Terjed a kiserőmű-építési láz

Magyarországon is tapasztalható a kapcsolt hő- és villamos- energia-termelést biztosító erőművek elterjedése. A termelt villamos energia kötelező átvétele és a kedvező hatósági ár garantálása felkeltette a beruházók figyelmét, melynek hatására tavaly annyi kogenerációs erőmű épült az országban, mint a megelőző tíz évben összesen.

Világszerte egyre jobban terjed a helyi kiserőművek építése, amelyeket már az egyes üzemek, gyártelepek energiaellátása mellett egyre gyakrabban alkalmaznak üzletközpontok, lakóparkok villamosenergia- és távhőellátására is. A kiserőművek mind kapcsolt energiatermeléssel dolgoznak, vagyis a villamos energia mellett távfűtésre és melegvíz-szolgáltatásra is hasznosítják az egyébként hulladék hőként kezelt hőenergiát, így lényegesen jobb hatásfokkal dolgoznak, mint a hagyományos erőművek. A ma alkalmazott modern kogenerációs berendezések hatásfoka a termelt hő- és villamos energia együttes figyelembevételével elérheti a 85-90 százalékot is, míg a hagyományos hőerőművek villamosenergia-termelésének átlagos hatásfoka 35-40 százalék. Másik nagy előnye ennek a megoldásnak, hogy az energiatermelő egység közelebb van a felhasználás helyszínéhez, ezért lényegesen alacsonyabbak a hálózati veszteségek, amelyek a nagy teljesítményű és nagyobb körzetet ellátó erőművek esetében elérhetik az öt-tíz százalékot is. További előny lehet az országos energiaellátás biztonságának szempontjából, hogy az energiatermelés több, kisebb és helyileg elkülönülő egységben történik, ezért az esetleges üzemzavar, meghibásodás kisebb körzetet érint, könnyebb a kieső termelést más erőműből pótolni. A történeti hűséghez tartozik az is, hogy ezt a fajta kapcsolt energiatermelést a hatékonyság növelése mellett a környezetszennyezés csökkentésének egyre inkább előtérbe kerülése is motiválta.
Az európai országok, így hazánk energiapolitikájában is megfogalmazódott az igény, hogy a nagymértékben importfüggő energiatermelés és -felhasználás hatékonyságának javításával csökkenjen az ország kiszolgáltatottsága. Különösen fontos ez abból a szempontból is, hogy a növekvő gazdaságok fokozatosan emelkedő energiaigényét ne kelljen ugyanilyen mértékben növekvő primer energiahordozó-behozatallal biztosítani. További kinyilvánított célja az EU energiapolitikájának, hogy a környezetvédelmi egyezményekben vállaltakkal összhangban csökkentsék a környezetszennyezés mértékét is. Ebből a szempontból világszerte legaktuálisabb a kyotói egyezmény, amely a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozik. A kogenerációs energiatermelő rendszerek magas hatásfokuk miatt kedvező megoldásnak tűnnek, bár erre nem lehet építeni egy ország energiaellátását sem.
Mindezt felismerve, az EU célkitűzéseiben is hangsúlyosan szerepel a kapcsolt energiatermelés elterjesztése és támogatása. Az unió irányelvében az szerepel, hogy 2010-re a kogenerációs rendszerek részesedésének az EU villamosenergia-termeléséből el kell érnie a 18 százalékot. A jelenlegi uniós átlag 11 százalék, de van olyan ország is, mint Dánia, ahol már most 62 százalék feletti az arány. Az uniós országokban különböző módon támogatják a kapcsolt energiatermelést. Magyarországon a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés legfontosabb támogatási formája az így termelt áram hatóságilag garantált szabott ára és kötelező átvétele.
