Modellezhető a klímaváltozás?

Európa-szerte félelmet keltett a szokatlan időjárás, az augusztusi árvíz, amely évszázados rekordokat döntött meg. Kérdés, hogy mindez már a sokat emlegetett éghajlatváltozás, netán a klímakatasztrófa kezdete-e, vagy csupán az időjárás szeszélyeiről van szó. A német Der Spiegel hírmagazin két neves tudóst szólaltatott meg, akik homlokegyenest ellenkezően vélekednek a témáról.

Mojib Latif vezeti azt a hamburgi kutatócsoportot, amelynek nevéhez fűződik egy számítógépes klímamodell kifejlesztése. A rendszer – egyedülálló módon – képes megbecsülni a világ légkörének alakulását. Munkáik közül a legjobban az Amerikában az utóbbi években tomboló híres-hírhedt El Nino-jelenség prognosztizálására a legbüszkébbek. Mojib Latif a Der Spiegelben figyelmeztetett: az utóbbi ezer évben az előző évtized volt a legmelegebb, és még soha ilyen gyorsan nem növekedett a Föld átlaghőmérséklete. Ma kétszer olyan gyakoriak a nagy esőzések, mint száz éve. Modelljük szerint ez a tendencia a jövőben csak fokozódni fog. Az éghajlatváltozást okozó három nagy tényező – a vulkánkitörések, a Nap-aktivitás ciklikus változásai, valamint az emberi tevékenység – mindegyik sajátos „ujjlenyomatot” hagy bolygónk klímáján. Jelenleg az emberi beavatkozás okozta eltérés a legjellemzőbb – állítja.
Heinz Miller, egy másik neves, Bremerhavenben működő kutatócsoport vezetője ugyanakkor nem osztja kollégája álláspontját. Szerinte a Föld klímája egy nagyon bonyolult, összetett rendszer, a tudomány még ma sem érti teljesen a működését. – Nem tudjuk például, hogy a melegedő éghajlatban a felhők lehűlést vagy épp ellenkezőleg, felmelegedést okoznak-e.
A bremerhaveni kutatócsoport ezért kételkedik abban, hogy bolygónk klímáját pontosan modellezni lehetne, kritizálta a hamburgi csapat egyszer már jól vizsgázó programját. Hozzáfűzte: elismerik a globális felmelegedés tényét, de mivel nincs elég adatuk, nem látják bizonyítottnak, hogy azt emberi tevékenység okozza. Földünk életében mindig is voltak ciklikus hőmérséklet-változások, lehet, hogy most is egy szokásos felmelegedési periódusban járunk. Szerinte a jelenlegi nagy árvizek nem függnek össze az üvegházhatás erősödésével, s az emberi, mesterséges beavatkozással is csak annyira, hogy a folyószabályozások miatt elvesztek a természetes árterek. Mojib Latif azonban leszögezte: az emberiségnek nem szabad az éghajlati folyamatokba „belepiszkálnia”, mert óriási, ma még felbecsülhetetlen károkat okozhatunk. Felhívta a figyelmet arra: a klíma változása Európában nem lesz egyenletes: a kontinens északi része nedvesebb lesz, míg a mediterráneum térsége szárazabb. A két kutató egyetért abban, hogy az egyes területeken várható pontos változást ma lehetetlenség megmondani. Közösen hangsúlyozzák: ezek az ingadozások nem jelentenek „katasztrófát” – ezt a szót szenzációhajhásznak érzik.