Már pár nappal az események után olyan hírek érkeztek az Egyesült Államokból, hogy „mozlim kinézetű” embereket támadtak, vertek meg boszszúból az ártatlan áldozatokért. Mint utólag kiderült, az erőszak első áldozatai nem is muzulmánok, hanem hinduk voltak. George W. Bush elnök, látva a tolerancia hazájában egyre erősödő gyűlölet- és erőszakhullámot, szinte azonnal a washingtoni mecsetbe sietett, ahol a helyi imámmal találkozva leszögezte: Amerikának semmi baja sincs a mozlim hitűekkel. Hozzátette: ő maga személyesen is nagyra értékeli Mohamed tanításait.
Maguk az iszlám közösségek is mindent megtesznek, hogy a róluk kialakult téves kép átalakuljon vagy megszűnjön. Nem győzik hangsúlyozni, hogy az iszlám szó valójában békét, odaadást jelent. Ezért, állítják, akik a szeptember 11-i terrortámadást elkövették, valójában nem mozlimok voltak, hiszen egy hithű muzulmán sosem ölne meg ártatlan embereket, mivel az ellenkezik a Korán tanításaival. „Ezeknek az embereknek nincsen hitük, nincs vallásuk, még ha magukat mozlimoknak nevezik is; ők valójában Allah és Mohamed ellenségei. Meg kell találnunk a felelősöket, és bíróság elé kell őket állítani!” – olvasható az egyik amerikai iszlám szervezet honlapján.
Miért lesz valaki vallási fanatikus, hogyan válik valaki terroristává? – merül fel a jogos kérdés. Ahhoz, hogy a dolgok mélyére lássunk, szemügyre kell vennünk az iszlám országok helyzetét. Egy friss ENSZ-tanulmány készítői az Arab Liga huszonkét országában végeztek vizsgálatokat és jutottak megdöbbentő következtetésekre. Egyáltalán nem festenek kedvező képet e térségről; az elmúlt húsz évben mindössze félszázalékos volt az arab világ GDP-növekedése, amellyel világviszonylatban csak a fekete-afrikai régiót előzik meg. A huszonkét ország együtt kevesebb új értéket állít elő, mint Spanyolország egyedül. A mozlim országokban nem megfelelő az oktatási rendszer, és ha egy fiatalnak sikerül is diplomát szereznie, akkor sem biztos, hogy kap munkát, mivel az aktív népesség 15 százaléka munkanélküli.
Így nem csoda, hogy a fiatalok fele azon van, hogy elhagyja szülőhazáját, és a fejlett országokba emigráljon. Nyugat-Európában ma már több mint tízmillió mozlim él, a legtöbben Franciaországban, Németországban és Nagy-Britanniában. Mivel a mozlimok jelentős része nem tudott – vagy nem is akart – beilleszkedni a befogadó társadalomba, gyakran válnak mások célpontjává; különösen a tavalyi drámai események óta.
Angliában az El Pais című lap cikkírója szerint szeptember 11. óta például a mozlim lakosság erőteljes diszkriminációnak van kitéve, a többségük London, Birmingham és Manchester külvárosi szegénynegyedeiben lakik. Félelemmel élték meg a tavaly őszi napokat, az erősödő rasszista megnyilvánulásokat. Így nem csoda, hogy a brit iszlám fundamentalista szervezetek mintegy kétezer fanatikus hívőt irányítanak, akik közül jó néhányan Oszama bin Laden terrorszervezetébe is bekapcsolódnak, hogy harcoljanak „Allah ellenségei ellen”.
Fundamentalistának egyébként három irányzatot szokás tartani az iszlámon belül: a Muzulmán Testvériséget (ők ölték meg Nasszer egyiptomi elnököt), a szalafitákat és a vahabitákat. Utóbbi ma Szaúd-Arábia hivatalos ideológiájának számít. Rijád – papíron legalábbis – az Egyesült Államok egyik legfontosabb közel-keleti szövetségese, valójában azonban a szaúdiak támogatják a szélsőséges iszlám mozgalmat. A 19 gépeltérítő közül, akik a World Trade Centerbe és a Pentagonba vezették a Boeingeket, 13 szaúdi állampolgár volt.
Ugyanakkor Szaúd-Arábia is neheztel az Egyesült Államokra amiatt, hogy Amerikában – különösen a repülőterek környékén – minden megalapozott gyanú nélkül arabokat zaklatnak, tartóztatnak le. Legutóbb a szaúdi király egyik főtanácsadója fakadt ki a BBC-nek: „Több diák kénytelen volt abbahagyni tanulmányait. Orvosi kezelések, még egy veseátültetés is elmaradt az amerikai hatóságok gyanúsítgatása miatt.” Majd hozzátette: „Nagyon felháborít minket ez a hozzáállás. Amerika túlreagálja az eseményeket. Ösztönösen gyanakodnak minden odautazó arabra, gyakran azok is atrocitásnak vannak kitéve, akiknek pusztán arab hangzású nevük van.”
Nem kegyelmez az időjárás még napokig, aztán jön a nagy fordulat
