Károly Róbert még 1326-ban alapította a Szent György-lovagrendet, azzal a feladattal, hogy biztosítsák a királyi család és a Szent Korona védelmét. A rend történelmi nyoma a viharos évszázadok alatt elveszett, így annak jele sem került elő, hogy valaha megszüntette volna egy uralkodó. A nyolcvanas években erre a jelképes jogfolytonosságra alapozva idősebb Cseke László újraszervezte a lovagrendet, majd 1990-ben az akkor megnyíló törvényi lehetőségekhez igazodva egyesületként is bejegyeztették azt, visegrádi székhellyel.
A rend életében azonban már az újjászerveződés után megjelentek a belső széthúzás jelei. Ezek mára odáig vezettek, hogy két önálló, Szent György nevét viselő lovagrend létezik, peres ügyeik megoldása pedig a bíróságra vár.
A viszály gyökere 1994-re datálódik; akkor ütötték ugyanis lovaggá Karászy-Kulin Jánost, aki később a rend angliai nagypriorja lett. Ugyanő, kiszakadva az anyaszervezetből, létrehozta a Nemzetközi Szent György-lovagrendet, amelynek jelenleg nagymestere.
Karászy-Kulin ugyanis nagypriorságára hivatkozva lovagokat kezdett avatni, de ezt a jogát a visegrádiak nem ismerték el, mondván, hogy csak a magisztrátus beleegyezésével válhat valaki Szent György-lovaggá.
Karászy-Kulin Jánosnak morális fenntartásai is voltak Cseke Lászlóval, a Szent György-lovagrend jelenlegi kancellárjával szemben, aki szerinte nem tudott elszámolni bizonyos pénzekkel, ezért később egy bírósági végzés is elmarasztalta. Gotthard Gábor, a visegrádi lovagrend magisztrátusának tagja, világi bíró ezzel kapcsolatban elmondta: a lovagrend magisztrátusának valóban volt nézeteltérése egyes tagjaival szemben, akik nem tudtak elszámolni egy rendezvény bevételével a rend vezetése felé, de Cseke László kancellár ekkor is a lovagrend érdekében lépett fel.
Karászy 2000-ben végül azért szakított a visegrádiakkal, mert azok – elmondása szerint – kétszázról ezer dollárra akarták emelni tagdíját, ugyanakkor azt követelték, hogy az Angliai Nagypriorátus vagyonának felét utalja át a Szent György-lovagrend számlájára.
Gotthard erre reagálva kijelentette, hogy teljesen természetes dolog az, hogy a külföldi nagypriorátusok a befolyó tagdíjakat átutalják a rend számlájára. Hozzátette: Angliából soha nem kaptak pénzt.
Mindkét lovagrend legitimnek tartja önmagát, és ragaszkodik ahhoz, hogy ők a Károly Róbert által alapított rend jogutódjai. Komoly karitatív tevékenységet folytatnak, tudományos konferenciákat és előadásokat szerveznek.
A Szent György-lovagrend a környező országok magyarlakta területein kórházakat, iskolákat támogat, az utóbbi tíz évben 120 millió forint értékben végeztek karitatív tevékenységet. Részt vesznek a Visegrádi Palotajátékok szervezésében, sőt bajvívó tagozatuk révén a programokban fellépőként is megjelennek. Tudományos tagozatuk határon túli magyar középkorkutatók részvételével minden nyáron középkori akadémiát szervez. A rend tagja a Nemzetközi Lovagrendek Tanácsának (NLT), legitimitása megkérdőjelezhetetlen, nevüket és címerüket levédették a szabadalmi hivatalban és ezt hiteles dokumentumokkal is tudják bizonyítani – sorolja Gotthard Gábor.
Karászy-Kulin viszont azt állítja, hogy a Szent György-lovagrend csak addig volt tagja a tanácsnak, amíg ő képviselte őket ott, jelenleg a Nemzetközi Szent György-lovagrend van bejegyezve a szervezetnél.
August von Hohenstaufen királyi főherceg, az NLT vezetője jó barátom, én pedig a tanácsban segítője, jobbkeze vagyok, hetente többször konzultálok vele – fűzte hozzá Karászy.
Gotthard Gábor szerint ennek ellentmond, hogy a főherceg Cseke Lászlót az NLT magyarországi konzuljává nevezte ki, és az, hogy a kancellárnak küldött levelében a visegrádiaktól kér felvilágosítást az ügyről és Karászy-Kulin szerepéről.
Legitimitásukkal kapcsolatban Karászy-Kulin elmondta, hogy Angliában egy kormánybiztosi hivatal jegyzi be a jótékonysági egyesületeket, köztük az övékét. Itt komoly előírásoknak kell megfelelniük: folyamatosan ellenőrzik az egyesület bankszámláját, költségvetését, jótékonysági tevékenységét. A rend nagymestere elismertségükről beszélve elmondta, hogy II. Erzsébet királynő minden évben üdvözlőlevelet küld a rend összejövetelére, amelyen egyébként rendszeresen megjelenik Magyarország mindenkori nagykövete is.
Keller György, az Angliában bejegyzett lovagrend magyarországi nagypriorja 2002. április 19-én adott be kérvényt a Borsod Megyei Bíróságra, hogy a Nemzetközi Szent György-lovagrendet egyesületként bejegyezzék, erre azonban nem került sor, mert a megyei ügyészség megfellebbezte a bejegyzést, mielőtt az hatályba lépett volna. Jelenleg a Legfőbb Ügyészség foglalkozik az üggyel.
Gotthard Gábor elmondta, hogy egy legfelsőbb bírósági állásfoglalás értelmében egy társadalmi szervezetnek nem lehet olyan neve, amely azonos, vagy a megtévesztésig hasonló egy másik, hasonló tevékenységi körben működő társadalmi szervezet nevéhez. Erre hivatkozva adtak be keresetet Keller György és Karászy-Kulin János ellen az Ózdi Városi Bíróságon. Ebben kérik a bíróságot, hogy állapítsa meg a személyhez fűződő jog megsértésének tényét, kötelezze az alperest jogsértő tevékenységük megszüntetésére és kártérítés fizetésére.
Karászy-Kulin erre reagálva annyit mondott, hogy ő nem tájékozódott a helyi szervezetek belügyeiről, így nem tud a Borsod megyei bejegyzési kérelem részleteiről, mint mondta, a priorátusoknak tevékenységükről egyszer kell beszámolniuk évente. Karászy-Kulin hozzátette, hogy lelkiismeretük tiszta, bíznak a magyar jogrendben és a bírói döntést önmagukra nézve kötelező érvényűnek fogják tekinteni.
Karászy-Kulin elmondta, hogy 15 millió dollár értékben küldtek segélyt Magyarországra az utóbbi években, többek között két elektromos mikroszkópot a Honvéd és a dunaújvárosi kórháznak, amelyek darabja 480 millió forint, valamint más közegészségügyi intézményeknek röntgengépeket.
Szent György-lovagrend
Alapítás: 1326. április 24. (Szent György napja).
Alapító: Károly Róbert.
Jelmondat: „Valóban méltó vagyok a testvéri társaság tagságára.”
Ruházat: fekete köpeny csuklyával.
Jelvény: fekete mezőben vörös kereszt.
Védőszent: Szent György.
Orbán Viktor elárulta, hány polgári kör kapott eddig zöld lámpát