A hazai szabályozás a távhőpiac versenyképes üzleti modelljének kialakítása kapcsán foglalkozik a kogenerációs rendszerekkel, valamint az új villamosenergia-törvény definiálja a kogeneráció fogalmát. Ezek alapján kapcsoltan termelt energiának tekinthető a közös technológiai berendezésben, azonos tüzelőanyagokkal és legalább 65 százalékos energetikai hatásfokú energiaátalakítási folyamattal előállított villamos és hőenergia. A jelenleg hatályos szabályozás szerint a kiserőművi kategóriába tartozó, vagyis a legfejlebb ötven megawatt teljesítményt elérő erőművekben termelt villamos energiát az áramszolgáltatóknak kötelezően át kell venniük. Az átvételi ár hatóságilag szabályozott maximált ár, jelenleg 14,43 forint/kilowattóra átlagot jelent. Mivel ez az ár magasabb, mint a jelenlegi fogyasztói ár, ezért a kölönbözetet az állam kiegészítő áramdíjjal (kád) kompenzálja. A hazai energiapiac szereplői között éppen a kád kötelező mértéke szüli a legnagyobb ellentétet, amely négy-öt forinttal magasabb, mint a hazai termelői átlagár. Ilyen szempontból ugyanis rendkívül jó üzlet kiserőművet létesíteni, hiszen rövid távon is garantált a megtérülése, és a kötelező átvétel miatt gyakorlatilag semmi kockázatot nem vállal a beruházó. Az áramszolgáltatóknak tulajdonképpen mindegy, hogy milyen forrásból vásárolják az energiát, mert az állami támogatás kompenzálja a magasabb átvételi árból származó veszteséget. A szakemberek szerint annál gyorsabb a megtérülés, minél több hőt is termel és elad a kiserőmű, ugyanis ez a villamos energia kötelező átvétele miatt gyakorlatilag talált pénz.
Ezt a kedvező lehetőséget felismerve csak a tavalyi évben annyi kogenerációs erőmű épült Magyarországon, mint a megelőző tíz évben. Jelenleg már csaknem száz ilyen erőmű üzemel az országban, összesen négyszáz megawatt teljesítménnyel. A jó üzletet azonnal felismerték a külföldi tulajdonban lévő és rendkívül tőkeerős hazai áramszolgáltató vállalatok is, sorra építették fel kogenerációs erőműveiket. A beindult beruházási kedvet mutatja, hogy jelenleg is több kapcsolt energiatermelő erőmű épül az országban, és a következő nyolc-tíz évben két és félszeresére növekedhet a beépített teljesítmény, ami így elérheti az ezer megawattot. A jelentős támogatás miatt az EU-ban és hazánkban is vita folyik a szakemberek között a kapcsolt energiatermelés fogalmáról, hiszen végső soron minden erőmű valamilyen módon hasznosítja a keletkező hulladék hőt. Ez lehet az erőmű épületeinek vagy a környező házaknak a fűtése, egy közeli halastó vizének temperálása, vagy melegház üzemeltetése. A magyarországi termelői átlagár számításának ellentmondásai miatt ráadásul legalább kétféle számítási gyakorlat létezik. Az egyik szerint az öszszes hazai erőmű árát alapul veszik, így 2001-ben 10,93 forint/kilowattóra jött ki. A másik számítás szerint ebből kikerül a Paksi Atomerőmű – amely a hazai villamos energia negyven százalékát termeli meg –, így viszont tavaly 13,77 forint/kilowattóra átlagköltség jött ki. Bármelyik számítási móddal kalkulálunk, mindenképpen magasabb a kapcsolt energiatermelés kötelező kompenzálási ára, melyet alapjában a fogyasztó fizet meg, csak kérdés, hogy miként. Számolhatunk a Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. mint nagykereskedő ötvenmilliárd forintos hiányával, melyet tulajdonosként az adófizetők pénzéből az állam térít meg. De központi kompenzáció nélkül ugyanígy megjelenhet a kisfogyasztók villanyszámláján is ez a költség, melyet ugyancsak mi fizetünk meg.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban már készül az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételének szabályozása, amely továbbra is támogatja a kapcsolt és a megújuló energiatermelést. A kötelező átvétel fenntartása és a kedvező ár garantálása beindított egy olyan beruházási kedvet, melynek eredményeként 2010-re két és félszeresére növekedhet a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő kapacitás.