Szakadó szocialisták Szigetszentmiklóson

Szigetszentmiklóson 61 főből 42-en léptek ki az MSZP-ből. A kilépő szocialisták önálló szervezetet alapítottak, és a jelenlegi, független polgármestert támogatják az őszi önkormányzati választásokon. A pártkönyvüket visszaadók nyílt levélben tájékoztatták a pártvezetést, de választ nem kaptak.

Czirják Imre
2002. 08. 23. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szigetszentmiklósi MSZP-szervezet 61 fős tagságából 42-en adták vissza tagkönyvüket és léptek ki a pártból. A szigetszentmiklósi 42 volt szocialista párttag hároméves meghurcoltatás, feljelentgetések és fenyegetések sorozata után jutott erre a döntésre. A szigetszentmiklósi volt párttagok lépésükről nyílt levélben tájékoztatták Kovács László pártelnököt, ám most sem kaptak semmilyen választ a pártvezetéstől.
A szigetszentmiklósi MSZP-szervezet kálváriája három évvel ezelőtt, 1999 augusztusában kezdődött, amikor a kisebbségnek nem sikerült Kopácsi Ibolya ellenében saját emberét, Szilágyi Zoltánt elnökké választania. (Akkoriban a rendőrségen okirat-hamisítással vádolták Kopácsi Ibolyát, akivel szemben azóta megszüntették az eljárást.) A vita akkor folytatódott, amikor a választókörzetben lévő három pártszervezet döntése alapján nem a szocialista pártvezetéssel közismerten jó kapcsolatokat ápoló Varju László lett a szocialisták képviselőjelöltje. (Varju a Horn-kormány alatt annak a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány kuratóriumának volt az elnöke, amelyet hanyag, vagyonvesztő gazdálkodása miatt számos bírálat ért.)
A Pest megyei vezetés támogatásával az MSZP országos etikai és egyeztető bizottsága 2000 őszén feloszlatta a szigetszentmiklósi szervezetet, így sikerült végül is Varju Lászlót országgyűlési képviselővé jelöltetni. Varju listán jutott be a parlamentbe, ám ő lett a szocialista frakció igazgatója. A szigetszentmiklósi párttagok azonban nem nyugodtak bele a bizottság döntésébe, azt a bíróságnál megtámadták. Azért ott, mert mint kilépésüket ismertető nyílt levelükben is írják: az önmagát demokratikus pártnak nevező MSZP-ben az etikai bizottság döntése ellen nincs jogorvoslati lehetőség. A Fővárosi Bíróság ez év elején elsőfokú döntésével a szigetszentmiklósi pártszervezet többségének adott igazat azzal, hogy a feloszlató döntés jogellenes volt. Az MSZP vezetése azonban megfellebbezte elsőfokú határozatát. A taktika annyiban sikeres volt, hogy másodfokon a feloszlató döntést jóváhagyta a bíróság, illetve arról nem nyilatkozott, hanem azt mondta ki: a szentmiklósi „volt” pártszervezet nem perképes, csak tagjai fordulhattak volna egyénileg a Fővárosi Bírósághoz.
A 42 MSZP-s ekkor döntött úgy: visszaadja párttagkönyvét. Csalódottságukat növelte, hogy csak a bíróságon tudták meg, milyen vádakkal illette őket a kisebbség a pártvezetéshez intézett leveleiben. Sztálinista módszereket emlegettek, különösen azért, mert ők hiába kilincseltek a Köztársaság téri pártvezetésnél, érdemben nem hallgatta meg őket senki. Levelükben azt írják többek között: „A választásokon természetesen mi is a kormányváltás mellett szavaztunk. A sors fintora, hogy a mi szavazataink is segítettek abban, hogy a bennünket félreállító megyeiek előkelő, listás helyeikről oda jutottak, ahová eltervezték, egyesek számára még komoly frakciómegbízatás is termett!”
A harcnak nincs vége, Varju László Taksonyban jelöltette magát polgármesternek, egyik legfőbb támogatója, Horváth István pedig Szigetszentmiklóson az MSZP színeiben. A kilépő szocialisták megalakították a Szöszit, a Szövetség Szigetszentmiklósért Egyesületet, minden körzetben önálló jelöltet állítottak, és a jelenlegi, független polgármestert támogatják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.