Egyesek szerint több mint jelképes, hogy a Föld-csúcsra éppen Afrikában kerül sor, hiszen a fekete kontinens a helyszínen és a legdrámaibban jeleníti meg a világ országaiból érkező 50-65 ezer küldöttnek, köztük mintegy 100 állam- és kormányfőnek a szociális fejlődés, a természeti erőforrás-védelem és a szegénység nyomasztó gondjait. A tíznapos tanácskozás kritikusai ugyanakkor máris nemtetszésüknek adtak hangot a sok tervbe vett vacsora, koktél, parti és bankett miatt, emlékeztetve arra, hogy a világértekezlet 50 millió dolláros költségvetéséből számos szenvedő emberen segíthettek volna, hiszen csak Afrika déli részén 13 millióra tehető azok száma, akiket éhhalál fenyeget.
Más összefüggésben, de ugyancsak az aggódók igazát támasztotta alá James Wolfensohn, a Világbank elnöke, aki a La Libre Belgique hasábjain gyakorlatilag „hivatalosan” elismerte, hogy válságos a helyzet a világon. Ebből csupán akkor lehet kiút – vélekedett –, ha a Johannesburgban összegyűlő politikai vezetőkben és más döntéshozókban lesz elég bátorság a megfelelő kötelezettségek vállalására és teljesítésére. Előretekintve 2050-ig, a Világbank becslése szerint bolygónk népessége addigra 50 százalékkal, 9 milliárdra nő, a hazai össztermék pedig megnégyszereződik és eléri a 140 billió dollárt. Ilyen fejlődési ütem mellett csak jobb politikákkal és stabilabb intézményekkel lehet elkerülni a fejlesztési erőfeszítések meghiúsításával fenyegető társadalmi és környezeti feszültségeket – szögezte le Wolfensohn a belga lapban. Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy ha a jelenlegi irányzatok maradnak, akkor 2050-re világméretekben több mint háromszorosára nő a szén-dioxid-kibocsátás és több mint kétszeresére emelkedik a világ élelmiszer-szükséglete, s ez utóbbi nem sok jót ígér Afrikának, mert ott az élelmiszer-termelés már most is lassabban nő, mint a népesség.
A Föld-csúcson kívül is tartanak különböző összejöveteleket, tiltakozó megmozdulásokat a civil szervezetek képviselői. Ők már tegnap megkezdték ellen-csúcstalálkozójukat, miután kitiltották őket a város nyomornegyedeiből, és többször összecsaptak az ENSZ-világértekezlet „megvédésére” kivezényelt 8 ezer főből álló dél-afrikai rendőri készültség egyes alakulataival. A demonstrálók azonban elszántak, ekként sajnálatos módon Johannesburgban is megismétlődhetnek azok a félelmetes jelenetek, amelyeknek 2000 decemberében a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO seattle-i értekezletén és 2001 nyarán a G–8 csoport genovai csúcstalálkozóján lehettünk tanúi. A hivatalos politikai gyakorlat ellen tiltakozók egy hatalmas demonstrációra készülnek a Földért, amely Johannesburg szegénynegyedéből, Alexandrából indul az üzleti luxusnegyedbe, Sandtonba, ahol a világértekezletet tartják.
***
Mi történt Rió óta? 1992, Rio de Janeiro – Az ENSZ égisze alatt tartott Föld-csúcs elfogadta a XXI. század akciótervét s a résztvevők többsége aláírta a Föld klímájának megóvásáról szóló megállapodást. 1997, Kiotó – A Japánban megrendezett környezetvédelmi ENSZ-konferencián a globális felmelegedés témaköre állt a középpontban. 2001, Stockholm – A XXI. század első átfogó környezetvédelmi megállapodása született meg, amikor a svéd fővárosban megrendezett konferencián 12 tartós, környezeti méreg, organikus szennyezőanyag gyártásának és alkalmazásának tilalmáról szóló egyezmény életbelépéséhez adta hozzájárulását. 2001, Bonn – A kiotói jegyzőkönyv életbe léptetésével kapcsolatos utókonferencián – miután az Egyesült Államok visszalépett a ratifikálásától s Japán és néhány más ország is fenntartásait hangoztatta – 180 ország képviselői kompromisszumos megállapodást fogadtak el. A megegyezésnek köszönhetően az Egyesült Államok nélkül is hatályba léphet a kiotói egyezmény. (MTI)
Visszafoglalás – A posztmodern és a posztstrukturalizmus + videó
