Változtatás uniós módra

A következő hónapok egyik legfontosabb belpolitikai fejleménye lesz, hogy a parlamenti pártok megteremtsék az Európai Unióhoz való csatlakozás alkotmányos feltételeit. A módosításra azért van szükség, mert a csatlakozással a magyar államnak át kell engednie jogalkotó hatásköreinek egy részét az unió intézményeinek. A közelmúltban az Igazságügyi Minisztérium kidolgozott egy vitaanyagot, amely a napokban került a parlamenti pártok frakcióvezetőihez.

Az elképzelések szerint augusztus végén megkezdődhetnek az egyeztetések a frakciók között az alkotmány módosításáról. Így a parlament akár ősszel tárgyalhatná is a módosítás koncepcióját, 2003 elején pedig már a normaszöveg is a T. Ház elé kerülhet.
Az igazságügyi szaktárca által elkészített anyag szerint a csatlakozás legfontosabb alkotmányossági feltétele egy olyan alkotmányi rendelkezés létrehozása, amely felhatalmazást ad a nemzeti hatáskörök átengedésére. Ez nem a szuverenitásról való lemondást jelenti, hanem a döntési jogosultságok átcsoportosítását, azaz Magyarország úgy engedi át hatásköreinek gyakorlását, hogy azokat a jövőben más államokkal együtt, közösen, viszonosság alapján gyakorolja.
Azok az uniós állampolgárok, akik egy olyan tagállamban laknak, amelynek nem állampolgárai, joguk van arra, hogy szavazzanak és jelöltessék magukat mind az Európai Parlament választásain, mind a helyhatósági választásokon ugyanazokkal a feltételekkel, mint annak az államnak a polgárai. Magyarországnak az európai közösséghez történő csatlakozásával biztosítani kell az uniós állampolgároknak a felsorolt jogokat, valamint a magyar állampolgárok választójoga is kibővül: az Európai Parlament tagjainak választásán választható és választó lesz. Az elképzelés szerint az alkotmányba beiktatják az európai parlamenti választásokra vonatkozó alapvető szabályokat, valamint azt, hogy az uniós (állam-) polgársággal rendelkező személyek a helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választásnál választójoggal rendelkeznek. Ezek a módosítások azért lényegesek, mert áttörik a magyar állampolgársághoz kapcsolódó választójog alapelvét, és a választójog kiegészítését jelentik.
Az unióhoz történő csatlakozással a Magyar Nemzeti Bank (MNB) funkciója – a törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a nemzeti fizetőeszköz értékállóságának védelme, a pénzforgalom szabályozása – megváltozik. A csatlakozással ugyanakkor az MNB nem válik részévé az „eurórendszernek”. A közös uniós valuta bevezetéséig, az átmeneti időszakban az Központi Bankok Európai Rendszerével (KBER) koordinálva határozza meg az ország a monetáris politikáját. Az euró bevezetése legkorábban a csatlakozástól számított két év után lesz lehetséges. Az elképzelések szerint az alkotmánynak nem kell az MNB-re vonatkozóan részletes szabályokat tartalmaznia, elegendő továbbra is külön törvényi szintre hagyni a részletes szabályozást. A csatalakozás jelentős mértékben kihat az Országgyűlés tradicionális szerepére: az EU-ban a stratégiai és politikai döntések a Európa Tanácsban születnek; a tagállamokat kormányaik képviselik. Az Európai Parlament növekvő szerepe mellett még fejlődésben van a nemzeti parlamentekkel való együttműködése. A tagállami belső jogot jelentősen determinálja a közösségi jog, a jogharmonizációs kényszer törvényalkotási szinten is számottevő mértékű.
Módosításra szorul a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény is. A cél, hogy kiigazítsa a jogszabályt azokon a pontokon, amelyek a csatlakozáshoz kapcsolódva szükségesek. Az unióhoz való csatlakozással a közösségi jogforrások, jóllehet a belső jog részévé válnak, de közösségi jogi minőségüket nem veszítik el.
Biztosítani kell a közösségi jognak mint önálló jogrendszernek az érvényesülését, az Európai Bíróság joggyakorlatában kialakult elvek alapján. A csatlakozásig megoldást kell találni az igazságszolgáltatás hatékony működésével kapcsolatos, a jogállamiság elveiből adódó elvárásokra, a bíróságoknak a közösségi jog alkalmazásával összefüggő feladataira.