Kormánydöntés lehet az üzletrészekről

Ma tárgyalhatja a kormányzat az aktív szövetkezeti tagok üzletrész-felvásárlására vonatkozó előterjesztést. A felvásárlás már szeptember végén indulna – értesült lapunk. Az állam által várhatóan 50-60 milliárd forintért megveendő vagyonelemeket a tervek szerint szövetkezeti tagok, alkalmazottak és a szövetkezetek által integrált magánszemélyek vehetnék meg úgy, hogy közben hosszú távú kedvezményes hiteleket is folyósítanának számukra. A szövetkezeti struktúra jelentősen megváltozhat amiatt, hogy a javaslatban korlátozták a vásárlói kört. Olyan „védelmi intézkedéseket” is megfogalmaztak, amely szerint az állami vétel nem terjed ki a vásárolt, örökölt üzletrészekre, illetve aki eladta üzletrészét, az már nem vásárolhat vissza.

Várhatóan ma tárgyalja a kormány az alanyi jogú szövetkezeti üzletrészek felvásárlásának további lépéseiről szóló előterjesztést, amelynek alapján – a kormányprogrammal egybecsengően – a nyugdíjas, külső üzletrész-tulajdonosok után az aktív szövetkezeti tagok is felajánlhatják üzletrészeiket az államnak megvételre. Az agrártárca előterjesztése szerint a vételi ajánlat nem vonatkozik a vásárolt, valamint ajándékozás útján szerzett üzletrészekre. A már állami tulajdonba került üzletrészeket a tervek szerint a szövetkezeti tagok, alkalmazottak és a szövetkezetek által integrált magánszemélyek részére értékesítenék hosszú távú, kedvezményes hitelek folyósítása mellett.
István András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium FM-hivatalok főosztályának vezetője lapunknak elmondta: az aktív tagok üzletrészeinek megvételére azért kerül sor, mert az eddigi felvásárlások során az alanyi jogú üzletrész-tulajdonosoknak csak egy részét elégítette ki az állam, más részüket nem. Az aktív tagok eddig az utóbbi körben voltak. A jelenlegi elképzelések szerint szeptember 30-tól indulna a felvásárlás, amely január 30-ig tartana. A vásárlás az eddig üzletrészvásárlásokhoz hasonlóan menne végbe – mondta a főosztályvezető, hozzátéve: a vételi ajánlat az 1992-es névértéken történik, és durva becslések szerint 50-60 milliárd forintjába kerül az államnak.
István András rámutatott: a felvásárolt üzletrészek megvásárlására azért nem lesz lehetőségük azoknak, akik eladták üzletrészüket, mert a két dolog nem egyeztethető össze. Az érintetteknek dönteni kell: venni akarnak, vagy eladni. Szakértők azonban aggályosnak nevezik ezt a kitételt, különösen a lehetséges vásárlói kör ismeretében. Állításaikat arra alapozzák, hogy a szövetkezeti tagok üzletrészeinek jelentős részét – még az állami üzletrészvásárlás megkezdése előtt – a szövetkezetek vezetői maximum tíz-, de leggyakrabban csak öt-százalékos névértéken felvásárolták, komoly üzletrésztulajdonra szert téve a szövetkezetben. Külön „csavar” a dologban, hogy a kormány-előterjesztés szerint a vásárlás útján szerzett üzletrészek megvételét nem tervezi a kabinet. Ezzel a „szigorítással” és a vételi ajánlattal viszont olyan helyzet is előállhat, hogy a szövetkezeti üzletrészek komoly hányada néhány személy kezében összpontosul majd. A hatályos törvény értelmében viszont a szövetkezeteknek 2005. január 31-ig át kell alakulniuk gazdasági társaságokká, ahol már nem az egy tag, egy szavazat, hanem a tulajdonhányad alapján „történnek az események”.
Egyes sajtóállítások szerint a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) veszteségei tízmilliárdos nagyságrendet is elérhetnek, mert a üzletrészvásárlásokat lebonyolító, a bank tulajdonában lévő Üzletrész-hasznosító Kft.-nek (MFBÜ) a százszázalékos névértéken felvásárolt külső és nyugdíjasüzletrészek értékét harminc, a csőd és felszámolás alatt lévő szövetkezetek üzletrészeit tíz százalékra kellene leértékelni. A pontos indok egyelőre ismeretlen, de megbízható, kormány közeli körökből származó információink szerint ebben nem annyira a gazdaságok jelenlegi helyzete játszik szerepet, mint inkább az, hogy portfóliótisztítás címén az MFBÜ Kft. és vele az üzletrészek átkerülnek az ÁPV Rt.-hez. A viszonylag olcsó tranzakcióhoz viszont „be kell lőni” az alkualapot. Kérdéses ugyanakkor az is, hogy az ÁPV Rt. fizet-e valamit is az MFB-nek az üzletrészekért, mert az is elképzelhető – annak ellenére, hogy így a pénz az állam egyik zsebéből a másikba vándorolna –, hogy a privatizációs részvénytársaság ingyen jut majd az MFB e vagyonelemeihez.
A banki gyakorlat szerint minden üzletrész valós értékét meg kell állapítani, s ha az csökkent volna, az értékvesztést elszámolva céltartalékot kell rá képeznie a fejlesztési hitelintézetnek. Ezt az MFBÜ meg is próbálta elvégezni, de az üzletrész-felvásárlásban érintett közel hétszáz szövetkezetből mindössze kétszáz szállított értékelhető adatokat a 2000-es gazdasági évre vonatkozóan. Esetükben a kft. átlagosan harmincszázalékos értékvesztést állapított meg. A fejlesztési bank eredeti elgondolása szerint az üzletrészeket névértéken vagy afelett lehetett volna ismét értékesíteni, alacsonyabb árhoz külön banki döntéshozó testület hozzájárulása szükséges. Viszont minél olcsóbbra taksálja most az MFB az üzletrészek értékét a nyilvánosság előtt, annál nagyobb vesztesége keletkezhet majd a (majdani állami értékesítőnek) az eladásnál, hiszen a jelentkező vevők már ennek alapján készülhetnek a vételre. Ez a lépés azonban, figyelembe véve a behatárolt vásárlók körét, alkalmas a szövetkezeti (tulajdonosi) struktúra megváltoztatására is.
***
Balra lejt a Nemzeti Földalap. Nem került be a Nemzeti Földalap ellenőrző bizottságába a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) jelöltje, annak ellenére, hogy a szervezet 43 ezer tagot számlál és 830 tagszervezettel bír. Helyette az a Magyar Parasztszövetség felügyelheti a földalap munkáját, amelynek körülbelül 4800 tagja van, és a Matáv tudakozójában csupán egy debreceni iroda elérhetőségei szerepelnek. Miután szerdán megválasztották a földalap ellenőrző testületének tagjait, szinte biztosra vehető, hogy a megválasztandó helyi ellenőrző bizottságok összetétele is hasonló szellemben alakul majd. A Magyar Agrárkamara (MAK) jelöltjének helyét a törvény biztosítja a helyi bizottságokban, de (amint várható volt) a földalap munkáját ellenőrző csapatban is jutott egy hely a MAK-nak, az elnök Csikai Miklós személyében. Az már meglepetés, hogy a kamara még egy főt delegálthatott a testületbe, igaz, Vida Sándor az Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége jelöltjeként érkezett. Ennek ellenére sem mondott le Komárom-Esztergom megyei agrárkamarai elnöki tisztéről.