Dugig megtelt az augusztusi vasárnapokon a tiszafüredi, az abádszalóki és a tiszaderzsi strand, ha nem esett az eső, és délidőben a vendéglátóhelyeken nemigen lehetett asztalt kapni. A strandról is látható tavirózsák, kormoránok és szürke gémek, a langyos és sekély víz mellett valószínűleg a tűrhető árak is hozzájárulnak a tó idegenforgalmi vonzerejéhez. Nem úgy, mint a pázsitnak a legjobb indulattal sem nevezhető kiszáradt gyom, ami csak azért nem zavaró, mert az egymást érő törülközők között alig látszik.
A tekintélyes mennyiségben fogyó olcsó sör korsóját 200-tól 270 forintig mérik, a drágább kategóriába tartozók fél literjének ára pedig 270 és 340 forint között mozog. A kifőzdék kínálata többnyire 30-50 ételből áll, s ezek iránt vegyes kereslet mutatkozik, ám a lángos minden napszakban vitán felül keresett. A „mezítlábas” lángost 140, a fokhagymás, tejfölös, sajtos extrát pedig 230 forintért kínálják. A meglehetősen színes ételkínálat mellett, amiben ott van a friss folyami ponty, amur és busa is, a strandok örök „slágere”, a hekk is megtalálható. E tengeri csemegének kilója 2000 forint, ami nyers állapotban értendő. Ez azt jelenti, hogy egy jól átsütött 15-20 dekás darabért 600-700 forintot fizet a fogyasztó. A strandokon a fagyit választóknak egy gömb hideg élvezet 70 forintba kerül.
A fürdőhelyek közönsége nem tűnik elégedetlennek, nem így a Szolnok Megyei Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség munkatársai. Mint Boieru Ildikó osztályvezető elmondta: folyik a területen az évi rendes idegenforgalmi vizsgálat, minden vendéglátó-ipari intézményt ellenőriznek a tó körül. Már most is látszik, hogy a jelöletlen élelmiszer-alapanyagok „csapdájába” sok eladó belefut. Ilyen szabálytalanság esetén – amikor nem külön zacskóban, adagonként felcímkézve tárolják a húst – minőségvédelmi bírságot szab ki a fogyasztóvédelem, aminek összege húszezertől egymillió forintig terjedhet. Találkozni a kész étel lefagyasztásával is, ami egyértelműen tilos, előfordul, hogy különböző típusú alapanyagokat közös légtérben tárolnak, és igen gyakori, hogy a hideg édességek árusítói nem vezetik a kötelező fagylaltkönyvet és fagylaltforgalmi naplót.
A fogyasztók többnyire a rossz kiszolgálásra vagy az étel hőmérsékletére panaszkodnak, romlott ételről mostanában nem érkezett bejelentés – tudtuk meg az osztályvezetőtől. Akadnak szakszerű bejelentések is, többnyire a konkurenciától. Ha ez kiderül, a vizsgálat lefolytatása a versenyhivatal hatáskörébe kerül át.
A Tisza-tó körül két évtized alatt több száz vendéglátóhely, tucatnyi kikötő és kemping, számos panzió és vurstli települt. A fürdővendégek ellenére az idegenforgalom gerincét mégiscsak a horgászok adják. Ők ugyanis jó „költési hajlandósággal” évi tizenegy hónapos szezont jelentenek a tó köré települt vállalkozásoknak. A bökkenő csak az, hogy az odaszokott horgászok megtartásához hal is kell, ami az elégtelen telepítés, nem megfelelő teleltetés és az orvhalászat miatt egyre kevesebb.
Évek óta világos: a térség fejlesztése csak úgy képzelhető el, ha a halgazdálkodásról és az idegenforgalomról komplexen gondolkodunk – mondja Hegedűs Gábor, a Tisza-tavi Kht. ügyvezető igazgatója. Tizenhárom önkormányzat részvételével ezért hozták létre a társaságot, s ezért szálltak ringbe tavaly a Tisza-tó halászati jogáért. Tavaly novemberben meg is nyerték a pályázatot, ám szerződést csak idén tudtak kötni, a halászati jog érvényesítésére pedig azóta sem kaptak lehetőséget. Az agrártárca ugyanis máig sem jutott dűlőre a tó korábbi hasznosítójával, a Magyar Horgászok Országos Szövetségével, mely 385 millió forint kártalanítást követel a telepítések és elmozdíthatatlan létesítmények ellenértékeként, s ennek kifizetéséről a minisztérium eddig nem intézkedett.
Nem véletlen, hogy a településeket tömörítő társaság ragaszkodik a halászati joghoz. A horgászturizmus ugyanis éves szinten négymilliárd forintot mozgat meg a Tisza-tó térségében, ami a kht. kalkulációi szerint megfelelő hal- és vízgazdálkodással néhány év alatt húszmilliárdra növelhető.
A környék optimális gazdálkodásának alapja a szabályozható szintű víz, aminek ideális állapotáról minden érintett érdekcsoportnak más a véleménye. A Tisza-tóként ismert tározóban évente kétszer cserélődik a víz. Egyszer ősszel, amikor leengedik, hogy elkerüljék a téli jégzajlás és áradás veszélyeit, egyszer pedig tavasszal, amikor magasabb szintre duzzasztják a vizet, hogy megfeleljen az idegenforgalom és a mezőgazdaság igényeinek. A turisztikai lobbi érdeke, hogy minél később engedjék le a tavat és minél hamarabb pótolják vizét, de ne anynyira, hogy a relatíve alacsony szinthez formált kempingeket, kikötőket, strandokat veszélyeztesse. A horgászoknak az optimális halteleltetés szempontjából egy magasabb téli vízállás lenne jó: ez meg egy árhullám esetén lehet veszélyes.
Bancsi István, a Kötivizig laborvezetője rámutatott: az optimális vízszint beállítása mellett a növények is feladják a leckét a tározó fenntartását végző vízügyi igazgatóságnak. A megduzzasztott Tisza ugyanis a tározóban gyakorlatilag áll, így, ha az ember nem avatkozna közbe, akár a tó kilencven százalékát is ellephetné a hínár. A növényzetet ezért vegyszerrel és vágógépekkel egyaránt irtják. Idén nyáron a nyílt víz és a hínár aránya 60-40 százalék az előbbi javára, ám az optimális mérték a 70-30 százalék lenne. Ennek beállítására a mostani szezonban már biztosan nem kerül sor, mert a növények már termést hoztak s hiába vágnák, a magok jövőre úgyis kikelnek – állította a szakember.
origo.hu
Megerősíti a kormány a kis és közepes cégeket - ez a jövő évi költségvetés egyik célja
