Vegyes hatások érték az elmúlt napokban a világ tőkepiacait, ahol csütörtökig a jó hírekre reagáltak élénkebben a befektetők, de pénteken a kedvezőtlen amerikai makroadatok megfékezték az árfolyamok emelkedését. Hasonló pályát írt le a BUX is, mint a külföldi indexek: csütörtökig emelkedett, majd a hét utolsó napján valamelyest veszített értékéből. Mindezek eredményeként a pesti börze indexe 7294 ponton állapodott meg, 4,08 százalékkal az egy héttel korábbi szintje fölött. A részvényforgalom csütörtökön mutatott biztató változást, hiszen a korábbi három-öt milliárd forint közötti mennyiség duplájára szaladt fel a megkötött ügyletek együttes értéke. A lendületes üzletmenet egyetlen szépséghibája, hogy az szinte kizárólag a Mol iránt váratlanul feltámadt érdeklődésnek tudható be.
Mol-akció
Kisebb vitát váltott ki egy internetes fórumon a befektetők között a Mol ama lépése, hogy az olajtársaság néhány nappal a gyorsjelentésének közzététele előtt, augusztus 6-tól 12-ig összesen 78 ezer darab saját részvényt vásárolt. A gyorsjelentés 14-i megjelenéséig árfolyam-karbantartó lépésnek tűnt a tranzakció, s elterjedt olyan spekuláció is, miszerint a Mol ezzel valamely konkurensének részvényvásárlását szándékozik megelőzni. Amint azonban nyilvánosságra került az első félévről szóló tőzsdei jelentés, amelyben kiugró, 39 milliárd forintos nyereségről adott számot a társaság, új megvilágításba került a sajátrészvény-tranzakció. Mivel a menedzsment már ismerte a jó adatokat, volt, aki bennfentes kereskedelmet emlegetett. Valójában az minősült volna bennfentes kereskedésnek, ha valamely vezető saját számlájára vásárolt volna ekkor Mol-részvényt. A társaság egy korábbi közgyűlési felhatalmazás alapján, az erre vonatkozó szabályok betartásával tette, amit tett, s amennyiben az ügylet hasznot hoz, az valamennyi részvényes számára előnyös. Egy hét elteltével egyébként minimum 13-15 százalék közötti nyereséget hozhatott a társaság számlájára a részvényvásárlás. Az ügylet indoklásakor Mosonyi György vezérigazgató arra emlékeztetett: a Mol továbbra is részt kíván venni a térség olajipari konszolidációjában, s ehhez nagyobb mozgásteret biztosít számukra, ha vannak saját részvényeik.
Stabilan kétezer forint fölé segítette az OTP részvények árfolyamát a társaság első féléves jelentése. A hét végéig 4,12 százalékkal drágult a papír. A legnagyobb magyar bank 25,76 milliárd forint konszolidált nyereségről adott számot, amely 17 százalékos bővülést tartalmaz az előző féléves nyereségadathoz képest. Az OTP-csoporton belül a bank nem csak a nyereségtömeg zömét – 21,6 milliárd forint – hozta, hanem a dinamikát is, hiszen a pénzintézet 21,6 százalékkal növelte nyereségét ebben az időszakban. A vállalatcsoport tovább bővült, a konszolidáció 18 cégre terjedt ki teljeskörűen, további 19-re részben. Új tagok a szlovák IRB, a hazai BÁV, valamint az OTP jelzálogbankja és pénztárszolgáltatója. Kevés gyorsjelentésben olvashatni mostanában hasonlót: a bank az első félévben 427 fővel növelte alkalmazottainak számát, amely így 8566 főre emelkedett.
Új stratégia
Volt néhány jobb napja a Matávnak is az elmúlt időszakban, a hetet mégis negyed százalékos árfolyamveszteséggel zárta. A tünetek ismertek, s a korábbi képen a legújabb tőzsdei jelentés sem változtatott. Az idei első félévben 52,6 milliárd forintos profitot könyvelt el a Matáv, amely 4,7 százalékkal maradt el az előző év hasonló időszakának teljesítményétől. A befektetők hosszú ideje azért tartózkodnak a Matáv részvényeitől, mert legnagyobb tulajdonosa, a Deutsche Telekom (DT) hatalmas adósságokkal küszködik, s a negatív tőkepiaci megítélés rávetül a vétlen leányvállalatára is. A DT új stratégiáját november végén hozza nyilvánosságra a közelmúltban megújított igazgatóság – nyilatkozott az MTI-nek pénteken a német társaság szóvivője. Egyelőre eldöntetlen, hogy a kiterjedt nemzetközi érdekeltségi rendszerű társaság mely területekről fog visszavonulni. A 65 milliárd eurós adósságállományt a jövő év végéig szeretnék ötvenmilliárd euróra csökkenteni, s ezért bizonyosan számos érdekeltségét értékesíteni fogja a DT.
Lengyel akvizíció
Nem okozott árfolyam-emelkedést a Richter-részvények piacán az a múlt heti hír, amely szerint a magyar vállalat megvásárolhatja a lengyel GZF Polfa gyógyszergyárat. A Richter vásárlási szándéka tavaly óta ismert volt, s egyedüli pályázóként a piac esélyesként tartotta számon. Ennek megfelelően a hétfői hivatalos bejelentés a lengyel kincstárügyi minisztérium részéről nem okozott eufóriát. Mint ahogy a korábban publikált első féléves tőzsdei gyorsjelentés sem indított el befektetői offenzívát. Pedig a dollár árfolyamának gyengülése ellenére 12,4 százalékkal nőtt a nyereség az első félévben. A nemzetközi számviteli szabályok szerint készült, nem konszolidált mérleg 13,5 milliárd forint profitot mutat, amelyből 9,8 milliárd forint az üzemi eredmény, mintegy négymilliárd pedig a pénzügyi műveletek eredménye. A 48,1 milliárd forint árbevétel növelése nagyobbrészt belföldön történt, de az exportpiaci értékesítés is bővült. Idehaza 20,7 százalékos forgalomnövekedés zajlott le. Ehhez hozzájárult, hogy a nagykereskedők a nem támogatott termékek július 1-jei áremelése előtt feltöltötték raktárkészleteiket. Az exportból származó árbevétel 123,2 millió dollár volt az első félévben, 10,9 százalékkal haladta meg a tavalyi első félévit.
A hét legnagyobb vesztesei a közepes likviditású részvények közül kerültek ki. Öt százaléknál többet veszített árfolyamából a gyorsjelentési időszakban a Danubius, az Econet, a Rába, 7,3-at a Zalakerámia és több mint tíz százalékkal lett olcsóbb a Synergon. Az IT cég javuló formát mutatott az első félévben, de ez csak arra volt elég, hogy a tavalyi első hat hónapban elszenvedett 410 millió forintos veszteséget az idén 3,14 millió forintra mérsékeljék. Czakó Ferenc elnök-vezérigazgató az év végére már nyereségre számít – mondta el a gyorsjelentés adatainak ismertetésekor. Czakó Ferenc a magasabb nyereségtartalmú szolgáltatások nagyobb arányú értékesítésétől várja a gazdálkodás egyensúlyba kerülését.
antiszemitizmus
Belefáradtak az emberek a baloldali ideológiába
