Az Andrássy Gyula Deutschsprachige Universität Budapest szeptemberi megnyitását Orbán Viktor, a polgári kormány miniszterelnöke csaknem egy esztendeje, 2001. szeptember 5-én jelentette be az ausztriai Melkben, az osztrák, a baden-württembergi és a bajor miniszterelnök részvételével tartott második Kis-Duna menti csúcsot követő sajtóértekezleten. Ugyanezen a napon Pálinkás József oktatási miniszter hivatalában fogadta Erwin Huber bajor államminisztert, akivel többek között az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemről folytatott megbeszélést. Erwin Huber akkor hangsúlyozta azt az Európában általánossá vált felismerést, hogy az oktatás minősége rendkívüli hatással van az egyes országok versenyképességére. Ebben az összefüggésben különös jelentőséget nyer az egyetem létrehozása – tette hozzá. A magyar kormány 2001 áprilisában hozott határozatával megnyitotta az utat az Andrássy-egyetem létrehozása előtt – emelte ki az akkori magyar oktatási miniszter, aki úgy vélte, hogy mindez tovább erősíti Magyarország gazdasági, politikai, kulturális kapcsolatát Németországgal és a német nyelvterületekkel.
A Magyar Akkreditációs Bizottság határozata alapján az egyetemen kétéves posztgraduális szakirányú továbbképzésként oktatnak majd. Három szakirány közül választhatnak a hallgatók: összehasonlító állam- és jogtudomány, Közép-Európa-tanulmányok, valamint nemzetközi gazdasági (és üzleti) kapcsolatok, nemzetközi vállalkozások. Az oktatók többségét azok a magyar és német nyelvterületről érkező professzorok, docensek, valamint gyakorlati szakemberek alkotják, akik rangos egyetemeken kutató és oktató tevékenységük magas színvonalát már bizonyították. Az együttműködő külföldi oktatási intézmények között található például a heidelbergi és a bayreuthi egyetem. A német nyelven oktató egyetem alapító rektora Hazai György akadémikus professzor.
Egy évfolyamra 75 hallgató kerülhet be. A mostani tanévben a még le nem zárult felvételik tapasztalatai alapján előreláthatólag negyvenöt-ötven hallgató kezdi meg tanulmányait. A felvételin a németnyelv-tudást és az általános műveltséget is felmérik, emellett a leendő diákoknak ismerniük kell Közép-Európa gazdasági és társadalmi összefüggéseit. Az egyetemen ma tartják a pótfelvételiket.
A magyarországi diákok mellett Németországból, Ausztriából, Moldáviából, Szlovéniából és Romániából érkeztek hallgatók.
Bármilyen főiskolai vagy egyetemi végzettségű diplomás jelentkezhetett a szakokra, egyedül az összehasonlító állam- és jogtudomány szakhoz volt követelmény a jogi egyetemi oklevél.
Az első évfolyam megkezdéséhez százezer forint tandíjat kell befizetni egy félévre. A jelenlegi elsőévesek esetében ez a félévenként befizetendő összeg a tanulmányaik befejezéséig változatlan marad. A tervek szerint az egyetemen a második félévtől tanulmányi és szociális helyzettől függően különböző ösztöndíjakra számíthatnak a hallgatók.
Az órarend összeállításakor azt is fegyelembe veszik, hogy a diákok egy része tanulmányai mellett munkát is vállal.
Az Andrássy-egyetem Budapest központjában, a Magyar Nemzeti Múzeum mellett álló, egykori Festetics-palotában kapott helyet. A palota reprezentatív épülete műemléki védelem alatt áll. Az 1862-ben készült épület az egykori Diéta közelségében, Pest város hagyományos közéleti központjának számító, a magyar arisztokrácia által kiépített palotasoron található. Az előző kormány által biztosított több mint hárommilliárd forintos beruházás ütemét a múlt századi kivitelezés építészeti sajátosságainak megfelelő, alapos restaurátori előkészítő munka is befolyásolja. Az egyetem ünnepélyes tanévnyitója szeptember másodikán lesz. Az épület részleges átadása – amelyre meghívták Bajorország, Baden-Württemberg és Ausztria miniszterelnökeit – november végén várható.
Megkeresésünkre Brigitte Veit, a baden-württembergi tudományért, kutatásért és művészetekért felelős minisztérium referense eljuttatta lapunkhoz Klaus Trotha miniszter, Baden-Württemberg tartomány hivatalos megbízottjának cikkét, amely a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain jelent meg. Az Elitképzés Európa számára című írásban a szerző megemlékezik arról, hogy miután a prágai Károly-egyetem német tradíciói jelentőségüket vesztették, Közép- és Kelet-Európában – a német nyelvű térséget leszámítva – nem volt többé olyan intézmény, ahol a német nyelvet a kutatásban vagy oktatásban használták volna. Ezt az űrt igyekszik most az Andrássy-egyetem betölteni. Klaus Trotha megemlékezik arról, hogy az ötlet Orbán Viktortól származik, aki az oktatási kínálatot kívánta kiszélesíteni. A szerző szerint az egyetemnek olyan keleti és nyugati fiatal emberek alkotta elitet kell képeznie, akik magyarországi csúcspozíciókat tölthetnek be, továbbá nemzetközi vállalatoknál és az Európai Unió intézményeiben is megállják a helyüket.
Három nap alatt öt vendége is lesz a Harcosok órájának
