Arab harcosok a Pankiszi-szorosban

Több tucat, külföldi terrorszervezetekkel kapcsolatba hozható arab fegyveres tartózkodik az orosz–grúz határon húzódó Pankiszi-szorosban – közölte a hét végén a grúz állambiztonsági minisztérium. A grúz titkosszolgálat birtokába kerültek megcáfolhatatlan bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy az arab harcosok tevékenységét a szomszédos Csecsenföldről irányították; az azóta megölt Hattáb csecsen parancsnokkal álltak összeköttetésben – mondta el az AFP-nek Nika Laliasvili, a minisztérium szóvivője. Az arabokról a szóvivő annyit árult el, hogy az iszlám vallás vahabita irányzatához tartoznak, és jelentős anyagi eszközökkel rendelkeztek. Washingtonban sem tagadják, hogy a Pankiszi-szoros arab terroristák menedékéül szolgálhat, sőt azt is valószínűnek tartják, hogy az itt tevékenykedő csecsenek kapcsolatban állnak az al-Kaidával.
Nem mond mást Moszkva sem már az év eleje óta, legfeljebb a hatás kedvéért megfejelte azzal, hogy akár Oszama bin Laden is az ellenőrizetlen, kaotikus térségben lehet. Ennek ellenére ez idáig semmi sem történt, egészen a múlt hétig, amikor is a grúz rendőrség akciót kezdett a Pankiszi-szorosban.
A csecsen–grúz határtérségben uralkodó állapotokról már régóta tudomása van az érintetteknek. Moszkva tehetetlenül nézte, mint szolgál a szoros a csecsen szeparatisták hátországául. Tbiliszi is tisztában volt vele, hogy a központi hatalom által ellenőrizetlen régióban bűnöző elemek és terroristák tanyáznak, a csecsen fegyveresek pedig rehabilitációra még kórházba is vonulhattak Grúziában. Hivatalosan azonban egy ideig azt állították, a szorosban nincsenek csecsen harcosok, arabok még kevésbé, a határ pedig grúz részről jól védett. Később mindez úgy módosult, hogy mégis vannak szakadárok, akiket az oroszok űztek Grúziába. Szó sincs azonban itt katonai táborokról, átcsapásokról, ezek az emberek csupán minden lehetőséget megragadnak, hogy visszatérhessenek szülőföldjükre. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Pankiszi-szorosban rejtőző csecsenekről Moszkva is az idő tájt kezdett el beszélni, amikor közeledett két Grúziában lévő katonai bázisa elhagyásának határideje. Tavaly szeptember 11., majd a terrorizmus elleni világméretű hajsza hevében a Kreml emelt a téten, és már al-Kaidáról is beszélt. Ezzel egyrészről alátámasztottnak látta grúziai katonai jelenlétét, másrészt jogalapot igyekezett formálni a számára valóban kellemetlen pankiszi csecsen hátország felszámolására.
Csakhogy amit az amerikaiak maguknak megengedhetőnek tartottak Afganisztánban, máig tiltják az oroszoknak. Közben Tbiliszi is megpróbálta a maga javára fordítani a helyzetet. Elismerte, hogy terroristák vannak a szorosban, ezt azonban az orosz befolyás csökkentésére használta fel. Amerikai kiképzőket hívott Grúziába, s ezek készítik fel a belügyi elitalakulatokat a terrorizmus elleni harcra. A kérdés ezután csupán az, mire hivatkoznának a térség feletti befolyásért vetekedők, ha mondjuk nem lennének törvényen kívüli viszonyok a Pankiszi-szorosban.