Magas a 2003-as inflációs kockázat

Ebben az évben már majdnem biztos, hogy a célsávon belül tartható az infláció. A 2003-as 4,5 százalékos jegybanki cél a várható áremelések, a túl magas bérkiáramlás és a kedvezőtlen egyensúlyi adatok miatt ugyanakkor azonban túl nagy kockázatot rejt magában.

Ismét egyeznek a jegybank és az elemzők inflációs várakozásai, legalábbis erre az évre vonatkozóan: a piac és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyaránt 5–5,5 százalék közötti éves, átlagos inflációval számol. A júliusi, 4,6 százalékos évtizedes mélypont után ugyanakkor az elemzők az év hátralévő hónapjaira enyhe emelkedéssel számolnak. (A Reuters elemzői konszenzusa erre az évre 5,41 százalék.)
A jövő évi prognózissal kapcsolatban ugyanakkor egyelőre túl sok kérdőjel mutatkozik: erre az MNB a legutóbbi inflációs jelentésében is felhívta a figyelmet. A jegybanki előrejelzés, s így a monetáris kondíciók az Európai Bizottságnak elküldött középtávú gazdaságpolitikai program (PEP) alappályájával öszszehangoltak, így a prognózis pontossága a jegybank szerint a program megvalósulásán is múlik.
Meghatározó szerepe lesz például annak, hogy a kormány az érdekegyeztető szervezeteken keresztül tudja-e verni a versenyszférában 2003-ra tervezett, bruttó ötszázalékos keresetemelési tervet. Ez szakértők szerint minden bizonnyal komoly akadályokba ütközik, tekintettel a közszférában végrehajtandó béremelésekre, illetve az utóbbi időszak jelentős keresetnövekedésére. A bérkiáramlás várható mértékének meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy ez év szeptembertől 50 százalékkal emelkedik a közalkalmazottak bére, 2003-ban pedig életbe lép a köztisztviselők béremelésének második üteme. A minimálbér átlagkeresethez viszonyított aránya számottevően jobb lett, hiszen az 2001-ben és az idén csaknem duplájára emelkedett, és szeptembertől – legalábbis az alkalmazottak számára – adómentes lesz. A „diplomás-minimálbér” bevezetése újabb keresetnövekedést jelent a közszférában.
Az államháztartási deficitet is csökkenteni kell, a hiány – az ESA 95-ös elszámolási rendszer szerint – jövőre már nem haladhatja meg a 4,5 százalékot. (2002-re a pénzügyi tárca 5,5-6 százalékos deficittel számol.) A fiskális szigor szükségességére a jegybank is felhívta a figyelmet: a jegybankelnök korábbi nyilatkozataiban többször utalt arra, hogy nem lenne szerencsés, ha a monetáris politikának a lazuló költségvetési politika miatt kellene szigorodnia.
Fontos körülmény a regulált árak várható emelése is, amelynek tervezett mértékét a kormány még nem tette közzé. Az viszont majdnem biztos, hogy a szabályozott áras termékcsoportok esetében inflációt meghaladó áremelésre kerül sor, hiszen a fogyasztói kosár nyolcvan százalékát kitevő piaci áras termékeknél csak négyszázalékos fogyasztóiár-növekedéssel számol a kormányzat. A jegybank inflációs jelentésében közzétett kalkulációjában hat százalék szerepel.