Az idei év első fél évében a bruttó nominális átlagkereset 18,3 százalékkal, a nettó átlagkereset 17,9 százalékkal, a reálkereset – a fogyasztóiár-index 5,9 százalékos növekedése mellett – 11,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem 119 200 Ft volt, ez 17,4 százalékos növekedést jelent az egy évvel ezelőttihez képest. A munkajövedelem kereseten felüli része munkavállalónként átlagosan négy százalék volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi összefoglalójából.
Ebben az időszakban a nemzetgazdaság legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásainál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél átlagosan 2,7 millióan álltak alkalmazásban, 0,3 százalékkal kevesebben mint az előző év azonos időszakában. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének 18,3 százalékos növekedésén belül a versenyszférát 14,2 százalékos, a költségvetést 28,7 százalékos keresetemelkedés jellemezte.
A legjobban fizető gazdasági ágazat a pénzügyi tevékenység volt (232 400 Ft), ezt követte a vegyipar (157 000 Ft), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (156 400 Ft), a villamosenergia-, gáz-, vízellátás (143 300 Ft), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (127 700 Ft), a szállítás, raktározás, posta, távközlés (125 100 Ft), valamint a gépipar (121 600 Ft). Legkevesebbet a textília-, textiláru-, bőrtermék-, lábbeligyártásban (67 600 Ft), a szociális ellátásban (72 000 Ft), a máshova nem sorolt feldolgozóiparban (76 000 Ft), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (76 200 Ft), illetve a mezőgazdaságban (79 100 Ft) dolgozók kerestek.
Ursula von der Leyen az EU érdekeivel ellentétes vörös vonalakat húzogat + videó
