Rijád két tűz között

Kenyértörés lehetséges az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia között. Amerika ugyanis úgy döntött, gazdaságának működtetéséhez szükséges kőolajmennyiség egy részét ezentúl Nigériából fogja beszerezni, s ezzel újabb lépést tesz a nagy szaúdi olajkutakról való végleges leszakadás felé. Ez pedig azt is jelentheti, hogy Szaúd-Arábia az Egyesült Államok leghűségesebb arab szövetségeséből lator állammá válhat.
Az amerikaiak már most úgy tartják, Rijád és Bagdad között csak az olaj a különbség. Szaúd-Arábia ellen a szeptember 11-i terrorcselekmények óta folyamatos a hangulatkeltés a tengerentúlon. Tudvalevő, hogy az elkövetők közül tizenöten szaúdi állampolgárok voltak, így Amerika számára Szaúd-Arábia átkerült a „szükséges nagyon rossz” kategóriájába. A politikai magazinok kéthetente írnak a sivatagi monarchiáról mint a helyzet kulcsáról. Ám ha Amerika véghez tudja vinni terrorizmusellenes harcának leple alatt a világ gazdasági reformját, az arab világ kulcsa könnyen Bagdadba kerülhet át. Egyes elemzők szerint Irak majdnem ugyanolyan gazdag kőolajban, mint a szaúdiak. A Szaddám Huszein megdöntésére irányuló kísérlet új olajszállítót adna Washingtonnak. Az Amerika-barát vezetés segíthet egy „vegytiszta” arab országból szállítani a tengerentúli gépekhez szükséges üzemanyagot. Szaúd-Arábia pedig – bármilyen nagy is volt a részesedése az olajüzletből – megmarad kietlen sivatagnak, amely kincsét csak ENSZ-megszorításokkal értékesítheti.
Az ilyen amerikai felfogás a rijádi királyi ház különleges helyzetét használja fel munícióként. Való igaz, az al-Szaúd dinasztia tavaly szeptember 11-e óta már nem úgy néz a világ szemébe, mint annak előtte. Fahd király és Abdullah herceg uralkodása világpolitikai szempontból nagyon ingataggá vált, mivel meg kell találnia az arany középutat a Nyugat-barát viselkedés és saját lakosságának néha különösen kemény iszlám gondolkodása között. Rijád úgy döntött, a Prince Sultan légibázist nem használhatják az amerikaiak Irak elleni támadásukhoz. Az itt állomásozó hatezer amerikai katona úgyis régóta problémát okoz az érzékeny lelkű szaúdiaknak. Amerika ugyanis a világ egyetlen országa, amely teljes mellszélességgel kiáll Izrael mellett. Rijád pedig épp az ügyben majdnem teljes konszenzust próbálja meglovagolni. Minthogy Szaúd-Arábia az iszlám világ legszentebb országa, egyedül próbálja az arab országok álláspontját képviselni az izraeli–palesztin viszályban. Szaúd-Arábia így két tűz között van. Ha követi eddigi Nyugat-barát politikáját, saját népe nem bízik többet a királyi házban. Ha viszont ellene szegül az „egyedül üdvözítő” amerikai demokráciának, eleshet attól a támogatástól, amelyet oly sok éven át élvezett a tengerentúlról. Ha így történik, talán egy kicsit többet fogunk tudni a terrorellenes háború céljairól.