Újabb hazai biztosító, az AXA maximálta a napokban az árvízkár esetén ügyfeleinek együttesen kifizethető kártérítés összegét – értesült a Magyar Nemzet. A társaság által pár hete a partner brókercégekhez kiküldött – s lapunkhoz eljutott – körlevelében ez áll: a jövőben csak olyan záradékkal köthetők meg elemi kárra szóló biztosításaik, amely szerint árvíz- vagy földrengéskárnál a biztosítottaknak legfeljebb kétmilliárd forint együttes kifizetés juthat. Ha az összkár ennél nagyobb, e pénzt osztják szét arányosan. Magyarul: nagy baj esetén bizonyos kárrészt nem fizetnek ki, hiába van a díjfizető ügyfeleknek együttesen nagyobb összegre szóló érvényes biztosítása.
Az AXA bizalmas körlevelét még július végén, az első árvizeket megelőzően küldte ki. Ennek nem volt köze a mostani katasztrófakárokhoz, véletlen az egybeesés – magyarázta Ertl Pál lakossági ügyekért felelős igazgatósági tag. Hangsúlyozta: a tavalyi amerikai terrortámadások nyomán az általuk ipari és lakossági katasztrófakockázatokra fizetett viszontbiztosítási díj több száz százalékkal (jó félmilliárd forinttal) nőtt. Ennek mérséklésére kényszerültek július 25-én a kifizetések limitálására. Ismeretes: 2001. szeptember 11-e olyan kártérítési hullámot indított el a világ viszontbiztosítási piacán, hogy az üzletággal foglalkozó cégek csak a korábbinál jóval drágábban vállalják át a kockázatot a biztosítóktól. Eddig azonban úgy tűnt: ez itthon csak a vállalati biztosítási ágat érintheti.
Úgy tudjuk, egy másik biztosítónál, a Generali-Providenciánál is van hasonló kárlimit. Hajas Gábor, a cég lakásbiztosítási osztályvezetője kérdésünkre elismerte: az 1993-ig szerződött ügyfelek árvízkáraira valóban együttesen maximum kétszázmillió forintot fizetnek ki. Hozzátette viszont: a Generali az elmúlt évtizedben többször módosította lakásbiztosítási módozatát, s az újabb ügyfélcsoportokra mindig magasabb limiteket szabtak. Így az összkárnál jelenleg öt–hétmilliárd forint a plafon, miközben tavaly összesen 400 millió forint árvízkárt regisztráltak.
A borsodi árvizek nyomán a Generali-Providenciához 10–15 millió, a dunai áradás kapcsán – ami után mintegy 70 károsult ügyfél jelentkezett – 25 millió forintnyi összegben érkezett kárbejelentés. Utóbbi mértéke várhatóan még 30-40 millió forintra nőhet – közölte Kiss Attiláné kárrendezési osztályvezető.
Az AXA a két árhullám nyomán pár tucat kárbejelentést és 15 millió forintnyi kárt regisztrált.
Az Allianz Hungária Biztosítóhoz eddig 2400 kárbejelentés futott be Borsod megyéből és a Duna mentéről. A felmért károk volumene meghaladja a 125 millió forintot, amiből a társaság 46 milliót már ki is utalt – nyilatkozta Sipos József ügyvezető igazgató. Az Allianz Hungária (amelynek előzetesen elkülönített félmilliárd forintos pénzösszege várhatóan bőven elegendő lesz a mostani kifizetésekre) 20–500 ezer forintos előlegeket fizet az érintetteknek. Az OTP-Garanciánál 100 ügyfél jelentett be kárt, ezek összege 30 millió forintra rúg – tudatta a társaság. Az ÁB-Aegon honlapja szerint augusztus eleje és közepe közt 3500 kárra csaknem 200 millió forintot fizetnek ki.
***
Ártérit nem, vályogházat viszont biztosítanak. Az állammal folytatott szakértői tárgyalásokon a biztosítók felvethetik: az ár- és hullámterekbe önkormányzati építési engedéllyel felhúzott ingatlanok egy része is szabálytalanul épült fel, hiszen a település előzetesen nem kérte ki a helyi vízügyi hatóság véleményét – tudtuk meg a biztosítótársaságoktól. A kormányzat jövő hónap végéig szeretne megoldást találni a szakmával az engedéllyel felépült ártéri házak biztosítására. A Magyar Biztosítók Szövetsége viszont a múlt héten közös állásfoglalást küldött szét tagjainak. Eszerint ma egyetlen társaság sem vállal kockázatot ártérben, a „biztos kárra”. Gáton túli vályogházat viszont – külön elbírálás után – a legtöbben biztosítanak, noha az ÁB-Aegon tavaly ősszel tízezer (nem csak vályogos) veszélyes tiszai szerződést mondott fel.
Tört-zúzott egy horvát rendszámú furgon az M6-os pihenőjében
