Elbukhat az ügynöktörvény

Az elmúlt hónapokra jellemző revánspolitika szülte a sok sebből vérző, az átvilágítási törvény módosítására gyorsan beterjesztett javaslatot, amely feltehetően nem bírja ki az Alkotmánybíróság (Ab) kontrollját – jelentette ki Boross Péter volt miniszterelnök az átvilágításról és az állambiztonsági iratok sorsáról tartott tegnapi konferencián. Medgyessy Péter jelenlegi kormányfő szerint is korrigálni kell a benyújtott indítványokat.

Joachim Gauck, a Történeti Hivatal németországi megfelelőjét jelentő Gauck-hivatal megalapítója szerint az egykori NDK-ban az újraegyesítés után teljes mértékben felszámolták az állambiztonsági szerveket. Olyan törvények születtek, amelyek a közéletet a szigorúan titkos és állambiztonsági tisztektől meg kívánták tisztítani. Joachim Gauck kijelentette: az egykori NDK-ban közel 90 ezer hivatalos tiszt dolgozott az állambiztonságnál, amely a hitleri Gestapo tisztjeinek háromszorosát jelentette. Ezt egészítették ki a 175 ezerre tehető úgynevezett társadalmi munkatársak. Az újraegyesítést követő törvénymódosítások után mindenki számára hozzáférhetővé tették a Stasinál vezetett aktákat, így megvalósították az információs önrendelkezés jogát. Hozzátette: a demokratikus jogállam kártérítést fizetett a korábbi, nem demokratikus állam tetteiért. Az akták megnyitása Gauck szerint nem okozott önbíráskodást. Hozzátette: az emberek az évtizedes diktatúra után megtapasztalhatták, hogy a személyes jogaik fontosabbak, mint a korábbi rendszer elnyomóinak személyes jogai. Az egykori állampárt, a Német Szocialista Egységpárt tagjai abban az esetben, ha nem működtek együtt a titkosrendőrséggel, továbbra is részt vehettek a közéletben – mondta.
Boross Péter volt miniszterelnök szerint a rendszerváltozást követő első kormány csak a belső elhárítás ügyeivel kívánt foglalkozni, a III-as ügyosztály többi főcsoportjának tevékenységét – jelentős vezetői vérfrissítés és átalakítás után – tovább működtették. Mint fogalmazott: most nem a szembenézés kényszere, hanem a politikai harcok hozták újra felszínre az ügyet. Ha ez csak jogi kérdés lenne, akkor az utóbbi hónapokban nem alakult volna ki az a revánspolitika, amely megszülte az átvilágításról szóló törvény módosítását. Boross Péter szerint a kormánynak ez a javaslata feltehetően nem bírja ki az Alkotmánybíróság kontrollját. Hozzátette: fontosnak tartja a múlt lezárását és tisztázását.
Medgyessy Péter úgy véli, hogy a frakciókon keresztül korrigálni kell az állambiztonsági múlttal kapcsolatos törvényjavaslatokat. A miniszterelnök ezt azután mondta, hogy egyeztetett a Sólyom László vezette, az állambiztonsági múlttal kapcsolatos törvényjavaslatok áttekintésére felkért bizottsággal. A kormányfő és az Alkotmánybíróság volt elnöke egyetértett abban, hogy a jelenlegi helyzet alkotmányossági szempontból „rendkívül rossz”. Remélik, hogy a törvényjavaslat korrekciójával rendezni lehet az állambiztonsági múlttal kapcsolatos kérdéseket.