Több mint tízmilliárd dollár kár érte a légitársaságokat tavaly szeptember 11. óta, az év közbeni optimista előrejelzések ellenére a válság tovább gyűrűzik, a legtöbb légitársaság – beleértve a legnagyobbakat is – a túlélésért küzd. Az észak-amerikai légicégek történelmük mélypontját élik, ami az európai és általában a globális piac számára azért is kedvezőtlen, mert az ott tapasztalt problémák nagyon rövid időn belül máshol is megjelennek. A világ legnagyobb cégei ugyanis amerikaiak: a forgalom és árbevétel alapján az európai vezető légitársaság is kisebb, mint az észak-amerikai negyedik helyezett. Annak ellenére, hogy az amerikai kormány 15 milliárd dolláros állami dotációt szavazott meg a légicégek megsegítésére, a közelmúltban csődöt jelentett a US Airways, csődközelbe került a United Airlines és a Continental Airlines is. Mint ismert, az európaiak közül korábban tönkrement a belga Sabena és a svájci Swissair, az olasz Alitaliát pedig csak a szintén hatalmas méretű állami támogatás mentette meg. Ebben a helyzetben a társaságok egyre olcsóbb jegyekkel próbálják újból vonzóbbá tenni a repülést, ezért a költségek további radikális csökkentéséről határoztak. Teszik ezt akkor, amikor bizonyos költségek nemhogy csökkentek, hanem jelentősen emelkedtek az elmúlt egy év során: jelentős biztonsági beruházásokat kellett végrehajtani a földi infrastruktúránál és a repülőgépeken egyaránt, a biztosítási költségek is számottevően emelkedtek. Az utasok megtartása érdekében minden eddiginél nagyobb árháború kezdődött – a feltételeket a legnagyobbak diktálják –, amit a cégek az alkalmazottak további elbocsátásával már nem tudnak finanszírozni, hiszen lassanként nem lesz kit elbocsátani. Az alkalmazottak bérének csökkentésében látják a megoldást, ami egy ideig a szakszervezetek ellenállása miatt ugyan megakad, ám az akaratukat – a különböző ártszervezési ígéretekkel és a tragikus helyzet felvázolásával – előbb-utóbb elfogadtatják. A United Airlines és a US Airways 30 százalékos bércsökkenésről hozott határozatot, ami jelentősen javítja piaci pozícióikat.
Az árak leszorítását az utasok körében egyre nagyobb népszerűségnek örvendő olcsó cégek, az úgynevezett „fapados” légitársaságok is kikényszerítik. Miközben a hagyományos cégek gondokkal küszködnek, Európában egyre negyobb a kereslet az EasyJet, a Ryanair, a Go Fly vagy az Eurowings járatai iránt. Az említett légitársaságok minimális költséggel üzemelnek, nincs például fedélzeti kiszolgálás, a jegyeket interneten keresztül lehet megrendelni, ezáltal nem kell az értékesítő hálózatot finanszírozni, ugyanazon típusokból állítják össze a légiflottát, ezért a javítási, fenntartási költségek kedvezők. A „fapados” járatok általában 95-100 százalékos kihasználtsággal közlekednek az úgynevezett másodlagos kis forgalmú repülőterek között, ahol alacsony a leszállási illeték.
A globalizációs piac árversenye hazánkat is eléri, ennek kézzel fogható eredménye volt a British Airways (BA) által meghirdetett akció, ami többek között a Budapest–London útvonalat is érintette. A BA a legolcsóbb repülőjegy árát 54 ezer forintban határozta meg, rövid időn belül a Malév Rt. is meghozta ezt a döntést. Mint azt Kázmér Natasa, a Malév Rt. társasági kommunikációs vezetője lapunknak elmondta, ilyen esetben alkalmazkodni kell a piac követelményeihez, ám ez nem jelenti azt, hogy a Budapest–London útvonal üzemeltetése a jövőben gazdaságtalan lesz. Az árképzésnél a légitársaságok több szempontot vesznek figyelembe, az 54 ezer forintos repülőjegyre nyújtott kedvezményt egyéb területen kell ellentételezni. Ha ez nem működne, a hatékonyság rovására nem csökkentenék ilyen jelentős mértékben a legkedvezőbb áron megvásárolható repülőjegyek árát.
A kommunikációs vezető elmondta: a Malévnál nem csökkennek az alkalmazottak bérei, újabb elbocsátásokról sem hoznak döntést, a tavaly májusban megkezdett átalakítási program következetes végrehajtására törekszik a társaság. A „fapados” cégektől még nem kell tartanunk – tette hozzá Kázmér Natasa –, hiszen még nem jelentek meg hazánkban. Attól függetlenül, hogy erre mikor kerül sor, a Malév továbbra is a magas szolgáltatást nyújtó légitársaságok közé szeretne tartozni.
Az elmúlt hónapban indított regionális járatokkal kedvező tapasztalatokat szerzett a cég, a jelenleg négy útvonalon – Temesvár, Szkopje, Prága, Stuttgart – közlekedő ötvenszemélyes kisgép kihasználtsága is megfelelő. Az első saját CRJ gép szeptemberben, a második októberben érkezik a Malévhoz, a hálózat Velencével, Bolognával és Odesszával bővül.
Egyre több a baj az ukrán menekültekkel Európa-szerte
