Tízmillió az informátornak

Újabb bizonyítékokkal szolgálhatnak a Seuso-kincsek eredetéről a Szabadbattyánban jelenleg is zajló régészeti feltárások, ahol egy római kori palota nyomait találták meg. A jelenleg külföldön lévő műtárgyak értéke a szakértők szerint meghaladja a 45 millió amerikai dollárt.

Szinte már nincs olyan terület, amelynek a szakértőit ne vonták volna be a Seuso-kincs körül kialakult vitába – hangoztatta tegnap az ásatás helyszínén Görgey Gábor kultuszminiszter. Döntő bizonyítékaink még nincsenek, nem akarunk elhamarkodott kijelentéseket tenni – tette hozzá. A minisztérium korábban felajánlott tízmillió forintot annak, aki értékelhető bizonyítékkal szolgál a Seuso-kincsek eredetére vonatkozóan, de mindeddig nem érkezett ilyen bejelentés. A pénz továbbra is rendelkezésre áll, a minisztérium várja a további információkat.
Az ügyben új bizonyítékokkal szolgálhat a Szabadbattyánban zajló régészeti feltárás. A munka 1998-ban gyorsult fel, amikor kisajátították a területet s a minisztérium vette át az ásatás finanszírozását. „Eddig nyolcezer-ötszáz négyzetmétert tártunk fel, meglehetősen jó állapotban találtuk a padlószerkezetet, valamint a fűtőberendezéseket. Továbbá kétezer négyzetméternyi falfestményre, valamint apróbb ezüsttárgyakra is bukkantunk, s reméljük, találunk olyan tárgyakat is, amelyek segítenek a Seuso-kincs magyar eredetét bizonyítani” – fogalmazott Nádorfi Gabriella, az ásatás vezetője.
Korábban is több bizonyíték szólt a magyar származás mellett, de ezek kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy hazánk visszakapja az ezüsttárgyakat. A régészek azt vallják, hogy „olyan bizonyíték ez idáig nem került elő, ami az ellen szólna, hogy a Seuso-kincs innen került elő”. Mindenesetre, akinek ilyen kincs volt a birtokában, annak vagyonos embernek kellett lennie. A most feltárás alatt lévő palota méretei erről tanúskodnak. Egy másik érv szerint 1970-ben egy régész kibontott egy oszlophelyet, de a munkáját abbahagyta, mert elfogyott a pénz. A kövön egy hasadék volt, amelyre tanúk emlékeznek. Az oszlopot később kiemelték, s alatta egy olyan méretű gödör volt, amelybe a negyvendarabos Seuso-kincs belefért volna. Az innen, valamint a Seuso-kincsről vett földminták tökéletesen egyeztek. Egyes tárgyakon a közeli sári lápban is előforduló moszatot találtak. A ezüstök mintázatán lévő épület kísértetiesen hasonlít a régészek által, a feltárás alapján rajzolt palotára, továbbá az egyik tárgyon szerepel a „Pelso” felirat, amely a szakemberek szerint egyértelműen a Balatonnal azonosítható. A mostani ásatáson találtak néhány kisebb ezüsttárgyat, amelynek az ezüsttartalma megegyezik a Seuso-kincsével.
Az egykori tulajdonosáról elnevezett Seuso-kincset a hetvenes évek második felében találta meg Sümegh József Polgárdi, Szabadbattyán és Kőszálhegy térségében. A Krisztus után negyedik századból származó lelet nagyméretű tálakból, kancsókból, díszedényekből áll, gazdagon díszítettek és nagy tisztaságú ezüstből készültek. Az együttesnek jelenleg tizennégy darabja ismert, a régészek azonban úgy sejtik, hogy összesen negyven darabból állt a gyűjtemény. A szakértők szerint az értékük meghaladja a 45 millió amerikai dollárt. A tárgyakat megtaláló Sümegh József máig tisztázatlan körümények közt halt meg, a kincsek egy része pedig külföldre került.