jelen lévő Csáky András (MDF) törvénytelennek nevezte a bizottság tevékenységét, amelyben – mint mondta – a törvényes rend helyreállításáig nem kíván részt venni. Az ellenzéki politikus kijelentette: jogkövető magatartást vár el a kormánypárti képviselőktől.
A tanácskozás után Mécs Imre elmondta: a szocialista és szabad demokrata képviselők parlamenti határozati javaslatot terveznek benyújtani, és szándékaik szerint ehhez az előterjesztéshez mellékletként csatolnák az általuk érintettnek talált személyek nevét is tartalmazó jelentéstervezetet. Erre – Mécs szerint – várhatóan szeptember első felében kerülhet sor.
Tóth Károly (MSZP) korábbi bejelentésével ellentétben a tegnapi ülésen nem hozta nyilvánosságra annak a tíz politikusnak a nevét, akikről – szerinte – egyértelműen bebizonyosodott, hogy a rendszerváltozás előtt együttműködtek az állambiztonsági szolgálatokkal. A szocialista képviselő hangsúlyozta, hogy nem akar „partizánakciót” végrehajtani, ugyanakkor hozzátette: megpróbálja meggyőzni Mécs Imrét az adatok mielőbbi nyilvánosságra hozataláról.
Boros Imre az MTI-nek tegnap eljuttatott nyilatkozatában kijelentette, hogy nem volt tagja az állambiztonsági szolgálatnak. A politikus változatlanul állítja, hogy a sajtóban közölt iratok koholmányok és hamisítványok. Az MDF-es parlamenti képviselő, az Orbán-kormány PHARE-minisztere arra reagált, hogy Dávid Ibolya, a demokrata fórum elnöke hétfőn megvonta tőle bizalmát, mondván, Boros Imre aznapi nyilvános közlése ellentmondásban van korábbi nyilatkozatával, amely szerint nem működött együtt az állambiztonsági szervekkel, a III-as főcsoportfőnökség egyetlen osztályával vagy munkatársával sem.
„A politikai szavahihetőség elvesztésének előszobája a rossz memória. A frakció alakításakor ugyanis arról kellett nyilatkozni, hogy belépünk-e az MDF-frakcióba.” Hozzátette: „Az inkriminált második nyilatkozatot az elnök aszszony meglehetősen indiszponált állapotban akkor kérte a frakciótagoktól, amikor rájött, hogy a Medgyessyt vizsgáló bizottsággal lavinát indított el, hiszen a bizonyítás lehetőségét átadta a politikai ellenfélnek.” Ma is nemmel felelek arra a kérdésre, hogy tagja voltam-e a titkosszolgálatnak – írta Boros Imre. Szerinte ez nem mond ellent annak, hogy egy hosszú ideig elhúzódó büntető- és polgári peres eljárásban koholt devizabűnténybe keveréssel zsarolták és az MNB-től való kilépése után rövid ideig sakkban is tartották.
Balsai István, az MDF frakcióvezetője lapunknak úgy fogalmazott: az ügy tisztázása hosszas és komoly vizsgálatot igényel, a képviselőcsoport ezt megteszi, de „nem a sajtót követi”. Dávid Ibolya nyilatkozatával kapcsolatban megjegyezte: az elnök asszony csak egyike az MDF-frakció 24 tagjának, ez az ő véleménye, a képviselőcsoport még nem alakította ki álláspontját Borosról.

Újabb volt miniszter cáfol. Kádár Béla az MTI-nek adott nyilatkozata szerint soha nem írt alá beszervezési nyilatkozatot, jelentést nem készített, a Magyar Tudományos Akadémiának írt úti jelentéseinek másolatát az állambiztonsági szervekhez nem juttatta el, javadalmazásban vagy egyéb kedvezményben nem részesült. Az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős minisztere tegnap elmondta: adott egy nyilatkozatot a Mécs-bizottságnak, miszerint nincs ismerete arról, hogy a „szervek” annak idején – tudtán kívül – kiről, milyen dossziékat állítottak össze. Az akadémikus arra a sajtóban napvilágot látott feltételezésre reagált így, amely szerint korábban titkosszolgálati tevékenységet folytatott volna. Kádár Béla kifejezte reményét, hogy ha a bizottság nyilvánosságra hozza állásfoglalását, „akkor ezekre a jelenleg meglehetősen meghurcolásjellegű dolgokra fény derül”. Megjegyezte: a kor viszonyait ismerők közvetett bizonyítéknak is felfoghatják, hogy 1973-ban nyújtott be telefonigénylést, és csak 1988-ban kapta meg, ami atipikus lett volna a feltételezett esetben. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.