Péterfalvi Attila a meghallgatáson többször is kijelentette: a testület csak az érintettek hozzájárulásával, vagy a megfelelő, jelenleg hiányzó törvényi szabályozás mellett hozhatná nyilvánosságra a tevékenysége alatt összegyűjtött adatokat. Az ombudsman ugyanakkor továbbra is úgy véli, hogy a Mécs-bizottság alkotmányosan jött létre. Azt sem vitatta, hogy a testület által vizsgált kérdéskör közérdekű adatnak minősül, azonban hangsúlyozta: az alkotmányból nem vezethető le, hogy közérdekűség elsőbbséget élvezne a személyes adat védelmével szemben. A kormánypárti képviselők ezzel szemben az adatvédelmi törvény 19. paragrafusára hivatkozva többször azt hangoztatták, hogy az állami tisztségviselők, így a kormánytagok neve és beosztása nyilvános adatnak minősül. Péterfalvi Attila szerint viszont ezt a rendelkezést visszamenőlegesen a pártállami időszakra nem lehet alkalmazni, mert a jogszabály a rendszerváltás után a jogállami viszonyokat figyelembe véve jött létre.
Tóth Károly azza is érvelt, hogy a hozzájárulásokat csak úgy tudják megkérni, ha nyilvánosságra hozzák az érintettek névsorát.
Erre az adatvédelmi biztos úgy reagált, hogy a vizsgált személyi kör hozzájárulását egy tájékoztató levélben lehetne megkérni.
Mécs Imre, a testület SZDSZ-es elnöke az elhangzottakat úgy öszszegezte, hogy a bizottság létrejötte és működése törvényes, és szerinte az adatok nyilvánosságra hozatala is törvényen alapul.
Az ülésen egyedüli ellenzékiként jelen lévő Csáky András (MDF) törvénytelennek nevezte a bizottság tevékenységét, amelyben – mint mondta – a törvényes rend helyreállításáig nem kíván részt venni. Az ellenzéki politikus kijelentette: jogkövető magatartást vár el a kormánypárti képviselőktől.
A tanácskozás után Mécs Imre elmondta: a szocialista és szabad demokrata képviselők parlamenti határozati javaslatot terveznek benyújtani, és szándékaik szerint ehhez az előterjesztéshez mellékletként csatolnák az általuk érintettnek talált személyek nevét is tartalmazó jelentéstervezetet. Erre – Mécs szerint – várhatóan szeptember első felében kerülhet sor.
Tóth Károly (MSZP) korábbi bejelentésével ellentétben a tegnapi ülésen nem hozta nyilvánosságra annak a tíz politikusnak a nevét, akikről – szerinte – egyértelműen bebizonyosodott, hogy a rendszerváltozás előtt együttműködtek az állambiztonsági szolgálatokkal. A szocialista képviselő hangsúlyozta, hogy nem akar „partizánakciót” végrehajtani, ugyanakkor hozzátette: megpróbálja meggyőzni Mécs Imrét az adatok mielőbbi nyilvánosságra hozataláról.
Boros Imre az MTI-nek tegnap eljuttatott nyilatkozatában kijelentette, hogy nem volt tagja az állambiztonsági szolgálatnak. A politikus változatlanul állítja, hogy a sajtóban közölt iratok koholmányok és hamisítványok. Az MDF-es parlamenti képviselő, az Orbán-kormány PHARE-minisztere arra reagált, hogy Dávid Ibolya, a demokrata fórum elnöke hétfőn megvonta tőle bizalmát, mondván, Boros Imre aznapi nyilvános közlése ellentmondásban van korábbi nyilatkozatával, amely szerint nem működött együtt az állambiztonsági szervekkel, a III-as főcsoportfőnökség egyetlen osztályával vagy munkatársával sem.
„A politikai szavahihetőség elvesztésének előszobája a rossz memória. A frakció alakításakor ugyanis arról kellett nyilatkozni, hogy belépünk-e az MDF-frakcióba.” Hozzátette: „Az inkriminált második nyilatkozatot az elnök aszszony meglehetősen indiszponált állapotban akkor kérte a frakciótagoktól, amikor rájött, hogy a Medgyessyt vizsgáló bizottsággal lavinát indított el, hiszen a bizonyítás lehetőségét átadta a politikai ellenfélnek.” Ma is nemmel felelek arra a kérdésre, hogy tagja voltam-e a titkosszolgálatnak – írta Boros Imre. Szerinte ez nem mond ellent annak, hogy egy hosszú ideig elhúzódó büntető- és polgári peres eljárásban koholt devizabűnténybe keveréssel zsarolták és az MNB-től való kilépése után rövid ideig sakkban is tartották.
Balsai István, az MDF frakcióvezetője lapunknak úgy fogalmazott: az ügy tisztázása hosszas és komoly vizsgálatot igényel, a képviselőcsoport ezt megteszi, de „nem a sajtót követi”. Dávid Ibolya nyilatkozatával kapcsolatban megjegyezte: az elnök asszony csak egyike az MDF-frakció 24 tagjának, ez az ő véleménye, a képviselőcsoport még nem alakította ki álláspontját Borosról.
Újabb volt miniszter cáfol. Kádár Béla az MTI-nek adott nyilatkozata szerint soha nem írt alá beszervezési nyilatkozatot, jelentést nem készített, a Magyar Tudományos Akadémiának írt úti jelentéseinek másolatát az állambiztonsági szervekhez nem juttatta el, javadalmazásban vagy egyéb kedvezményben nem részesült. Az Antall-kormány nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős minisztere tegnap elmondta: adott egy nyilatkozatot a Mécs-bizottságnak, miszerint nincs ismerete arról, hogy a „szervek” annak idején – tudtán kívül – kiről, milyen dossziékat állítottak össze. Az akadémikus arra a sajtóban napvilágot látott feltételezésre reagált így, amely szerint korábban titkosszolgálati tevékenységet folytatott volna. Kádár Béla kifejezte reményét, hogy ha a bizottság nyilvánosságra hozza állásfoglalását, „akkor ezekre a jelenleg meglehetősen meghurcolásjellegű dolgokra fény derül”. Megjegyezte: a kor viszonyait ismerők közvetett bizonyítéknak is felfoghatják, hogy 1973-ban nyújtott be telefonigénylést, és csak 1988-ban kapta meg, ami atipikus lett volna a feltételezett esetben. (MTI)
Kényszersorozás: fojtogattak egy férfit az emberrablók + videó
